Jókai Mór ősei után kutatva
Szinte detektívmunkához hasonlatos előadást tartott Fehér Sándor geológus mérnök professzor csütörtökön a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban, ugyanis Jókai Mór őseinek nyomába eredt, s bizonyítékokat is talált arra vonatkozólag, hogy népszerű regényírónk őseit a Szigetközben, illeve a Csallóközben kell keresni.
A jelenlévőket Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum igazgatója üdvözölte. Fehér Sándor előadása elején kifejtette, hogy a múzeum híradójában, a Széljárásban és a Görföl Jenő által szerkesztett Jókai Olvasókönyvben már ugyan megjelent a témáról szóló kutatás anyaga, azonban Dunaszerdahelyen még nem volt erről előadás a nagyközönség számára. Mint mondta, éppen Görföl Jenő ösztönzésére kezdett bele ebbe a munkába, hiszen sokan azelőtt Jókai őseit nem a Kis-Duna-parti Jóka településhez (ami éppenséggel Görföl Jenő szülőfaluja is egyben) kötik, hanem egy másik Jókához, amely annak idején a mai Zsitvaújfalu mellett terült el. Az adott területen egykor egy kis templom is állt, melynek maradványait Fehér Sándorék azonosították. Azóta ezt szlovák régészek is igazolták, az erdős területet kitakarították, az egykori templom helyét sarokkövek jelzik, az emlékét pedig kereszt, és információs tábla is található a helyszínen.
Az egész történet amiatt is érdekes, mivel 15 évvel ezelőtt még maga Fehér Sándor is azt gondolta, hogy Jókai ősei Bars megyéből származnak, a feleségével, Fehér Pindes Ivettel közösen jegyzett Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban című 2012-ben megjelent kötetükben ezért Jókai is úgy szerepel, mint aki a tágabb értelemben vett környékről származik. Hiszen például Mikszáth is így hivatkozik rá, de rajta kívül sokan mások is, például Szombathy Ignác vagy Reiszig Ede. Sőt, maga Jókai is így tudta, akit amúgy nem igazán érdekelte a saját családfája, és nem is kutakodott ősei után. Bars megyében Jókát 1229-ben említik először, névként pedig 1499-ben. Az 1500-as évek közepén, a török időkben azonban a település megsemmisül és a Jókai nevűek a közeli Ahára húzódnak, ahol a későbbiekben a Jókai családnévnek sok formája bukkan elő.
Fehér ismerteti, hogy Resko Sándor az ógyallai Jókai kúria kapcsán azt írja, Jókai családja a Pozsony vármegyei Jókáról származott, Takáts Sándor szerint a Jókay család szülőfőldje a Csallóköz volt, Görföl Jenő szerint pedig mivel a Csallóközben más Jóka nevű helység nincs, így a Jókai család tagjai bizonyosan arról a vidékről származnak.
Az előadáson az is elhangzott, hogy „a nagy mesemondó” születési neve ásvai Jókay Móric volt, amit ő a későbbiekben változtatott Jókai Mórra.
A kutatás során elhangzott, hogy Ásva község nincs a Kárpát-medencében, azonban a szigetközi Ásvány lakóit nem ásványi, hanem egyszerűsítve ásvai embereknek mondták. Ezt Eötvös Károly A Jókay-nemzetség (1906, Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T.) című munkájában is fellelhetjük:
A Kis-Duna menti Jókán ma is élnek Ásványi nevű emberek, s az is kiderült, hogy az ásvai Jókai és a jókai Ásványi emberek között is kapcsolat van, ugyanis a csallóköznyéki temetőben (Csallóköznyék ma Nyékvárkony része) található Jókai Ásvai Ásványi József, Csallóköznyék egykori körjegyzőjének sírja, ami szintén az „átjárást” bizonyítja a nevek között.
A Győr melletti egykori Ásvány település ma már Ásványráró része és Nagy Iván genealógus, történész (jelen esetben természetesen nem a Csallóközi Múzeum igazgatójáról van szó) többek között levezette az Ásványi nemesi család eredettörténetét is. Kiderült, hogy a család eredetileg Olaszországból származik, és a Győr melletti Ásványon telepedtek le, s miután közülük később Jókára is „kirajzottak”, az előnevük a jókai lett. Jókán kívül Csallóközcsütörtökben, Nyékvárkonyon és egyéb helyeken, például Dunaszerdahelyen is éltek, élnek Ásványi nevűek. Természetesen az Ásványon (ma Ásványrárón) élt Ásványi nevűeknek nem volt „jókai” előnevük, tehát bizonyos, hogy onnan indultak a Csallóköz felé, szögezte le Fehér. Ásványrárón ma is sok Ásványi nevezetű él.
