Jeltelenül jellé lenni a világban
A 40. Városi Kulturális Napok keretében került sor a Csemadok Ligetfalui Alapszervezetének, valamint a Liszt Intézet Pozsony és a Pozsonyi Casino szervezésében a Jeltelenül jellé lenni a világban című előadásra Latika Magdolna és Filip Ágnes prezentációjában, akik a Szociális Testvérek Társaságának tagjai.
A Szociális Testvérek Társasága egy modern katolikus szerzetesközösség, amelyet Slachta Margit alapított 1923-ban Budapesten, mondta Zsidek Veronika, a Csemadok Ligetfalui Alapszervezetének elnöke az előadás bevezetőjében.
Slachta Margit tanári diplomával rendelkezett, megismerkedett a katolikus nőmozgalommal, és ezen az úton továbblépett a politikai jogok felé. A nők állampolgári jogainak védelmére és érvényesítésére létrehozott egy politikai pártot, a Keresztény Női Tábort”
– fogalmazott bevezetőjében Zsidek Veronika, hozzátéve, Slachta Margit 36 évesen 1920-ban Magyarország első női parlamenti képviselője lett.
Az elesettek védelmezője
A második világháború és a zsidóüldözés idején a Társaság mintegy ezer üldözött embert mentett meg. „Ennek a munkának lett a vértanúja Salkaházi Sára testvér, akit 2006. szeptember 17-én avatott boldoggá az egyház.
A közösség 1998 óta pápai jogú apostoli élet társasága, és azóta a nemzetközi központja ismét Budapesten van.
Az egyházközségi munkák mellett a testvérek részt vesznek a szociális munkában városi, járási és megyei szinten is” – mondta még el az elnök asszony.
Erről a szerteágazó tevékenységről, a Szociális Testvérek Társaságáról, az alapító Slachta Margitról, a Társaság karizmájáról és szolgálatairól Latika Magdolnától és Filip Ágnestől többet is megtudhattak a jelenlévők. Egyebek mellett azt is, hogy a Társaság szlovákiai (akkori csehszlovákiai) jelenléte Kassán indult el 1927-ben. Az előadás címe: Jeltelenül jellé lenni a világban utal arra is, hogy a társaság tagjai szerzetesi ruha nélkül is jelen tudnak lenni mindenhol.
Filip Ágnes a kassai származású alapító Slachta Margit kapcsán elmondta, korán felismerte a nők elnyomását, a szegénység problémáit, ezért a társadalmi igazságosság felé fordult.
Segíteni akarása lényegében Isten szeretetéből fakadt. Isten országát akarta építeni az egyesek lelkében, a hazában és a társadalomban”
– fogalmazott, hozzátéve, Slachta Margit szerint tényleges külső újjászületés belső újjászületés nélkül nem létezik. Az előadó említést tett Slachta Margit sokrétű tevékenységéről is.
Politikai pártot is alapított, főleg a nők, gyermekek és családok védelmében emelte fel a hangját, de mindenütt ott volt, ahol az emberi méltóságról volt szó. Az evangéliumi értékek alapján próbált segíteni az embereken, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül”
– mondta, hozzátéve, Slachta Margit nézete szerint a krízisek oka az emberi közösség istenhiánya, az erkölcs és a hit hiánya, „s a szociális reformokat csak akkor tudjuk végrehajtani, ha a társadalom lélekkel telik el, s ha a nyomor oka a léleknélküliség megszűnik”.
A testvérek küldetése ezért, hogy a Szentlélek erejével, bencés lelkiségi alapokon állva vigyenek gyógyulást és igazságosságot a társadalomba.
Slachta Margit, képviselő is volt a magyar parlamentben, munkája során mindig a tízparancsolat vezérelte. „Tudom, hogy ebben áll az élet boldogulásának titka” – mondta 1947-ben. Képviselőként a parlamentben is nyíltan felemelte szavát a kommunista önkényuralom embertelensége ellen. Utolsó parlamenti felszólalásában 1948 júniusában is határozottan és hevesen tiltakozott az egyházi iskolák államosítása ellen. Mivel szembefordult az épülő kommunista diktatúrával, az őt fenyegető letartóztatás elől menekülve végleg el kellett hagynia Magyarországot.
Buffalóban telepedett le, a Szociális Testvérek házában élt, itt is halt meg 1974-ben”
– mondta még el az előadó, hozzátéve, 2021. október 20-án exhumálták földi maradványait, és november 9-én hazaszállították Magyarországra. Újratemetése 2021. december 7-én volt a Fiumei úti temetőben.
Karitatív, szociális és lelki misszió
A Szociális Testvérek Társasága egy pápai jogú, bencés lelkiségű, modern felfogású szerzetesrend, amelynek tagjai civil ruhát viselve a társadalom peremére szorultak, különösen a nők, gyermekek és családok segítésének, valamint az elesettek szociális és lelki támogatásának szentelik életüket. „Elkötelezett személyek vagyunk, örökfogadalmas testvérek a közösségben” – mondta Latika Magdolna. Hozzátette,
bár nem viselnek szerzetei ruhát, belsőleg ugyanaz a hármas fogadalom: a tisztaság, az engedelmesség és a szegénység jellemzi őket, sőt egy negyedik is: a Szociális Testvérek Társaságának karizmájához való hűség, amiről később Slachta Margit azt mondta, ez a szeretet fogadalma.
Elmondta azt is, hogy a testvérek kisebb, családias közösségekben élnek, de élhetnek akár egyedül is. „Nincsenek nagy kolostoraink, hogy rugalmasak lehessünk. Az anyaházunk Kassán van, de élnek testvérek több szlovákiai településen is. Többek között Pozsonyban, Kassán, Ilaván, Homonnán, Zólyomban és Turócszentmártonban is végzünk aktív szociális, kulturális és hitéleti tevékenységet” – tette hozzá Latika Magdolna. Mint elmondta, a Társaság modern formában, a mai fiatalok nyelvén igyekszik átadni a hit értékeit, tagjai részesei az emberek életének, aminek köszönhetően azok könnyebben megnyílnak, így könnyebb megtenni a következő lépést is.
Nyitottak vagyunk a változásokra, modern eszközöket használunk, de az eredeti elveink megtartásával, hiszünk abban, hogy a hit átsegít bennünket minden nehézségen.
Margit testvér azt mondta, hogy az egyik kezünkben legyen az újság, a másikban az evangélium, hogy az evangélium fényében tudjunk reagálni arra, mi történik” – fűzte hozzá.
A Szociális Testvérek Társasága abban is különbözik a többi szerzetesrendtől, hogy nem egyetlen dologra fókuszál. „Ha valaki belép egy ferences rendbe, tudja, hogy a karizmája egész életén keresztül a betegek ápolása lesz, ehhez kapott kegyelmet, a szaléziánusok az ifjúsággal foglalkoznak, az orsolyák tanítással, de ha belép a Szociális Testvérek Társaságába, ott több mindent csinálhat. Vannak orvosaink, mérnökeink, ápolóink, óvónőink, tanítónőink… Mindenki a saját területén a saját adottsága szerint tevékenykedik” – fűzte hozzá Latika Magdolna, aki a közelmúltban ünnepelte fogadalomtételének 25. évfordulóját, ez alkalomból a szerzetesi gyűrűje mellé egy ezüstgyűrűt is kapott a közösségtől. A Szociális Testvérek Társaságának tagjai a fogadalomtételükkor egy gyűrűt kapnak, a Szentlélek jelvényét és egy feszületet.
Az előadás során Filip Ágnes Slachta Margit Hiszekegy mintájára írt krédóját is felolvasta, amely mély hitből fakad, üzenete pedig a mai napig időszerű és elgondolkodtató.
Az előadók azt is elmondták, hogy hetente testvéri találkozókat is tartanak, amelyek lehetőséget adnak az élménymegosztásra és a további segítségnyújtás megszervezésére, illetve évente nyolcnapos lelki gyakorlatokat is tartanak.
De szó volt a Társaság sokrétű tevékenységének konkretizálásáról is az előadók harmincéves közösségi tevékenységének tükrében, sok-sok képpel dokumentálva az elmondottakat. Az előadók szerint a rendszerváltás után azt látták, hogy nem működnek jól a dolgok, templomba csak megszokásból járnak az emberek, már ha egyáltalán járnak. A Pozsonyba vidékről tanulni, dolgozni érkező fiataloknak pedig nincs semmilyen közösségi élete.
Egy jezsuita atyával együttműködve ezért alapítottunk itt egy ifjúsági énekkart, amelyhez később egyre többen csatlakoztak”
– mondta az előadó, hozzátéve, később megalakultak a kis és nagy közik (azaz a kisközösségek és nagyközösségek), amelyeknek egy évre előre meg voltak határozva a programjaik. Ifjúsági találkozókat, bálokat tartottunk, a fiatalok színdarabokat játszottak, amelyekkel bejártuk az országot, ifjúsági lelki napokat szerveztünk. Ezek a rendezvények összehozták a fiatalokat lelkileg is, nagyon mozgalmas volt akkoriban az életünk, mondta az előadó.
Ez a tevékenység később kiterjedt a családok tehermentesítésére is, a testvérek besegítettek a gyermekfelügyeletbe és a beteggondozásba is, ha kellett.
Részt vettek az életmentő menetekben is, és tevékenységeik közé tartozik sok-sok egyéb mellett a magyar közösségek, a magyar ifjúság támogatása és felkarolása is.
A Szociális Testvérek Társasága lelkiségének és működésének abszolút középpontjában a szeretet áll, amelyet ők Megszentelő Szeretetként neveznek meg, és amely magával a Szentlélekkel azonos.
A mottójuk a Megszentelő Szeretet szolgálata, éves társasági mottójuk pedig mindig az aktuális évhez igazodik, a 2026-os év mottója például: „Engedd, hogy mozdítson a Lelkem / Válaszd az életet”.
A mottó két szorosan összekapcsolódó része a Társaság alapvető karizmáját fejezi ki a mai világban, s a lényege összegezve: engedd el a félelmet és a megszokásokat, hagyd, hogy a Szentlélek vezessen, s akkor a mindennapi döntéseidben képes leszel a jót, az igazságosat és a szeretetet választani és szolgálni.
