Holnap cigánymuzsika szól a párkányi sétányon
Az idén második alkalommal kerül megrendezésre a Nemzetközi Cigány Dal Napja, mely a sokszínűséget ünnepli cigány és nem cigány művészek részvételével. Az idén tíz magyarországi és két külföldi helyszínen - Párkányban és Krakkóban - valósul meg.
A Cigány Dal Napja augusztus 8-án, a legendás észak-macedón énekes, Esma Redžepova születésnapján, vagy egy ehhez közeli időpontban kerül megrendezésre a Nemzetközi Cigány és Világzenei Hálózat szervezésében. Ötletgazdája, koordinátora és főszervezője Rostás Mihály „Mazsi”, aki az elmúlt évtizedekben négy kontinens, több mint harminc országában koncertező, Kossuth-díjas és Womex életműdíjas Lakatos Mónika és a Romengo zenekar menedzsereként alapozta meg kulturális menedzseri tevékenységét. Elmondta, hálózatuk távlati célja, hogy az Európai Unió minden tagállamában megszervezzék a Nemzetközi Cigány Dal Napját.
Himmler György a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás elnöke kifejtette, jó barátságot ápol Mazsival, aki a Romengo együttes menedzsere, Lakatos Mónika férje. 2017-ben felléptek már a Őszi Kulturális Napokon, és a Párkányi Városi Múzeumban is.
„Bízom benne, van ennek a zenének közönsége, hiszen aki eljön a holnapi eseményre biztosan minőségi, profi zenét hall majd” – emelte ki Himmler György.
Kedden, augusztus 8-án 19.00 órai kezdettel fellép a párkányi sétálóutca színpadján a Harcsa Veronika - Gyémánt Bálint duó és Duka Laci Gipsy Swing zenekara. Rossz idő esetén a koncertek a művelődési házban lesznek megtartva.
Európa egyik legszínesebb, leggazdagabb nemzetisége a cigányság. Nincs még egy olyan népcsoport, amely jelen lenne az unió összes országában, ily módon az európai közösség nagyon fontos összetartó ereje. Kultúrájuk félreismerhetetlenül magán hordozza a saját cigány jegyeket, egyúttal tükrözi az egyes, a cigánysággal kapcsolatba kerülő nemzetek jellemvonásait. A spanyol flamenco eleganciájától a szerbiai rezesbandák magával ragadó erejéig képes átölelni egész Európát és a világot, hirdetve a romák szokásait, nyelvét, életörömét. Kultúrájuk egyik legékesebb része az, amelyik a magyar nemzettel virágzik évszázadok óta, olyan gyümölcsöket foganva, mint az éttermi cigányzene, az oláh-cigány muzsika és tánc, a vonós magyar népzene.
