Jó termés, alacsony felvásárlási árak
Szlovákia-szerte gőzerővel folynak a betakarítási munkák. Idén a meleg időjárás miatt hamarabb kezdődött az aratás, mint az előző években. A gabonafélék esetében a terméshozam régiónként eltérő, a legkisebb átlagos terméshozamot a közép-szlovákiai gazdák mutatták ki. A kenyérbúza felvásárlási ára 200 euró körül mozog tonnánként, a takarmánybúzánál 140-150 eurós árakról beszélnek, ami kevesebb mint azt előre jelezték.
Petyi László persei gazda összesen 300 hektáron termeszt gabonát, olajos- és fehérjenövényeket. Ezekben a napokban nagyon nehéz őt még telefonon is elérni, hiszen késő estig a földeken van. Négy hétig aratott, most már finisel a munkákkal.
Azt mondja, az átlagosnál jobban sikerült az idei betakarítás, ami a hideg májusnak köszönhető.
– avatott be Petyi László, aki az elmúlt hetekben a búzát és a zabot takarította be. De, mint mondja, a felvásárlási árak nem alakulnak túl jól.
"Aratás előtt még többet ígértek, viszont most elég jó a termés országszerte, néhol rekordot is döntenek. Úgyhogy az árak folyamatosan csökkennek. Most körülbelül 150 eurót kínálnak egy tonna takarmánybúzáért"
– tette hozzá a gazda, aki a hosszan tartó szárazság miatt repcét már nem vet, és a szóján is gondolkodik, hogy elhagyja, mert kiszámíthatatlan a csapadék.
– avatott be Petyi László, aki azt is nehezményezi, hogy ugyanazért a pénzért évről évre többet kell dolgozniuk.
Emellett az ukrán gabona beáramlása még mindig rányomja a bélyegét az eladásokra. László például korábban termelt sörárpát is, de idén annak annyira lecsökkent az ára, hogy már azt sem éri meg neki, mert Ukrajnából egyenesen a kész malátát szállítják Szlovákiába.
A Csákányházán lévő Bázsánpuszta több mint 100 hektáron elterülő területéből 50 hektár erdő, 60 hektár pedig szántóföld és legelő. Tóth László főleg szarvasmarhát tenyészt, emellett lucernát és szénát termeszt. Mint mondja, nála két hete folyik a szénabetakarítás, amit már télire raktároznak az állatoknak.
– mondja László, aki sertést, tojótyúkokat és lovakat is tart. A környéken értékesíti a húst és a tojást, a borjúkat pedig 200-250 kilósan eladja a helyi gazdáknak. Azt mondja, ha a következő években is folytatódik az aszály, valahogyan meg kell oldani a vízellátást, mert ez az állapot hosszú távon tarthatatlan.
"Az öntözés lehetőségével állami szinten kellene foglalkozni"
– emelte ki Tóth László, csákányházai gazda.
Juhász István Csomán és Gömörsíden gazdálkodik. A 23 hektáros gyümölcsösébe almát, cseresznyét, meggyet, szilvát, körtét, őszi- és kajszibarackot telepített. Ezekben a napokban várják a gyümölcsök beérését, a szántóföldön azonban már zajlik a betakarítás.
– panaszolja a mezőgazdász.
A fagy ellen tehát próbálnak védekezni, de a szárazság ellen nem tudnak, jelenleg ugyanis nincs olyan pályázati kiírás, amelyből ki tudnák építeni a gyümölcsösben az öntözőberendezést.
– mondja a környéken csak Pista bácsiként ismert gazda, aki szerint az állattenyésztésnek, illetve a búza és árpa termesztésének nincs jövője Szlovákiában.
karbantartása, az állatorvosi szolgáltatások, a havi áramdíj évről évre több. Ehhez még hozzájön az internet, a műhold, a munkás fizetése, az ingatlanadó, az ingatlanbérleti díj, az épületbiztosítás stb. Ezek valós költségek, amik lassan elviselhetetlenné válnak. Sajnos úgy tűnik, hogy eladom a Margitpusztát, a szarvasmarha-állománnyal együtt, és csak a csomai gyümölcsösbe fektetek. Befejezzük a csarnokokat, a hűtőházat, és megjavítjuk a kerítést. Búza és árpa helyett facéliát és hasonló növényeket fogunk termeszteni. Mert a fiam is gazdálkodni szeretne, de látva a rengeteg buktatót, egyre inkább elmegy a kedve tőle, ahogyan sok más fiatalnak is"
– hangoztatja Juhász István, aki zöldséget és szamócát is termesztene, mint mondja, ebben még látja a jövőt.
A tavaszi fagyok, a hosszú hetekig tartó szárazság és a változékony időjárás sem állítja akkora kihívások elé a gazdákat, mint a nagyfokú bürokrácia. Sokan inkább visszaadják a vállalkozói engedélyüket és „feketén” gazdálkodnak, támogatás nélkül, mert nem tudnak eleget tenni az állam és az Európai Unió elvárásainak. Petyi László szerint a szélsőséges bürokrácia, az irreális követelmények, a zöldpolitika az Európai Unió részéről mind hátráltatják a gazdaságot.
"Nagyon megnehezíti a dolgunkat a brüsszeli politika, kevesebb pénzért mindig többet és többet követelnek. Az időnk nagy részét az íróasztalnál töltjük, ahelyett, hogy a mezőn dolgoznánk" – emelte ki.
Juhász István hozzáteszi, hogy mindent elektronikus postán keresztül kell intézniük, amire sok gazda nem volt felkészülve. Azelőtt papíralapon kellett benyújtani mindent, most már egyre inkább a digitalizáció felé sodorják a mezőgazdászokat.
– adott hangot nemtetszésének Juhász.
Az Európai Unió új többéves pénzügyi keretének tervezete szerint, mely a 2028–2034-es időszakot érinti, a teljes költségvetés rekordösszegű növekedése ellenére csökkenne a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdőgazdálkodás támogatása. Előzetes adatok szerint a szektor támogatása a korábbi szint 73-74%-ára esne vissza. Richard Takáč mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter szerint azonban a mezőgazdaság sokkal többet érdemel. Számára kiemelten fontos, hogy Szlovákia élelmiszer-önellátó maradjon, a versenyképesség fenntartásához ezért igazságos feltételekre van szükség.
Megjelent a Magyar7 2025/30. számában.
