„Jövőképünk a fenntarthatóság, eredményesség és minőség”
Ismét Rozsnyón találkoztak pedagógusaink. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok XXVII. Országos Találkozója keretében Jövőkép a közoktatás megújulása jegyében közoktatási konferenciát is tartottak. Átadták a Pedagógusszövetség által alapított díjakat is, melyek közül a legrangosabbat, a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat a Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központ, valamint posztumusz Szigeti László kapta.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) által szervezett országos találkozó a felvidéki magyar pedagógusok legnagyobb múltú, legjelentősebb szakmai összejövetele, mely 27. alkalommal került megrendezésre. A rozsnyói szakmai konferencia az eltelt negyedszázadban a felvidéki magyar oktatásfejlesztés iránytűjeként mutatta a pedagógusok számára a továbblépés lehetőségeit neves hazai és magyarországi szakemberek közreműködésével.
Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke a megnyitón rámutatott, a világjárvány miatti két év kényszerszünet után vették fel ismét a több évtizedes múltra visszatekintő rendezvény fonalát. Hangsúlyozta, a szomszédban zajló háború árnyékában a jövőbe kell tekinteni, különösen azoknak, akik gyermekekkel és azok jövőjével foglalkoznak.
– A rozsnyói pedagógustalálkozó 2022-es jelmondata eredendően is a pedagógia jövőképét vetíti elénk, és jelöli ki utunkat a közoktatási reformok irányába. A világban végbemenő technológiai fejlődés ugyanis olyan sebességre kapcsolt, hogy a pedagógia nem bír vele lépést tartani. Az infokommunikációs világ, benne a hatalmas informatikai rendszerekkel és az interneten bárki számára elérhető tudásbázissal, megváltoztatta a fejlődés trendvonalát, megváltoztatta mindannyiunk életmódját, és letette névjegyét a közoktatás asztalára is. Ebben a környezetben kell helytállnunk magunknak is, a felvidéki magyar iskolahálózatnak, amelyben 653 intézmény 52 ezer tanulója kap anyanyelvi oktatást immár az óvodától az egyetemig – emelte ki Fekete Irén hozzátéve, nem lehet közömbös számunkra, hogy a 21. századnak az oktatással kapcsolatos kihívásaira milyen válaszokat tud adni magyar közösségünk, anyanyelvi iskoláink.
– Jövőképünk a fenntarthatóság, elérhetőség, eredményesség és minőség. Az út, amely odáig elvezet, nem könnyű, és nem is kecsegtet mindig sikerrel, éppen ellenkezőleg, minden kis előrelépésnek ára van. Ezt az utat szeretnénk a szakmai konferenciánkon járhatóbbá, a jövőnket átláthatóbbá, gyermekeinket felkészültebbé, sikeresebbé tenni – mondta az SZMPSZ elnöke.
Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy a magyar kormány céljai, nemzetpolitikai stratégiája nem változott, s ez a stratégia biztosíthatja a világon szétszóródott, szétszórt magyarság fennmaradását, összetartozását és gyarapodását.
– Ez a stratégia akkor érheti el meghirdetett céljait, ha minden érintett saját felelősségének súlyát felismerve a legjobb tudása szerint segíti azok elérését. Meggyőződésem, hogy a jelenlévők is mindannyian ebbe a körbe tartoznak. Tisztában vannak, vagyunk azzal, hogy a pedagógusokra roppant fontos szerep hárul a jövő, a gyerekek jövőjének alakításában. Tudjuk és tudják, olyan elkötelezett segítőkre, iránymutatókra van szükség, akik rendelkeznek mindazon adottságokkal, amelyekkel tanítványaikat hozzá tudják segíteni ahhoz, hogy értelmesen tudjanak gondolkodni, jót akarjanak és bírjanak tenni. Boldog felnőttekké válhassanak, olyanokká, akik magyar identitásukat vállalva szülőföldjükön akarnak és tudnak boldogulni, hasznos tagjai szeretnének lenni annak a közösségnek, amelyhez igazán tartoznak – fogalmazott.
Az államtitkár hozzáfűzte, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amennyiben lehetősége lesz rá, mindent elkövet annak érdekében, hogy az anyaországban és a külhonban élő magyarokat csak térképen szakíthassák el egymástól a határok.
– Sose feledjék, hogy a gondjaikra bízott gyermekek között is vannak azok az álmok álmodói, akiket a nagy elődökhöz hasonlóan egyszer még világraszóló magyarként emlegethetnek majd. Kérem, hogy az eddigiekhez hasonló rendíthetetlen elkötelezettséggel segítsék az itt és bárhol máshol élő magyar gyermekeket álmaik megvalósításában és a magyar nemzethez való tartozásuk megerősítésében – mondta Lőrinczi Zoltán.
A szakmai konferencián az előadások, beszélgetések során egyebek mellett olyan témákat érintettek, mint az átalakuló közoktatás, az intézményrendszer fejlesztési lehetőségei, a közoktatás tartalmi megújításának stratégiája, az új kihívások a pedagógusok szakmai fejlődésében, hatékonyságnövelő lehetőségek az iskolahálózatban, az oktatás tartalmi korszerűsítése, a pedagógus, illetve óvodapedagógus szakmai és atesztációs portfóliója vagy az oktatási reformok a világban.
Azok a pedagógusok részesülhetnek kitüntetésben, akik kollégáik, vezetőik jelölése alapján munkájuk során jelentős nevelői és oktatási eredményeket értek el, sikeresen alkalmazzák a pedagógiai módszereket az oktatásban, a tehetséggondozásban vagy a nevelés területén, a pedagógiai-közéleti tevékenységükkel példával szolgálnak környezetük számára, illetve közösségünk értékeinek gyarapításán fáradoznak.
A 2022-es évben a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat az Ádám Zita vezette Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központ, valamint posztumusz Szigeti László (Párkány) kapta. Pedagógus életpálya díjat vehetett át Korda Edit (Dereski Magyar Tannyelvű Alapiskola), Fazekas László (Alapiskola, Buzita) és Andrássy Katalin (Művészeti Alapiskola, Komárom).
A tehetségek felkarolásáért és gondozásáért Benicky Andrea (Dobó István Alapiskola, Nagyszelmenc) és Ferenczi Éva (Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Komárom), kiváló módszertani, nevelési, szakmai és tudományos eredményekért pedig Illés Judit (Tompa Mihály Alapiskola, Rimaszombat) és Várady Kornélia (Kóczán Mór Alapiskola, Csallóközaranyos) vehetett át elismerést.
A szlovákiai magyar nyelvű oktatást támogató tevékenységért Simon Attila (Selye János Egyetem, Tanárképző Kar, Komárom) és a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara (Sopron) kapott díjat, az óvodapedagógusok, nevelők és szakszolgálatot ellátó SZMPSZ-tagok részére, kiváló módszertani és nevelési eredményekért pedig Kiss Katalin (Magyar Nevelési Nyelvű Óvoda, Apácaszakállas) és Manó Ivett (Meseország Óvoda, Nagyfődémes).
A találkozó Czabán Samu szobrának megkoszorúzásával ért véget.
A rendezvényt követően Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke lapunknak nyilatkozva kiemelte, az egész Kárpát-medencében nincs még egy ilyen konferencia, ahol az oktatás gyakorlati szereplői, a pedagógusok, a fenntartók, az oktatáspolitikusok találkoznak és olyan útmutatót kapnak, ami a mindennapi munkájukban segíti őket. 1995-től a közoktatási konferencia az autonóm iskola témája köré épül, ezt járják körbe több szemszögből megvilágítva. Az idén a jövőkép került a fókuszba, mégpedig a közoktatás megújulása jegyében. Az idei konferencia kapcsán két tanulságra mutatott rá. Az egyik, hogy mennyire felkészültek a hazai szakemberek.
– Az előző években gyakran az anyaországból hívtunk neves előadókat, most viszont rámutattunk arra, hogy nekünk is vannak felkészült, kreatív pedagógusaink, egyetemi oktatóink, szakembereink – fejtette ki Fekete Irén hozzátéve, a másik tanulság, hogy közel kell hozni az oktatással foglalkozó szervezeteket, a háttérintézményeket a pedagógusszövetséghez, „magunk mellé kell állítanunk őket, mert egy hajóban evezünk, és a közös célt csak így tudjuk elérni”.
Megjelent a Magyar7 2022/17.számában.
