Herczeg Rita marad a rimaszombati könyvtár élén

Herczeg Rita 26 éve a könyvtár alkalmazottja, több beosztásban dolgozott már. Volt a szolgálati osztály vezetője is, és kis túlzással azt lehet mondani, hogy szinte mindent tud, amit egy ilyen intézmény működtetéséhez tudni kell.

Az előző igazgatónő nyugdíjazása után, az idei év elejétől ő lett a megyei fenntartású könyvtár megbízott igazgatója.

Sokak szemében volt szálka, hogy irányítása alatt a szlovák mellett magyarul is elkezdett kommunikálni az intézmény, több kétnyelvű tábla került kihelyezésre, és egyre több magyar programot szerveztek.

– Az igaz, hogy az elmúlt években a korábbi szint háromszorosára (húszról hatvanra) nőtt a magyar rendezvények száma, ugyanakkor jóval több szlovák nyelvű programot is szerveztünk, számuk kétszázról háromszázra nőtt. Ha a statisztikai adatokat tekintjük, azt látjuk, hogy Rimaszombat lakosságának csaknem egyharmada vallja magát magyarnak.

Matej Hrebenda Könyvtár

– mondja Herczeg Rita.

– Nagyjából 90 ezer kötetünk van, ebből mintegy 15 ezer magyar nyelvű, s azt tapasztaljuk, hogy folyamatos az igény az újdonságok iránt a magyar olvasóink részéről is. Ezért a szlovákkal párhuzamosan a magyar könyvállományt is igyekszünk bővíteni. Ezekre a kötetekre teljesen más forrásból, főleg a Kisebbségi Kulturális Alapnál és különböző magyarországi ellátóknál tudunk pályázni, míg a szlovák könyvállomány bővítése többnyire a Művészeti Alapon keresztül és megyei költségvetésből van biztosítva.

– mutat rá Herczeg Rita, aki szerint valós igényt próbálnak meg kiszolgálni és kielégíteni. Ezért is tartotta meglepőnek az ellene indult támadást.

– Láttuk azt az építkezést, ami a könyvtárban zajlik, és nem szerettük volna, ha ennek vége szakad. Nem adtuk fel, harcoltunk Ritáért, hiába próbálták meg egyesek befeketíteni, alaptalanul megvádolni és megakadályozni a kinevezését.

– mondja Juhász Péter, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) megyei és városi képviselője.

– Bármilyen számolásnál kiderül, hogy a magyarság aránya a megyén belül 10-15 százalék körül van. Már csak ebből kifolyólag is járt volna valamilyen pozíció a kulturális intézmények esetében. Ez az egyik dolog. A másik, hogy ezt a kérdést nem is nemzetiségi, hanem szakmai szempontból kell megközelíteni.

Végül még ez is majdnem kevésnek bizonyult, mert van itt egy olyan nacionalista-bolsevik társaság, amely a kétnyelvű táblák kihelyezését „magyarizációnak” tartja, s amely minket nem akar még megtűrni sem, nem még pozícióhoz juttatni – fejti ki Juhász Péter, hozzátéve, hogy ennek a blokknak kis híján sikerült szabotálnia a kinevezést. – Mindvégig arra játszottak, hogy titkos szavazással szülessen döntés az ügyben. Attól féltünk, hogy ez precedenst teremtene, és ezentúl minden magyar ügyben titkos szavazás következne, így kettős mércét alkalmaznának velünk szemben – árulta el a megyei képviselő, aki szerint az egész hangulatkeltés a helyi Matica munkája.

A megyei képviselő-testület általában – legyen szó bármilyen igazgatói posztról – maradéktalanul elfogadja és egyöntetűen megszavazza azt a jelöltet, akit megválaszt a szakavatott versenytárgyalási bizottság. Erre a legutóbbi ülésen is volt példa, viszont Herczeg Rita esetében a 49-ből csak 27 képviselő szavazta meg a kinevezést, amely többség most épp elegendőnek bizonyult, ugyanakkor jól mutatja azt a törékeny egyensúlyt, amely a legkisebb hullámtól is felborulhat.

Besztercebánya megye testülete

A szavazás kapcsán Cziprusz Zoltán képviselő, az MKP szervezési alelnöke is rámutatott a megyei képviselet fontosságára, mondván, ha nincs ott az MKP tárgyalóképes képviselői klubja, akkor simán nyert volna a magyarellenes lobbi.

Herczeg Rita hetilapunknak elmondta, hogy október elsejétől lép hatályba a kinevezése. A szavazás körüli hercehurca nem vette el a kedvét, sőt további munkára sarkallja, hogy ne csak a szlovák, de a magyar olvasók érdekeit is szem előtt tartsa.  

Megjelent a Magyar7 2020/40. számában.