Jubileumi esztendőhöz érkezett a Legere irodalmi verseny
Tizedik versenyévfolyamához étkezett a Legere irodalmi verseny, melynek idei témája Márai Sándor és Szabó Lőrinc művei. A Füleki Gimnázium diákjai a kezdetektől bekapcsolódnak a megmérettetésbe. A kerek évforduló kapcsán a szervezőket és a füleki nevezőket kérdeztük. A szervezők részéről N. Tóth Anikó író, irodalomtörténész, egyetemi oktató, Petres Csizmadia Gabriella irodalomtörténész, egyetemi oktató és Brutovszky Gabriella irodalomtörténész, egyetemi oktató válaszolt.
A jubileumi esztendő tematikája és formája milyen újdonságokkal szolgál a versenyzőknek ?
N. Tóth Anikó: Amikor tervezgettük a 10. versenyévfolyam részleteit – nagyjából egy évvel ezelőtt, természetesen nem gondoltuk, hogy egy világjárvány szól majd bele a jól bejáratott eseményeinkbe. Nyár végén reménykedtünk, hogy a szokott és kedvelt módon zajlik majd minden, de már szeptemberben kiderült, hogy nem lehet nagy létszámú kontakt rendezvényt tartani az egyetemen. Ezért döntöttünk az online forma mellett, ami nagy kihívásnak számított. De mi szeretjük a próbatételeket!
A háromfordulós rendezvény első találkozójakor a versenyző csapattagok még együtt voltak, az iskolájukból jelentkeztek be, a második fordulón azonban már javában zajlott a távoktatás, tehát egyénenként, otthonról csatlakoztak.
A legnagyobb változást az jelenti, hogy zárthelyi verseny helyett levelező formára tértünk át, főképp azért, hogy a technika ördöge a jelenléti verseny szűkre szabott feladatmegoldási idejét esetleg ne kurtíthassa. Így viszont összetettebb, igényesebb feladatsorokon töprenghetnek a versenyzők kényelmesen elidőzve.
A minielőadások versenyén pedig a műfajt szabtuk meg a korábbiaktól eltérően: most kisvideó készítésére kértük meg a diákokat. A felkészítők módszertani workshopját webináriumként valósítottuk meg, melybe a versenyzőket is bevontuk, ezzel pedig a távoktatásban rejlő lehetőségekre mutattak példát neves szakemberek, Vinczellér Katalin (Veres Pálné Gimnázium, Budapest) és Arató László (Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium, Magyartanárok Egyesülete, Budapest).
A verseny előkészítése bizonyára igényes és hosszú. Kaphatnék róla egy kis információt?
Petres Csizmadia Gabriella: A Legere Irodalmi Verseny a szervezőknek (Petres Csizmadia Gabriella, Brutovszky Gabriella, N. Tóth Anikó) egész évben ad elfoglaltságot. Kiválasztjuk a témát.
Általában kerek évfordulókhoz kapcsolódunk, mint ahogy ebben az évben is, amikor Márai Sándorra és Szabó Lőrincre esett a választásunk születésük 120. évfordulója apropóján.
A kiszemelt életművekből műveket keresünk, melyekről azt gondoljuk, érdekesek lehetnek a középiskolások számára. Közzétesszük a felhívást. Előadókat, zsűritagokat kérünk fel. Feladatsorokat állítunk össze. Plakátokat, meghívókat, okleveleket készítünk. Levelezünk a résztvevőkkel. Pontozzuk a tesztlapokat és a minielőadásokat. Pályázati forrásokból teremtjük elő az anyagi hátteret. Ajándékokat szerzünk. Az a rendkívüli szerencsénk, hogy egy lelkes csapat áll a Legere mögött, kiválóan tudunk együttműködni.
Évente hány csapat méretteti meg magát, honnan érkeznek a versenyzők?
Brutovszky Gabriella:
Az utóbbi években 25-28 háromtagú csapat regisztrált a Legerére, de volt olyan év is, amikor 47 csapat kapcsolódott be, ami közel 200 résztvevőt jelentett.
Pozsonytól Nagykaposig számos gimnázium és szakközépiskola diákjai vállalják a felkészüléssel járó többletmunkát és három alkalommal a Nyitrára utazást is. Van olyan iskola, ahol a nagy érdeklődésre való tekintettel házi fordulót is szerveznek.
Milyen kísérőprogramok segítik a diákokat és tanárokat?
Petres Csizmadia Gabriella: A szakmai felkészülést egyrészt a választott témához kapcsolódó előadások segítik: neves egyetemi oktatók (Benyovszky Krisztián, Németh Zoltán, Bárczi Zsófia, Polgár Anikó, Nagy Csilla) avatják be a versenyzőket egy-egy életmű vagy mű titkaiba. A „hagyományos“ Legeréken a tesztírás alatt a szervezők a felkészítők hasznos időtöltéséről is gondoskodnak: jeles szakemberek vezette módszertani workshopokon kaphatnak betekintést az irodalomtanítás korszerű módszereibe. A zárófordulón pedig, míg a tesztek pontozása és az eredmények összesítése zajlik, szintén nem unatkoznak a résztvevők: vagy koncertet hallgatnak (járt nálunk a Kicsi Hang vagy a SZEVÁM), vagy színházi előadást néznek (a verseny tiszteletére egyetemisták készítettek József Attila-műsort, fellépett Gál Tamás, illetve a SzondySokk Kisszínpad), vagy a slam poetryvel ismerkednek (Gyenge Veronika és Laboda Róbert révén), vagy személyesen találkozhatnak jeles szerzőkkel, akik olvasói élményeiken túl az alkotás folyamatáról beszélnek (a Legere vendége volt például Tőzsér Árpád, Grendel Lajos, Mizser Attila).
Mennyire került a vetélkedő a köztudatba, mennyire érzik magukénak ezt a nyitrai diákok?
Brutovszky Gabriella: A versenyt olyan felkészítő tanárok kedvelték meg, akik mindig maguk köré tudnak gyűjteni olvasásra és versenyzésre elszánt diákokat, akik szívesen jönnek, mert tudják, milyen sok új ismeret, tapasztalat, élmény jár a felkészüléssel, felkészítéssel. Mesélnek egymásnak ezekről az élményekről, újabb és újabb résztvevőket vonnak be. Hiszen jó dolog találkozni hasonló érdeklődésű emberekkel, könyvmolyokkal – az idén sajnos csak virtuálisan van erre lehetőség.
A nyitrai egyetemisták is kiveszik részüket a szervezésből, miközben meg is tanulják a rendezvényszervezés fortélyait. Nagy öröm, ha a diploma megszerzése után versenyző csapattal térnek vissza Nyitrára.
Bettes Krisztina: Azon kívül, hogy fantasztikus versenyélménnyel gazdagodhatunk, és hatalmas elégedettséggel tölt el egy-egy feladatlap kitöltése, úgy érzem ezekkel a feladatokkal javítani tudjuk a fogalmazókészségünket, a szókincsünket, és nem mellesleg olyan könyvekről beszélgetünk, amelyeket lehet magunktól le sem vettünk volna a polcról. Olyan versekbe nyerünk mélyebb betekintést és válnak kedvencünkké, amelyeket lehet egy gyors olvasás után nem zártunk volna a szívünkbe. A megoldások kapcsán felettébb szükségünk van a kreativitásunkra, hiszen mindegyik feladatlapban található pár olyan feladat, amelynél nem hagyatkozhatunk pusztán az irodalmi forrásokra, a fantáziánkat is elő kell vennünk. Különösen ilyen feladatnak számít a kisfilm, amelyen jelenleg is teljes mellbedobással dolgozunk, és a többiek nevében is mondhatom, hogy nagyon élvezzük.
Gáspár András: A versenybe idén kapcsolódtam be először. Hosszú és alapos felkészülést igényel, ezért igyekszünk minél jobban elmerülni egy-egy író, költő műveiben, tanulmányozni, elemezni azt. Azon felül, hogy jártasabbak leszünk a magyar irodalomban, valószínűleg az érettségi vizsgán is tudjuk majd hasznosítani a most megtanultakat. A versenyben nagyon fontos, hogy a csapattagok tudjanak eggyütműködni, szabadjára tudják engedni fantáziájukat, kreatívan megoldani a nem csak lexikális tudást igénylő feladatokat.
Sonkoly Dalma: A vetélkedő keretein belül számos olyan verssel, szöveggel, vagy épp regénnyel kell dolgoznunk, melyek számunkra ismeretlenek, hisz nem a középiskolás tananyag részei, tehát az ezekkel a forrásokkal történő tevékenykedés véleményem szerint nagyban gazdagítja a tudásunkat, és növeli az irodalom iránt érzett szeretetünket. A kérdések nagy része a kreativitásra fókuszál, ezzel fejlesztve a szövegalkotási készségeinket. A feladatlap sokszínű, egyes kérdések az értő olvasásra összpontosítanak, de tartalmaz olyan feladatokat is, melyekhez nem elég értelmezni az adott szöveget, sokkal inkább arra kiváncsiak, hogy mennyire tudjuk átvitt értelemben megtalálni a lényegét.
Szvorák Zsuzsa, felkészítő tanár: Egy évtizede zajlik a nyitrai egyetem elhivatott pedagógusainak köszönhetően ez a verseny, és a füleki gimnazisták a kezdetektől részt vettek benne. Volt kolleganőmtől, Illés Kósik Andreától örököltem meg a felkészülés örömét és gyötrelmeit. A lelkem örül, hogy minden évben összeáll a Legerések kis csapata, olvasnak, elemeznek, vitáznak, fogalmaznak, kreatív és igényes feldolgozásokat keresnek az épp aktuális témához illően. De gyötrelem is egyben, hiszen rengeteg időt vesz el egy-egy tesztfeladat megoldása, közös feldolgozása, a velem való megbeszélés, elemzés. Én a csapatversenyeket szeretem, nem preferálom az egyéni megmérettetéseket, bár elismerem azt is. Pedagógiai szempontból azonban hasznosabbnak tartom, amikor egy csapat életében közösen születik meg a gyönyör. És a tíz esztendő alatt számtalanszor megszületett, hiszen a kreatív különdíjat többször is megnyertük, akár videofilmünkkel, akár színdarabunkkal, bábjátékunkkal, megzenésített verseinkkel. És ez erőt ad a további folytatáshoz!
