Jókai jubilál – ünnepi akadémia és kiállításmegnyitó
A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, a pozsonyi Liszt Intézet és a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás szervezésében került sor a múzeum épületében a Jókai jubilál című ünnepi akadémiára és kiállításmegnyitóra jeles írónk, Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából a Több mint szomszéd – Magyar Kulturális Hét rendezvénysorozat keretében.
Jarábik Gabriella múzeumigazgató köszöntője után Dr. Balogh Csaba Magyarország Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete mondott ünnepi köszöntőt. Mint mondta, egy elemzésben olvasta Jókairól, hogy a 19. század végén Jókai könyvei olyanok voltak, mint ma a természetfilmek, hogy az emberek abból ismerték meg azt a világot, amit személyesen nem tapasztalhattak meg.
– fogalmazott a nagykövet, hozzátéve, Jókainak ez is egy csodálatos tulajdonsága, hogy a történelmünkről, az eseményekről olyan szegmenseket is megismerhetünk általa, amelyek a hivatalos történetírás fókuszába nem kerültek.
„Az idei évben természetesen nem lehetett nem bekapcsolni a Jókai-bicentenáriumot. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma már nagyon régóta rendszeres partnerünk abban, hogy a színházi, tánc-, dalszínházi előadások mellett múzeumpedagógiai események is legyenek.
– fogalmazott a nagykövet portálunknak.
Komárom városának polgármestere, Keszegh Béla előadásában Jókai és szülővárosa kapcsolatát mutatta be, valamint azt a kulturális örökséget, amit Komárom őriz és továbbad a következő generációknak. Előadásában arra is kitért, hogyan ünnepli ma – az évforduló kapcsán – Komárom Jókait.
Mint mondta, szeretnék elérni azt is, hogy a fiatalok szeressék Jókait, és eljussanak a lényegéhez, s ebben a mai korban megtalálják azokat a csatornákat, amelyeken keresztül Jókait eljuttathatják a fiatalokhoz.
– tette hozzá. Mint mondta, Jókait ünnepelni hálás dolog, mert Jókai mindennel foglalkozott, így mindenki találhat hozzá kapcsolódási pontot. „Amikor elkezdtük szervezni a Jókai-évet, ennek köszönhetően nagyon sok szervezet megtalálta a kapcsolódási pontot, és hitelesen részt tudott venni az ünneplésben” – fűzte hozzá a polgármester, aki arról is beszélt előadásában, mi mindennel – szokványos és újszerű, a fiatalokat is megszólító módon – ünnepelte eddig Komárom jeles szülöttének évfordulóját.
Hansági Ágnes tanszékvezető, egyetemi oktató, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa, aki a Jókai-kutatócsoport vezető kutatójaként is ismert, Jókai Mór „esztétikája” címmel tartott előadást, amelyből megtudtuk, hogy Jókai hat évtizedes, rendkívül aktív és szerteágazó irodalmi pályafutása során rendszeresen és sokat írt az irodalomról. Költő- és íróelődökről, kortársakról, vagy általánosságban, az irodalom, a lap- és könyvkiadás, a kritika helyzetéről publicisztikai írásokat. Jókai íróportréi, szövegolvasatai azonban szembeötlően személyesek. Egyszeri és egyedi befogadói tapasztalatot rögzítenek.
– fogalmazott az előadó.
Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzumegyesület elnökének előadását Szénássy Tímea, az egyesület alelnöke tolmácsolta Az előadásból egyebek mellett megtudhattuk, hogy Jókai Mór és a komáromiak közötti kapcsolatról mindent elmond az, ami az 1904. május 5-én bekövetkezett halála után a temetésen hangzott el a szülőváros képviseletében megjelent Tuba János, Komárom akkori országgyűlési képviselője búcsúbeszédében:
Dr. E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főigazgatója az Előképektől az Élőképekig címmel tartott előadást, amelynek alcíme Szemelvények a Jókai-ábrázolások tárházából volt. Az előadásból megtudhattuk, hogy Jókai, az önreprezentáció és imázsépítés fontos terepének tekintette a képes sajtót, hiszen arcképei, beleértve a fotográfiákat is, részben az újságok útján jutottak el az olvasókhoz. „Jókai, aki nem csak kép készítő, de kiváló műkritikus is volt, humorba rejtve mondta el bírálatát az eszményítő, a valóságtól néha elrugaszkodott ábrázolásokról” – fogalmazott előadásában E. Csorba Csilla.
Az ünnepi Akadémia során szó esett még Jókairól, a nemzet pedagógusáról is Horváth Kinga, a Selye János Egyetem Tanárképző dékánjának előadásában, amely arra kereste a választ, hogy kik voltak azok a pedagógus személyiségek, akik Jókai neveltetésére, szellemi fejlődésére jelentős hatást gyakoroltak, illetve azt is vizsgálta, hogy e hatások miként tükröződnek vissza Jókai prózai életművében, valamint politikai gondolkodásában, külön hangsúlyt fektetve Jókai példamutató értékrendjére, valamint arra, miként lehet ezt ma is a tanárképzés szolgálatába is állítani.
Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Petőfi Irodalmi Múzeum történésze a Jókai ötvenéves írói jubileuma alkalmából megjelent 100 kötetes életműkiadás történetéről és életművészeti vonatkozásairól beszélt előadásában.
Dr. Praznovszky Mihály címzetes egyetemi docens A komáromi fiú és a jó palóc című előadásából Jókai és Mikszáth a magyar irodalomtörténetben és az olvasói közvéleményben is és sokat emlegetett irodalmi kapcsolatáról tudhattak meg a jelenlévők érdekességeket.
A szimpózium zárszavában Venyercsan Pál, a pozsonyi Liszt Intézet igazgatója úgy fogalmazott, a mai esemény méltó programja lehet az idei Jókai 200 évfordulónak. „Nagy öröm számomra, hogy ilyen tudományos igényességű, de szórakoztató, ismeretgyarapító programmal színesíthettük a Több mint szomszéd idei programját” – fűzte hozzá az intézetigazgató.
Az ünnepi akadémia után került sor a Brämer Kuriában a Jókai jubilál – Jókai Mór kultusza a szlovákiai magyar kultúrában (1918–2025) című kiállítás megnyitójára.
„Múzeumunk feladatköréhez tartozik a szlovákiai magyarság múltjának kutatása, az értékek megőrzése és bemutatása. Ez a kiállítás is ennek jegyében jött létre, hogy a Jókai kultusz folyamatosságát mutassa be, mely Komáromban kezdődött, és az íróhoz kötődik” – fogalmazott Jarábik Gabriella múzeumigazgató a kiállítás megnyitóján.
A kiállítás kurátorának és kutatójának Nagy Zsófiának üzenetében elhangzott, a jelen kiállítás az írót nem hivatásának bemutatása felől közelíti meg, hanem Jókai Mór szlovákiai magyar kultusztörtenét szeretné bemutatni, amely sokat elárul magáról az íróról, élete indulásáról, komáromi éveiről, melyekből olya sokat merített munkája során.
„De legalább ilyen sokat, ha nem többet árul el a saját kisebbségi magyar történetünkről, arról, hogy a történelem korszakai hogyan határozzák meg a kulturális fejlődés és az emlékezetpolitika lehetőségeit, hogyan adnak teret fontos történéseknek vagy hogyan hátráltattak, esetleg lehetetlenítettek el kulturális célokat” – állt egyebek mellett az üzenetben.
A kiállítást megnyitó Dusík Anikó docenstől is sok érdekességet megtudhattak a jelenlévők Jókairól, többek közt azt is, hogy 1843 és 1893 között Jókai 324 kötetet adott ki, és a lelkes Jókai-rajongók kiszámolták, hogy ez 70 millió 816 ezer 464 betűt jelentett.
A kiállítás látványtervezője és instalátora Szabó Réka volt. Támogatók: a komáromi Duna Menti Múzeum, a Szinnyei József Könyvtár, a Jókai Egyesület, a Jókai Színház, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet Levéltára és a Bibliotheca Hungarica, Csiliznyárad község és a győri Rómer Flóris Múzeum, a somorjai Zalabai Zsigmond Könyvtár, a komáromi Jókai Mór Alapiskola, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Tanszéke, a Csemadok Országos Elnöksége és Komárom városa voltak.
A kiállításmegnyitón közreműködött a Vox Posoniensis kórus Szolárd Viktória vezényletével.
