Jubilált a pelsőci magyar iskola
Hármas jubileumot ünnepelt a pelsőci Dénes György Alapiskola. Az ünnepség keretében a diákok műsora mellett kitüntetésekkel és emléklapokkel ismerték el mindazok munkáját, akik hozzájárultak az intézmény és a magyar nyelvű oktatás fejlődéséhez.
Máté Eleonóra, a Dénes György Alapiskola igazgatója elmondta, hármas jubileumot ünnepelnek, hetvenöt éve kezdődött az állami magyar nyelvű oktatás Pelsőcön, harmincöt éve lett önálló a magyar iskola, illetve tizenegy éve vette fel Dénes György pelsőci születésű költő nevét. Most az iskola jeles pedagógusaira és kiváló diákjaira emlékeznek, minden kollégára, illetve a szülőkre is, akik hittek benne, hogy minden gyermek a legsikeresebben a saját anyanyelvén tud tanulni.
„Az elmúlt hetvenöt év megmutatta, mire képes Pelsőc és környéke magyar közössége. Tudunk lenni bátrak, kimondhatunk nagy igazságokat, dolgozhatunk sokat, de igazán jól csak akkor mennek a dolgok, ha képesek vagyunk együttműködni azokkal, akik körülvesznek bennünket. Az óvodákkal, a környező iskolákkal, önkormányzatokkal, vállalkozókkal, civil szervezetekkel, szülőkkel és mindenkivel, aki régiónk javát szolgálja. Mi mindnyájan azt szeretnénk, hogy gyermekeink megtanuljanak együttműködni, tisztelni és őrizni a helyi értékeinket, kultúránkat, de nem elfeledni, hogy gyorsan változó, modern korban élünk, ahol a használható nyelvtudás, az informatikai ismeretek nélkül elveszett az ember. Továbbra is legyen közös célunk, hogy minden gyermek megtalálja a sikeres jövőhöz az utat, és hasznos alkotó tagja legyen szülőföldjének” – fogalmazott.
Šušán Iveta, Pelsőc polgármestere felidézte az iskola történetét, az elmúlt hetvenöt év történéseit. „Azóta nagyon sok víz lefolyt a Sajón, és nagyon sok kiváló tanító adta át ismereteit és tudását több ezer gyereknek, akik aztán sikeresen oldhatták meg az élet feladatait. Nem volt könnyű a kezdet, de a folytatás és a mai nevelői munka sem egyszerű feladat. De ha egy jó képzett, a nemes ügyért, a gyerekekért, a sikeres jövőért elhivatottsággal rendelkező pedagóguscsapat neveli a gyerekeket, akkor az eredmény nem maradhat el” – fogalmazott.
Kiemelte, a Pelsőcön felnevelt sikeres generációk sora az ékes bizonyítéka, hogy a helyi magyar pedagógusok mindent megtettek azért, hogy a neveltjeik megőrizzék önazonosságukat és megállják helyüket az életben. „A tanító mindig a nemzet, a nép lámpása. Maradjon meg ez a nemes, önként vállalt feladat továbbra is a pelsőci magyar pedagógusok küldetésének, hogy a sikeres jövő áltauk is biztosítva legyen az ebben az iskolában oktatott gyermekek részére” – hangsúlyozta.
A jubileumi ünnepség keretében átadták Pelsőc község polgármesterének díjait, amelyet az iskola igazgatónője, kollektívája, valamint több olyan jelenlegi és egykori pedagógus vehetett át, akik hosszú éveken át szolgálták munkájukkal az intézmény és a közösség fejlődését. Elismerést kapott az iskola hat sikeres egykori diákja is, akik büszkén vallják, hogy az intézmény falai között eltöltött éveik meghatározóak voltak életpályájuk során, valamint a szülői szövetség egykori és jelenlegi vezetőinek is köszönetet mondtak.
Tamás Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) Rozsnyói Területi Választmányának elnöke, az országos választmány tagja zárszavában az iskolát egy erős törzzsel, mély gyökerekkel és gazdag koronával rendelkező fához hasonlította, amelyet az eltelt háromnegyed évszázadban gondosan ápoltak, óvtak és neveltek.
Mint mondta, a gyökerei azok az értékek, amelyekre az intézmény épült: a tudás tisztelete, az anyanyelv szeretete, a közösség ereje, a hit abban, hogy minden gyermekben ott rejlik a kibontakozás lehetősége. A törzs azoknak az embereknek a munkájától erősödött meg, akik az elmúlt hetvenöt év során vezették és működtették az intézményt.Az ágak a pedagógusok, akik évről évre új hajtásokat neveltek, tudást, hitet és emberséget adtak át tanítványaiknak, példát mutattak, bátorítottak, támogattak. A fa levelei a diákok, akiknek minden nemzedéke új színt, új életet hozott. A fa virágai és termései pedig azok az eredmények, sikerek, emberi sorsok és életutak, amelyek az iskola munkájának köszönhetők – tette hozzá.
„A hetvenöt év alatt ez a fa sok mindent átélt. Voltak időszakok, amikor erős szelek tépték ágait, és voltak napsütéses évek is, amikor különösen gazdag a virágzat. De mindig talpon maradt, mert gyökerei mélyre nyúltak és mert voltak, akik hittek benne. Kívánom, hogy ez az életfa továbbra is erősödjön, új hajtásokat neveljen, gazdag termést hozzon, és még hosszú évtizedeken át legyen a tudás, az emberség, a magyar szó és az összetartozás otthona” – mondta.
