2021. június 12., 14:17

Hogy zajlott az impériumváltás az 1918-1919-es években? - KÉPEKKEL

A Fórum Kisebbségkutató Intézet kiállítása az államfordulat eseményeit taglalja a mai Dél-Szlovákia térségében. A 21 táblakép Melecski Lajos és a helyi Csemadok meghívására tegnap érkezett Érsekújvárba. Ma és holnap is várják az érdeklődőket a kiállítás színhelyére, a Csemadok-ház pincéjébe.

kiállítás az újvári Csemadeok-ház pincéjében
Fotó: Bokor Klára

Simon Attila az intézet munkatársa mutatta be az általa összeállított kiállítást, amely 1918 őszén kezdődik és 1919 őszén ér véget, az utolsó panel szól magáról a békediktátumról. Az anyag összeállítása során levéltári és sajtóanyagokból merített.

kiállítás Újvár Csemadok-pince
Fotó: Bokor Klára
Danczi József az újvári Csemadok elnöke és Simon Attila történész

„Vége van az első világháborúnak, megtörténik az őszirózsás forradalom. Fontos tudni, hogy hiába kiáltják ki

1918. október 28-án Csehszlovákiát, ennek nem sok visszhangja volt a magyarok körében. Például Érsekújvárban sem Prágára, hanem Budapestre figyeltek”

- fejtette ki a történész. Kitért arra, ekkor jöttek haza a katonák a frontról, ilyenkor meglazul a közrend, sok helyen fosztogatások, zavargások voltak, többek közt Újvában is, amely fontos vasúti csomópont. A katonák lerohanták az állomás épületét, korabeli források szerint az állomásfőnök és a felesége a peron tetejére menekültek, feltörték a vasúti resti pincéjét.

kiállítás Újvár Csemadok-pince
Fotó: Bokor Klára

„1918 novemberében érkeznek a hírek arról, hogy jönnek a csehszlovákok. Az itt élőknek az első gondolata a védekezés volt. Ezért Érsekújvárott 1919. január 2-án az akkori idők legnagyobb tömeggyűlése zajlott, szinte a környék összes magyar falujának delegációi összegyűltek, és megalapították a honvédelmi bizottmányt, annak érdekében, hogy megvédjék a területet. Az ellenállásból nem lett semmi, mivel ők is rájöttek sehonnan se kapnak segítséget. Budapest akkoriban olyan politikát folytatott, hogy mindenben engedni kell az antantnak, akkor kapunk jó békét. Január 7-én harc nélkül megtörténik Érsekújvár megszállása.

A csehszlovák légiók olasz egyenruhában érkeztek, és az itteni lakosság úgy vélte, rendfenntartásra antant seregek jöttek, majd elmennek és ők folytathatják megszokott életüket”

– magyarázta Simon Attila.

kiállítás Újvár Csemadok-pince
Fotó: Bokor Klára
Melecski Lajos szervező

A roll lapokon tovább követhetjük az eseményeket, amikor jöttek a konfliktusok, országszerte általános sztrájk tört ki, döbbent volt a pozsonyi sortűz, a kassai honvédszobor ledöntése, a ki nem fizetett bérek, sajtócenzúra. Érsekújvárban május 25-én cseh vasutasok és katonák végigvonultak a városon, ablakokat, kirakatokat törtek be, rombolásuk betetőzéseként ledöntötték a főtér Kossuth szobrát. Még aznap összeült a városi tanács, de erejükből csak tiltakozásra futotta. Ígéretet is kaptak a jóvátételre, de ez sohasem történt meg.

A kiállítás szorgalmazója és meghívója Melecski Lajos, civil szervező örül annak, hogy már a megnyitó előtt meglátogatta a kiállítást a helyi egészségügyi középiskola végzős osztálya Lukács Katalin tanárnővel. „Hiánypótló ez a kiállítás, különösen a fiatalok részére, akiknek az első világháború utáni időszak már egy távoli, kevésbé ismert szakasza a történelemnek” – emelte ki.

A Csemadok tagjaival együtt szeretettel hívnak mindenkit a kiállításra, amely nagyon emberközeli, hiszen az akkori történésekre reflektál, azokra a gondokra, bajokra, amik az akkori embereket foglalkoztatták – spanyolnátha, élelem-, tüzelő- és pénzhiány, munkanélküliség, pénzbeváltás. Sokat megtudhatunk az érsekújvári történésekről is. Erről a korról Melecski Lajosnak az Érsekújvári Fotóalbum polgári társulás elnökének is vannak fotói, amelyeket az érdeklődők megtekinthetnek a polgári társulás honlapján.

Megosztás
Címkék