Hősi kereszt felállításával emlékeztek Rimaszombatban
Az első világháború hősei előtt tisztelgő sírkereszt felállításával emlékeztek csütörtökön Rimaszombatban a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára.
Az esemény 16:32-kor, a trianoni béke aláírásának percében harangzúgással vette kezdetét. A Nemzeti Összetartozás Napján tartott rendezvényen Mihály Dávid, a rimaszombati 4. számú Hatvani István Cserkészcsapat csapatparancsnoka üdvözölte a résztvevőket. Ezt követően Foglár Gábor és Szerekován János operaénekes adták elő Tóth Zoltán megzenésített verseit.
Kerényi Éva, a Gömör-Kishonti Múzeum történésze röviden ismertette a rimaszombati városi köztemetőben található háborús sírkeresztek történetét. Elmondta, hogy a gömöri városban két emlékhely is található, amely a korszakhoz köthető. Az egyik a főtéri I. világháborús emlékmű, Mátrai-Makovits Jenő alkotása, melyen 118 hősi halott neve található. A rimaszombati köztemetőben pedig mintegy 250 katonának van sírhelye, akik azonban nem helyi halottak, hanem olyanok, akik az itt működő hadikórházban lelték halálukat. A beton sírkereszteket 1916-ban Tóth Béla építész a város költségén készítette. A valamennyi háborús elesettnek emléket állító későbbi fakereszt felállítása pedig a visszacsatolás utáni időkre, 1942 novemberére tehető.
Tóth Zoltán, a Kerecsen Motoros Egyesület elnöke beszédében arra kereste a választ, hogy mit tett a lelkünkkel ez a száz esztendő, amelyet szülőföldünkön az árvák sorsához hasonlóan kellett leélnünk. Mint elmondta büszkeséggel tölti el, hogy a megpróbáltatások ellenére is itt állunk száz esztendő múltán.
– mutatott rá a Kerecsen Motoros Egyesület elnöke.
A beszédeket követően megszentelték és megkoszorúzták a keresztet, majd a megemlékezés mintegy 250 résztvevője elénekelte a Himnuszt.
A református templom kertjében található millecentenáriumi emlékműnél a Baráti Körök szervezésében ugyancsak tartottak egy rövid megemlékezést. Itt Juhász Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) városi és megyei képviselő mondott beszédet, amelyben utalt a megemlékezések alatt többször is eleredő esőre.
„Eltelt száz év, ma az égiek is elmondták a véleményüket Trianonról. Úgy gondolom, hogy egy szomorú száz évet siratunk el, de bízom benne, hogy az emlékezés mellett fontos a jövőkép felvázolása is. Vigyük tovább azt, amit őseink letettek az asztalra, és ha mindnyájan egy irányba indulunk, akkor a következő száz év jobb lehet és szebb lehet – zárta rövid beszédét Juhász Péter.
A trianoni megemlékezések záróakkordjaként a régió számos településén gyújtották meg csütörtök este az "összetartozás tüzét".
A megemlékezésről a Magyar7 hetilap következő számában olvashatnak majd bővebben.
