Ipolyi átjárók Hídvégnél
A ma már nagykürtösi járási Ipolyhídvéget és a Nógrád megyei Drégelypalánkot már a 15. században híd kapcsolta össze. Egy fahíd, amelyet Magyarország akkori kormányzója, Hunyadi János építtetett 1449-ben. A török kori faszerkezetből a múló évszázadok során kőhíd lett, amelyet azonban nem kímélt a történelem vihara. Most végre eljött az idő, hogy a helyén új átkelő létesüljön.
A két falu között igen régi időktől állt híd. Ezt őrzi a szlovák oldali falu neve. Drégelypalánk hídjáról maradt fenn a legrégebbi előkerült Ipoly-híd-ábrázolás. Az 1617-ből származó török kori metszet ábrázolja a rommá lőtt Drégely várát és Nógrád várát is. Ipolyhídvégi nézőpontból látszik a két falu, és közöttük a fahíd – olvasható Hajós Bence az Ipoly-hidak Ipolytarnóctól Ipolyságig című, 2001-ben megjelent kiadványában.
Valamikor a 19. század első felében ennek a fahídnak a helyére emelték azt a kőhidat, amit a német hadsereg a második világháború utolsó szakaszában, 1944 decemberében lerombolt. Jelenleg csupán a hídvégi hídfő omladéka emlékeztet erre. Állandó közúti híd azóta sem áll az Ipoly ezen szakaszán élők rendelkezésére, egy faszerkezetű kis híd mégis lehetővé teszi a határfolyón való átkelést. Mivelhogy az Ipoly rendszeres áradása nagymértékben megviseli a létesítményt, 2020 júliusában renoválták, megerősítve a szerkezetét. Az ipolyhídvégi és a drégelypalánki önkéntesek által elvégzett munkálatoknak köszönhetően a gyalogosok és a kerékpárosok számára sokkal könnyebbé vált a két település közti átjárás.
Aki azonban Ipolyhídvégről indulva személygépkocsival közelítené meg a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyójának túlsó partján fekvő Drégelypalánkot, Ipolyság felé kénytelen elindulni, hogy a parassapusztai határátkelőt használva, közel 20 kilométert kerülve érje el célját. Ha átadnák a rendeltetésének az új, a tervek szerint 52 méter hosszú, acélkonstrukciós műszaki átkelőt, elkerülhető lenne a vargabetű megtétele. Márpedig rövidesen át fogják.
A magyarországi Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Érsek Árpád, Szlovákia volt építésügyi és közlekedési minisztere még 2019 júniusában írta alá azt a kétoldalú megállapodást, amely egy új Ipoly-híd megépítéséről rendelkezik a két település között.
A szerződő felek abban állapodtak meg, hogy a híd megépítésének költségeit közösen, egyenlő arányban fogják viselni.
„A közúti kapcsolat a nemzetközi személyforgalom, valamint a legfeljebb 3,5 t össztömegű tehergépjármű-forgalom céljára létesül” – áll a kormányközi megállapodás szövegében.
Ebből az is kiderül, hogy a közös létesítmény megépítéséért felelős kivitelező kiválasztását a megfelelő magyarországi szerv végzi el, míg a hídhoz kapcsolódó létesítmények és utak megépítését, felújítását mindkét fél önállóan végzi a saját oldalán. A 60 tonnányi műszaki teherbírású átkelőhöz kapcsolódó közút Drégelypalánk területén áthaladna a Vác–Balassagyarmat-vasútvonalon; a folyó árterét érintve innen csatlakozna az Ipolyhídvégen is végighúzódó, megyei fenntartású 527-es számú másodrendű úthoz.
– árulta el Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő, utalva arra, hogy Helemba és Ipolydamásd, Ipolyvarbó és Őrhalom, valamint Doborgaz és Dunakiliti között is híd épül majd.
A napokban közzétették a több mint 6 millió euróból létrejövő létesítmény látványtervét is, amely a műszaki tervdokumentáció alapján készült. A szerződő felek a határon átnyúló együttműködési projektek keretében fedeznék az építkezés költségeit. Azt, hogy a leendő hidat Drégely várának hős kapitányáról, Szondy Györgyről nevezzék el, még 2011-ben a Váralja Szövetség javasolta, amely aláírásgyűjtést is kezdeményezett annak érdekében, hogy gyorsítsanak a hídépítés előkészületeinek ütemén.
Információink szerint az illetékesek 2020 októberének végéig indítják el a nemzetközi közbeszerzést. Ennek összetett folyamata akár fél évig is eltarthat, s csak ezután, a pályázatból győztesen kikerülő kivitelezővel megkötött szerződés aláírása után veheti kezdetét a hídépítés.
A régió lakói továbbra is abban bíznak, hogy az előzetes terveknek megfelelően, 2021 tavaszán, legkésőbb nyarán megkezdődhetnek a munkálatok az Ipolynál, hogy végre valóban beindulhasson a térség fejlődése, s hogy ténylegesen érezhessék a leendő közúti átkelő annyit emlegetett kulturális, turisztikai és természetesen gazdasági hozadékát.
– fogalmazta meg egyik parlamenti felszólalásában Magyarország közlekedéspolitikájáért felelős államtitkára, Mosóczi László, majd hozzátette:
Az államtitkár is abban bízik, hogy a határon átnyúló együttműködés sok más mellett a munkaerő-mobilitás elősegítését, valamint az érintett régiók idegenforgalmának a fellendítését is magával hozza.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/43. számában)
