Jól járnak a magyarlakta járások Besztercebánya megyében
Iskolafelújítások, a csatornahálózat kiépítése, műemlékvédelem és útjavítások is szerepelnek azok között a fejlesztések között, amelyeket a 2022–2027 közötti programozási időszakban uniós forrásokból valósítanak meg Besztercebánya megyében. Az EU-s források szétosztásáért felelős szerv a Besztercebánya Megyei Partnerségi Tanács.
Ebben a ciklusban 248 millió euró jut az integrált területfejlesztési stratégiára, ebből júliusig 141 projektjavaslatot hagytak jóvá. A megye 13 járása közül a Losonci és a Nagykürtösi a legjobb öt között szerepel a jóváhagyott projektjavaslatok számában, ami azt jelenti, hogy a megye saját pénzkeretéből a legnagyobb pénzcsomagokat ezekbe a járásokba küldi, de ott van a hatodik helyen a Rimaszombati járás is.
– avatott be a részletekbe Agócs Attila megyei képviselő, a Nógrádi Városok és Falvak Társulásának elnöke.
A nagyon fontos másodosztályú útnak a Losonci járásban lévő szakaszát az előző ciklusban sikerült felújítani, most pedig a gömöri részen mintegy 3 millió euróból az ajnácskői állomás és Pálfala közötti szakasz újulhat meg. A megye Csáb, Losonc, Tornalja és Feled helyi útjaira is különített el pénzt.
Az utolsó, az alap- és középiskolákat érintő pénzcsomagban szerepel a füleki II. Koháry István Alapiskola, amely mintegy 1,2 millió euró értékben újul meg. Rimaszombatban a Tompa Mihály Alapiskolát, az Ivan Krasko Gimnáziumot és a Dúsa utcai lakótelepi iskolát fejlesztik.
A megye csaknem kétmillió eurós pályázattal támogatná a Füleki Gimnáziumban tervezett drón- és tudományos központ létrehozását. A műemléki részben szerepel a füleki vár fellegvárának a felújítása.
– hangsúlyozta Agócs Attila.
A 2022–2027 közötti programozási időszakban első alkalommal vált lehetővé, hogy az uniós források egy részével az egyes megyék rendelkezzenek. Az integrált területfejlesztési stratégiákon keresztül a a megyék felelősek a Szlovákiába érkező összes európai uniós forrás 19 százalékának a szétosztásáért. Mint mondta Agócs Attila megyei képviselő, ezáltal Szlovákia fölzárkózott a környező országokhoz, ugyanis Csehország, Magyarország, Lengyelország már régóta működteti a területalapú pénzosztást, Lengyelországban például az uniós források 40 százalékát osztják ilyen rendszerben.
Agócs Attila szerint ez a mechanizmus igazságosabb az eddiginél, hiszen a helyi polgármesterek és képviselők is részt vesznek benne, akik testközelből látják, hol a legrosszabb az út, vagy hol várnak évtizedek óta a vízvezeték kiépítésére.
– részletezte a rendszer működését Agócs Attila.
Vannak persze gyermekbetegségei a pályázati rendszernek, mert az ún. nyílt felhívásokba az egyes minisztériumok folyamatosan újabb és újabb ötleteket építenek be, és mire a pályázat a leadási fázisba ér, alapvetően megváltozik a felhívás.
– Fülek esetében a II. Koháry István Alapiskola pályázatával jártunk így. Ilyenkor aztán el kell döntenie az önkormányzatnak vagy az érintett intézménynek, hogy nagyobb önrészt vállal, vagy újraindítja a pályázatot. Tudni kell azt is, hogy a korábbi ciklusokban 5 százalék volt a pályázatok önrésze, mára ez legkevesebb 8 százalékra emelkedett, de például a Füleki Városi Művelődési Központ hőszigetelésével kapcsolatos pályázatunk 15 százalékos önrészt igényel. Tegyük hozzá, a folyamatosan változó kritériumok miatt további pluszterheket kell felvállalnunk. Az említett projekt esetében úgy számolok, hogy 20-25, sőt 30 százalék is lehet az önrész, különben nem tudjuk megvalósítani – magyarázta Agócs Attila megyei képviselő, a Nógrádi Városok és Falvak Társulásának elnöke, Fülek polgármestere. Zárásképpen megjegyezte, reményei szerint a következő, 2027-ben kezdődő programozási időszakban már az uniós forrásoknak legalább a 40 százalékával a megyék rendelkezhetnek.
Megjelent Magyar7 hetilap 2025/34. számában.
