Ifjúságfalván is új szelek fújnak
Gönczöl Gabriella tizenegy éve polgármestere a 430 lakosú Ifjúságfalvának. Az 1949-ben létesített község, amely alapját egy szocialista mintagazdaság képezte a hajdani Dögöspusztán, főleg pályázati pénzekből fejlődik. Az alábbiakban a polgármestert kérdeztük.
A kultúrház helytörténeti szobájában kiállított dokumentumok még az egykori mintafalu születésének az időszakát idézik. A rendszerváltás után azonban Ifjúságfalvát is megérintette a változás szele.
Az 1949-es falualapítás óta eltelt időben fokozatosan változott a vonzó természeti kincsekben is bővelkedő községünk arculata és a helyi lakosság összetétele, gondolkodásmódja. A mezőgazdasági jellegét továbbra is megőrizte. A rendszerváltás után alakult Agroreal részvénytársaság főleg gabonatermesztéssel foglalkozik, ám a munkálatok gépesítése miatt már kevés dolgozót foglalkoztat. Az egykori faluépítők leszármazottai ma már a vallásukat sem titkolják. A legutóbbi népszámláláskor 70:30 volt az itt élő magyarok és szlovákok aránya, de mivel az alacsony telek-árak miatt távolabbról is egyre több szlovák család költözött be hozzánk, az idei népszámlálás más arányt fog mutatni.
A szociális minisztérium gyermekotthont működtet a községben. Milyen az együttműködés az intézmény és a faluvezetés között? Ha jól tudom, a helyi iskola már évekkel ezelőtt megszűnt.
Nagyon jó az együttműködésünk a 40 fő kapacitású gyermekotthonnal. Annak egészséges lakói a Covid-mentes időszakban a faluszépítő brigádmunkákba is bekapcsolódtak, és a kulturális rendezvényeiken is részt vettek. Sajnos, az otthonban élnek nagybeteg gyermekek is, akik folyamatos gondoskodásra szorulnak. A helyi szlovák óvoda 2006-ban gyermekhiány miatt zárt be. A tágas óvodaépületben később bérlakások létesültek. Éppen a napokban kaptam meg a belügyi tárca kérdőívét, amelyben arról érdeklődnek, tudjuk-e majd biztosítani az 5 éves kicsik óvodai elhelyezését. Emiatt is tervezzük egy új óvoda megnyitását a gyermekotthon udvarában álló egyik épületben. A helyi igénytől függ, hogy az magyar vagy szlovák intézmény lesz. Az óvónőink pedig mindkét nyelven tudnak foglalkozni velük. A község alapiskolája 2005-ben szűnt meg, a gyerekek azóta Gútára járnak iskolába.
Rendezvényeik közül kiemelkedik a nyaranta megtartott lecsófesztivál. Mi a célja ennek?
Az 1958-ban épült kultúrházunk olyan közösségi központ, ahol a községi hivatal és egy bérlakás is elfért. A nagyterem normális időszakban társadalmi-kulturális eseményeknek, a világjárvány alatt pedig a sorozatos Covid-szűréseknek ad helyet. Az épület a tetőcserén kívül nagyobb felújításon még nem esett át, az ablakait azonban pályázati pénzből korszerűbbekre szeretnénk cserélni. A Nemzetközi Jótékonysági Lecsófesztivál ötletgazdája és szervezője a Kultúra–Agroturisztika–Hagyomány Polgári Társulás. Tavaly nyáron a járvány miatt szerényebb módon tartottuk meg a jubileumi 10. fesztivált, amely korábban sok érdeklődőt vonzott többek közt Magyarországról, de távolabbról is. A fesztivál keretében a beteg gyerekek számára folyt adománygyűjtés.
Milyen pályázatokkal sikerült támogatást szerezni a falu fejlesztésére?
2015-ben 600 ezer eurós uniós támogatást nyertünk ökoudvar létesítésére. Az összegből szükséges technológiát, traktort és présgépet is vásároltunk. Egy későbbi pályázat révén a traktorhoz utánfutót, emelőt, illetve a zöldhulladék és az építkezési betonhulladék darabolásához darálókat vásároltunk, majd hóekét, így már a téli úttisztítást is önerőből tudjuk megoldani. Szintén pályázati támogatásoknak köszönhetően komposztálókkal tudtuk ellátni a háztartásokat, és esőkerteket létesítettünk. Egy ilyen kisközségnek, amelynek 264 ezer euró az éves költségvetése, minden euró számít. Tavaly 38 ezer eurós kormánytámogatásból és 14 ezer euró önköltségből műfüves, többfunkciós játszóteret építettünk, amely labdajátékokra alkalmas. Sajnos, a járvány miatt azt még alig élvezhették a lakosaink. Szintén pályázati pénzből kapott az egyik utcánk új aszfaltburkolatot, majd a kultúrház környékét térkövekkel díszítettük és parkosítottuk, de 14 ezer eurós támogatásból felújítottuk a központi parkot is, amelyet járdákkal és padokkal tettünk vonzóbbá. Mivel a falunak nincs temploma, a Gútán szolgáló Kiss Róbert atya kezdeményezésére a hívők adományaiból és az Orange mobilszolgáltató támogatásából lourdes-i barlangot létesítettünk, ahol azóta is imádkozhatnak a hívők.
Megvannak még a kisszigeti ártéri erdő értékes fái és a gólyafészkek?
Kisszigeten közel 50 családi ház található, s többen éppen a természeti szépségei miatt élnek szívesen e falunkhoz tartozó tanyavilágban. A százéves erdőnket sikerült visszaszerezni az államtól, ahol saját erdőgazdát alkalmaztunk. Nekifogtunk a száraz fák kivágásának, ami ellen petícióval tiltakozott pár aktivista. Az egészséges fákat természetesen nem irtottuk ki, mi több, rekreációs erdőt alakítottunk ki, ahol őzek, mókusok és madarak is élnek. Pályázati pénzekből állatetetőket, kerékpároknak faállványt, padokat is kihelyeztünk. A régi gólyafészkünk is megvan, de abból tavaly már hiányoztak a gólyák. Vág menti faluként a töltésnél szeretnénk kapcsolódni a gútai kerékpárúthoz, ami lendíthetne az idegenforgalmon. Szintén pályázatból mobil töltőhelyet létesítettünk villanyautók számára, amit reklámozni fogunk, hátha a főúton közlekedőket is ide vonzza. Örvendetes, hogy egyre több fiatal építkezik a közművesített, kamerarendszerrel is őrzött falunkban, az innen korábban elköltözöttek közül többen nyugdíjasként hazatérnek. Ezért azt tervezzük, hogy az Új utcában az idén további építkezési telkeket, az ökoudvarnál pedig egyes helyi mestereknek a műhelyük létesítésére alkalmas parcellákat alakítunk ki. Az életfeltételek javításával is próbáljuk megtartani, esetleg növelni Ifjúságfalva lakosainak a számát.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2021/8. számában)
