Idén két első osztály is nyílik a szenci magyar tannyelvű alapiskolában
A Szenczi Molnár Albert Alapiskolába április 22-én és 23-án zajlott a jelenléti beíratás az iskola első osztályába a 2022/2023-as tanévre. Szencről és a környező falvakból idén összesen 36 kiselsőst írattak be a magyar tannyelvű alapiskolába, akik közül hárman már biztosan halasztanak, de így is bizonyos, hogy idén két első osztály nyílhat.
„Nagyon meglepődtünk, hogy ennyien jelentkeztek, mert maximum 23 gyereket vártunk a magyar óvodából” – nyilatkozta portálunk kérdésére Matus Mónika iskolaigazgató. Mint mondta, igyekeztek idén is mindent megtenni annak érdekében, hogy a zonci és a hegysúri gyerekek helyben maradjanak, azaz ne a szenci alapiskolát válasszák, hogy a két kisiskola továbbra is megmaradhasson. „Azt mondtuk, annak a két zonci gyerek szüleinek is, akik hozzánk szerették volna beíratni a gyerekeiket, hogy ne hozzák ide őket, maradjanak inkább Zonctoronyban, hogy ott is nyíljon első osztály és megmaradhasson a kisiskola” – fűzte hozzá az igazgató asszony.
„Meglepődtünk, mert nagyon sok idegen gyerek érkezett idén hozzánk, akik szlovák óvodába jártak, az ő szüleik nem szenciek, hanem valamikor ideköltöztek Szencre, Gímestől kezdve Párkányon és Komáromon át Érsekújvárig, így nem is tudhattunk róluk, hiszen nem a magyar óvodába jártak, de végül a szüleik a magyar iskola mellett döntöttek, aminek mi rendkívül örültünk” – mondta Matus Mónika hozzáfűzve nagyon örültek annak is, hogy a környező falvakból, ahol már nincs magyar iskola, Magyarbéltől kezdődően Hurbánfalváig, ami már egy teljesen szlovák település, szintén érkeztek hozzájuk magyar gyerekek az első osztályba.
Az iskolába jelenleg 253 gyerek jár, illetve azzal az egy Ukrajnából érkező magyar anyanyelvű kisfiúval, aki a héten érkezik az iskolába, összesen 254 tanulója lesz a Szenczi Molnár Albert Alapiskolának. „Ő lesz az első gyerek, aki Ukrajnából érkezik hozzánk, hiszen a magyar gyökerekkel rendelkezők többnyire Magyarországra mennek. Szencen összesen 220 ukrajnai gyereket készítenek fel az iskolai oktatásra a szlovák óvodákban, az alap- és középiskolákban, illetve központi csoportokat hoztak itt a számukra létre a szlovák nyelv oktatása céljából” – mondta Matus Mónika hozzáfűzve, az a kisfiú, aki hozzájuk érkezik, az anyukája és az apukája nélkül jön egy gyámmal, mivel a szülei Kárpátalján maradtak.
Az idén ballagni – egy párhuzamos nagy osztályból, a 9. A-B-ből 31 gyerek fog, ami azt jelenti, hogy az újonnan érkező nagy számú kiselsősnek köszönhetően, nem fog az iskola létszáma csökkenni.
Ráadásul az 5. évfolyamba is érkezik két vagy három új tanuló, így az az évfolyam is két párhuzamos osztályú lesz ennek köszönhetően, mivel a jelenlegi negyedik osztályban 29 gyerek van. „Az iskolában összesen 13 osztály van, ezeknek a száma biztosan megmarad” – fűzte hozzá az igazgató asszony.
„Idén végre jelenléti beiratkozást tarthattunk, de az jóval egyszerűbb keretek közt zajlott, mint azelőtt, amikor színházi előadáshoz és a pedagógusok általi foglalkozásokhoz kötődött a beiratkozás programja. Most azonban még nem akartuk olyan hosszúra húzni a programot, hiszen nemrég törölték el a maszkviselés kötelezettségét” – mondta az igazgató. A szülőket is megkérték, hogy csak egészségesen jöjjenek a beiratkozásra, így most utólag jönnek be azok az anyukák és apukák, akik a beiratkozás napján nem tudtak eljönni, mert betegek voltak.
„A jelenéti beiratkozáson azért egy kisebb cirkuszi programmal, zsonglőrrel és ügyességi játékokkal fogadtuk a leendő kiselsősöket, majd magam bemutattam az iskolát is, az elmúlt két évben ugyanis a járványintézkedések miatt elmaradtak a rendszeres találkozók, iskolaváró programok az óvodás gyerekekkel és a szüleikkel” – mondta.
Az idei tanév első osztálya abból a szempontból is különleges lesz, hogy kevés lesz benne az olyan gyerek, akinek már vannak nagyobb iskolás testvérei.
majd azt követően Klenovics Czére Krisztina, a helyi pedagógiai-pszichológiai tanácsadó speciális pedagógusa tartott az iskolaérettségről egy előadást” – mondta Matus Mónika hozzáfűzve, a szülőkkel ezen az előadáson megbeszélték, mire kell még odafigyelniük az iskolakezdésig, mit kell augusztus végéig még fejleszteni. „A kolléganőm arra is felhívta a figyelmet is, hogy nagyon sokat kell olvasni a gyerekeknek, valamint, hogy milyen feladatokkal tudják a pszichomotorika fejlesztését elősegíteni” – mondta az igazgató asszony, aki szerint nagyon fontos az esti mese olvasás is, ami fejleszti a gyerekek kreativitását és fantáziáját, de a szókincsüket is.
A Szenczi Molnár Albert Alapiskola megfelelő teret kínál a gyerekeknek azáltal is, hogy a közelmúltban teljes felújításon ment át, minden feltétel adott tehát ahhoz, hogy a gyerekek megfelelő környezetben tanulhassanak itt.
– mondta az igazgató asszony. Nincs itt speciális iskola, a szülők, akiknek speciális nevelési igényű gyerekük van, az összes fejlesztés mellett nem engedhetik meg maguknak, hogy még fél óráig utaztassák az elsős kisgyereküket, vagy autóval hordják valahova, egy speciális iskolába. „Így aztán nálunk, azt hiszem, szakiránnyá vált az összes gyerek fejlesztése a mi inkluzív csapatunkon, a speciális pedagóguson keresztül, ami elkezdődik egészen az első osztálytól, s meg kell, hogy mondjam, nagyon nehéz ez a munka minden kollégának, de a gyerekeknek is, főleg úgy, hogy az oktatásügy a maximális osztálylétszámok állandó emelésével próbálja a pénzügyi korlátokat megoldani” – fogalmazott Matus Mónika.
Mint mondta, hiába beszélnek az inkluzív fejlesztésről, meg a gyerekekre való egyéni odafigyelés fontosságáról, ha közben – például most szeptember elsejétől 22-ről 25-re emelkedett az elsős gyerekek maximális létszáma. S mindez úgy történik, hogy két évig alig jártak óvodába a gyerekek a koronavírusjárvány miatt, hogy mindegyik gyereknek egészen más igénye van a fejlődésre és a fejlesztésre. „Pont az lenne a cél, hogy a lehető legkisebb csoportokban tudjunk a gyerekekkel foglalkozni, de anyagi okokból ezt most tulajdonképpen saját maguk teszik lehetetlenné. Pénz pedig nincs arra, hogy további fejlesztőket vehessen fel az iskola” – zárta az igazgató asszony, aki szerint szomorú lesz a jövőkép, ha ez nem fog megváltozni.
