Jedlik Ányos szellemében
A Szímői Jedlik Ányos Társaság kuratóriuma kétévente ítéli oda díját azoknak a felvidéki tudósoknak, akik a természettudományok vagy a társadalomtudományok terén kiemelkedő munkát végeznek. Idén Miklós László professzor, korábbi környezetvédelmi miniszter, valamint Strba Sándor érsekújvári helytörténész részesült a rangos elismerésben.
Bób János, Szímő polgármestere elmondta, a díjat huszonöt évvel ezelőtt alapították Jedlik Ányos születésének kétszázadik évfordulója alkalmából.
– hangsúlyozta a polgármester. A díjat Szímő község a Szlovákiai Magyar Tudományos Társasággal, a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubjával, a Fórum Intézettel és a Mercurius Társasággal közösen hozta létre. Bób János köszönetet mondott Lacza Tihamérnak, aki segíti a testület munkáját a díjazottak kiválasztásában.
Miklós László professzor a természettudományok terén végzett kiemelkedő munkájáért kapta meg az elismerést. Életművét Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke méltatta.
Miklós László 1949. január 24-én született Tornalján. Gyermekkorának meghatározó élményei Lévárd-pusztához kötődnek, ez a természetközeliség alapozta meg későbbi elkötelezett környezetvédelmi munkásságát.
Tanulmányait a selmecbányai vegyészeti technikumban, majd a Comenius Egyetem Természettudományi Karán végezte. Pályafutása során volt a zólyomi Műszaki Egyetem UNESCO Ökológiai Tanszékének vezetője, a Szlovák Tudományos Akadémia főmunkatársa, majd a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett, s ezzel a Felvidékről származó nyolcadik akadémikus.
Több mint 60 környezetvédelmi projektet vezetett, mintegy 300 előadást tartott világszerte, közel 900 publikációja jelent meg. Nevéhez kötődik a kiemelkedő jelentőségű Szlovákia tájatlasza, de abban is meghatározó szerepe volt, hogy Selmecbánya felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
Miklós László közéleti szerepvállalása is példaértékű: az MKP elnökségi tagjaként, környezetvédelmi miniszterként és parlamenti, illetve megyei képviselőként is a szlovákiai magyarság ügyét szolgálta. Szakmai alázat, közösségi elkötelezettség, személyes szerénység és derűs természet jellemzi – igazi példakép, akinek jelenléte minden közösség számára ajándék.
Strba Sándor, Érsekújvár szenvedélyes helytörténésze, könyvtáralapító, a társadalomtudományok gazdagításáért, értékteremtő munkássága elismeréseként részesült a díjban.
Méltatója Benyovszky Mánya Ágnes, az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola tanára, publicista, író Érsekújvár krónikásának nevezte a kitüntetettet.
– Úgy érzem, ma már egyre kevesebb az olyan ember, aki igazán értékeli a helyit, a hazait. És itt nem csupán az asztal örömeire gondolok, hanem a hagyományainkra, a szülőföldünk, lakóhelyünk történelmére. Ezért különösen nagyra értékelem a kuratórium döntését, hogy az idei Jedlik Ányos-díjat – társadalomtudományi kategóriában – Strba Sándor pedagógusnak, helytörténésznek, Érsekújvár krónikásának ítélte.
Magyar–német szakos tanári diplomájának kézhez vételét követően tanított, majd a helytörténeti kutatás felé fordult. Nevéhez közel 500 publikáció, tíz kiállítás, több videófilm-szövegkönyv, valamint 24 önálló kötet fűződik.
Munkássága során feltérképezte Érsekújvár és környéke szinte minden szegletét. Háromkötetes művében a város történetét dolgozta fel az őskortól 1993-ig, míg más munkáiban a helyi temetők, műemlékek, szobrok és legendák világát tárta fel.
Szívós és alázatos kutatómunkája elismeréseként Polgármesteri-, Pro Urbe- és Pátria-díjat is kapott. Érsekújvár ismert helytörténésze évtizedek óta végzett fáradhatatlan munkája elismeréseként Jedlik Ányos-díjban részesült.
A rendezvényen azonban nemcsak díjakat adtak át, hanem megemlékeztek a kiváló magyar tudós születésének 225. évfordulójáról is. Az ünnepi esemény a Szent Márton-templomban kezdődött, ott, ahol egykor magát Jedlik Ányost is megkeresztelték. A szentmisét Várszegi Asztrik főapát celebrálta, hiszen a bencések hűséggel őrzik és adják tovább Jedlik Ányos rendtársuk örökségét.
Dr. Horváth Sándor, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának prodékánja Világhír nélküli géniusz címmel tartott előadásában idézte fel a tudós szerzetes életét. Szavaiban különös hangsúlyt kapott embersége és lelkisége. Mint mondta, fejlődésére döntő hatással volt szülőföldje és családi háttere, de valódi jellemét és világszemléletét a bencés rend közössége és értékrendje alakította. Tudósként több mint nyolcvan találmány és műszaki újítás fűződik a nevéhez.
Ugyanakkor jótékonykodott, szinte mindenét odaadva, például a télikabátra félretett pénzét is inkább a rászorulóknak adományozta. És ne feledkezzünk meg a szikvízről sem! Ez az egyszerű, de a mindennapi életünkben jelen lévő találmány is azt bizonyítja, hogy Jedlik Ányos valódi, sokoldalú géniusz volt – mondta Horváth Sándor.
Megjelent a Magyar7 2025/18. számában.
