„Istennek dicsőség, egymásnak segítség”
Fülek Város Díjában részesült a Füleki Önkéntes Tűzoltó Egyesület, mely idén ünnepli fennállásának 130. évfordulóját. A testület megalakulása óta értéket és életeket ment, természeti katasztrófák során nyújt segítséget, és tűzrendészeti megelőző tevékenységével számtalan tragédiának vette elejét. A jeles jubileum alkalmából a Füleki Vármúzeum az idei Palóc Napok és Füleki Városnapok keretében új időszaki kiállítással, az önkéntes tűzoltók pedig bemutatóval és habpartyval kedveskedtek az érdeklődőknek.
A Füleki Önkéntes Tűzoltóság kezdete 1872-ig nyúlik vissza, amikor Füleken megszűntek a céhek, amelyek addig a tűzbiztonsággal foglalkoztak. Ezt követően több tűzeset történt a városban, értékes épületek, pajták égtek le, így a fülekiek tenni szerettek volna ez ellen. 1894-ben hivatalosan is megalapították az önkéntes tűzoltó egyesületet, ami a mai napig, szinte szünet nélkül működik. Egykori elnökei között olyan személyiségeket találunk, mint Stephani Ervin, a jelenkori gimnázium székhelyeként szolgáló kastély tulajdonosa, valamint Hulita Vilmos, a füleki zománcgyár neves igazgatója.
Az önkéntes tűzoltóság akkor is szükségesnek bizonyult, amikor a városban már hivatásos tűzoltók is tevékenykedtek. Kezdetben csak egy tűzoltófecskendővel rendelkeztek, majd 1907-ben sikerült egy új, korszerűbb felszerelést vásárolniuk, és 1912-ben új tűzoltószertár létesült a városban. A Füleki Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai az évek alatt számos veszéllyel szembesültek, a többi között jelen voltak a füleki vasútállomás bombázásánál, s az 1944-ben keletkezett károk felszámolásánál is. A katonai légitámadások során is beavatkoztak, és emberéleteket mentettek.
2014-ben az önkéntes tűzoltók tagsága az egyesületben jelentősen megfiatalodott. A jelenlegi gárda tíz év alatt több mint 230 bevetést hajtott végre.
A napokban hatalmas fekete füstfelhő borította be Fülek Egres városrészét, ahol egy mezőgazdasági épület teteje kapott lángra. A füleki önkéntes tűzoltók egyik tagja épp műszaki vizsgára vitte volna a tűzoltóautót, amikor észrevette a bajt. Odasietett, és látta, hogy lángokban áll az épület. Rögtön riasztotta a hivatásos lánglovagokat, de ő maga is rohant átöltözni, és vízzel megtölteni a gépjárművet. Ahogy Mesiarik Marián, az egyesület elnöke elmondta, ennél az esetnél aznap nyolc órán át segédkeztek, de összesen 78 órán át tartott az oltás.
– emlékezik vissza az esetre Marián.
Mint mondja, évente átlagban 40-50 bevetésen vesznek részt, és ebbe nem tartozik bele a különféle rendezvények biztosítása.
– Idén most tartunk a harmincötödik esetnél. Riasztanak minket tüzekhez, kidőlt fa eltávolításához, lódarázsfészek likvidálásához, árvizekhez, de megesett, hogy autóbalesetnél is segédkezünk. Ez ritkán fordul elő, de ha a hivatásosakat éppen máshova riasztották, akkor automatikusan minket hívnak. Klímaváltozás van, egyre több a tűzeset, az árvíz, a szélvihar, és ezt meglátni a bevetések számán is. Éppen ezért az állami hivatásos tűzoltók sok mindent átruháznak az önkéntesekre, hogy ha valami komolyabb baj történik, nekik legyen szabad egységük – avat be Marián.
A fülekieknek szerencsére minden felszerelés adott ahhoz, hogy minőségi munkát végezhessenek. A bevetésekhez három jármű áll rendelkezésükre. Az egyik a 6600 l víz szállítására alkalmas Tatra. Rendelkeznek egy „első beavatkozású kocsival”, amelyben van áramfejlesztő, láncfűrész, szivattyú, így nagyon sokféle káresetet tudnak vele elhárítani, és hat tűzoltót tud szállítani. Ezenkívül szivattyúkkal és védőfalakkal ellátott árvízvédelmi utánfutójuk is van. A tűzoltóknak védőfelszereléssel kell rendelkezniük, anélkül nem mehetnek terepre.
– emeli ki Albert Péter parancsnok.
Az önkénteseknél nincsen ügyelet, mert valamennyiüknek van civil foglalkozása, tehát a szabadidejüket áldozzák a tűzoltó munkára. Így, ha megérkezik a riasztás, rögtön visszajeleznek, ki tud kimenni, és ki nem. Javarészt a Fülek környéki káresetekhez küldik ki őket.
– Nyugodtabb időszakban kéthetente találkozunk, mert előírás, hogy havonta hat órát önmagunk fejlesztésével, tanulással, gyakorlatozással kell töltenünk. De ez a ritkább. Gyakoribb a heti rendszeres találkozó, mert mindig van valamilyen rendezvény, tűz vagy egyéb káreset, amihez vonulnunk kell. Ha épp nincs bevetés, olyankor az autókat szerelik a gépészeink, ellenőrzik a technikai felszerelést. A vezetőknek, vagyis a parancsnoknak és az elnöknek napi munkát jelent a tűzoltósággal kapcsolatos feladatkör. Nekem az elmúlt tíz évben nem telt el úgy napom, hogy ne foglalkoztam volna vele, sokszor még a szabadság alatt is kell valamit intézni, mert csörög a telefon – veszi át a szót Mesiarik Marián egyesületi elnök.
Az önkéntesek jelenleg civil szervezetként, huszonnégy taggal működnek. Emellett létrejött a városi tűzoltóság is, mely szinte egybeolvadt az önkéntesekkel. Ők a bevetési egység, és tizenhárman vannak. Az egyesületbe való belépésnél minden tag alapképzésen esik át. Ezenfelül speciális kurzusokat teljesítenek, hogy tudjanak például a magasban dolgozni vagy láncfűrésszel vágni.
A jótékonyság is fontos szerepet tölt be az életükben. A losonci kórházban közösen adnak vért, a város jelentősebb rendezvényein tűzbiztonsági szolgálatot látnak el, és interaktív tűzmegelőzési előadásokat tartanak gyerekeknek. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően együttműködnek az Ipoly-völgyi Különleges Mentőegyesülettel, melynek célja az Ipoly vízgyűjtőjén egy nemzetközi mentőcsapat létrehozása, amely vészhelyzetben segítheti egymást. Ennek köszönhetően a fülekiek alpintechnikai tanfolyamon, búvártanfolyamon, kishajó-vezetői, motorfűrész-kezelői, elsősegélynyújtó, valamint A, C és E kategóriás gépjárművezetői képzéseken vettek részt.
– hangsúlyozta a füleki önkéntes tűzoltók elnöke.
Munkájuk nem korlátozódik csupán Fülekre, hiszen a tágabb régióban előforduló tűzesetek vagy természeti katasztrófák esetén is mennek. Volt, hogy életveszélyes helyzetben kellett helytállniuk, de mégsem fordítottak hátat. A bajtársias hozzáállás és az egymás iránti felelősségvállalás nem véletlen, hiszen a csapat egyik része már gyerekkora óta ismeri egymást, mivel sokuk szülei hivatásos vagy önkéntes tűzoltók voltak. A „kemény maghoz” a fiatalabb generáció is csatlakozott, és az évek során felzárkóztak a többiekhez.
– tette hozzá a csapat parancsnoka, Albert Péter.
Akit érdekel a tűzoltó szakma, ne hagyja ki a Füleki Vármúzeum időszaki kiállítását, amelyen megtekinthetik az önkéntes tűzoltók egykori eszközeit, az őrszolgálati nyilvántartást az 1930-as évekből, vagy éppen egy történelmi zászlót 1929-ből.
– mondta Mesiarik Marián, aki egyben a Füleki Vármúzeum munkatársa és a kiállítás kurátora is.
A gyűjteményt az 1950-es és 1980-as évekből származó egyenruhák és tárgyak, valamint tűzoltóautó-modellek kis bemutatója egészíti ki. A tárlat október 11-ig tekinthető meg, szeptemberben pedig a Művészeti Alap támogatásával a kiállításhoz kapcsolódó tematikus előadásokat tartanak.
A testület megalakulásának kerek évfordulója alkalmából új nulla eurós bankjegyet is kiadott a vármúzeum. A bankjegyen a városháza épülete és a Füleki Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1929-ből származó címere látható.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/34. számában.
