Házizene a Mailáth-kastélyban – múltidézés Perbenyikben
A perbenyiki Mailáth-kastélyban szeptember 27-én különleges könyvbemutatót tartottak. Cap György Házizene a kastélyban című kötetének bemutatóján a család zenei öröksége is életre kelt: Mailáth József szerzeményei csendültek fel, előkerültek az eredeti kották, és néhány órára ismét olyan hangulat költözött az épületbe, amely egykor a kastély mindennapjainak természetes része volt.
A Királyhelmectől mindössze három kilométerre fekvő település nem simul bele csendesen a bodrogközi tájba – szinte mindig zajlik itt valamilyen esemény. A helyiek különösen a kastélyukra lehetnek méltán büszkék. Ma szakközépiskola működik benne, miközben a múlt jegyeit hűen őrző épület több rangos eseménynek és esküvőnek is helyet ad.
Ma már kevesen tudják, hogy százhúsz évvel ezelőtt a Mailáth-kastély falai között olyan pezsgő társasági és kulturális élet zajlott, amelyet ma leginkább történelmi filmek jeleneteiből tudunk elképzelni. A termekben vendégek gyűltek össze, muzsika szólt, a család tagjai maguk is zenéltek, a házimuzsika pedig a főúri mindennapok természetes része volt. Néhány nappal ezelőtt ez a világ egy kis időre megelevenedett.
Egy estére visszatért a kastély régi zenei világa
Szeptember 27-én különleges könyvbemutatónak adott otthont a perbenyiki Mailáth-kastély. Cap György helytörténeti kutató Házizene a kastélyban című kötetét mutatták be, csakhogy az est merőben más volt, mint a hagyományos könyvbemutatók. Cap György történetei mellett a kastély falai között újra felcsendültek a Mailáth családhoz kötődő művek, a közönség eredeti kottákat láthatott, és rövid időre ismét megtelt zenével az az épület, amelyben egykor mindez a mindennapi élet része volt.
A kötet két kerek évfordulóhoz is kapcsolódik. Idén 125 éves a perbenyiki Rieger-orgona, és 140 éve annak, hogy Mailáth József és gróf Széchenyi Mária házasságot kötött. Cap György elmondása szerint a könyv tulajdonképpen ezekhez az évfordulókhoz készült, miközben saját helytörténeti munkásságának is jubileumi darabja: 2001-ben lépett először a nyilvánosság elé írásaival.
A vasárnapi program során Cap György a kötet történetéről és a Mailáth család zenei örökségéről mesélt, közben pedig egymást követték a zenei számok, az esten pedig irodalmi előadás is helyet kapott. Wágner-Sóváry Gabriella Mailáth József Ave Mariáját énekelte Ádám Ilona orgonakíséretével. Choma Éva zongorán egy 1886-ból fennmaradt, a Mailáth–Széchenyi menyegzőre készült polka-mazurkát is megszólaltatott, amelynek szerzője máig ismeretlen. Choma Manuela hegedűn, Eva Chomová zongorán Mailáth József Pastorale és Szép idők című művét adta elő. Dégner Lilla, a kassai Thália Színház társulatának tagja Székely-Nuszbek Sándor A Mailáth József orgonája című művét adta elő, a koncert végén pedig a perbenyiki gyermekkar három énekszámmal lépett fel Ádám Ilona orgonakíséretével.
A program a télikertben folytatódott, ahol a közönség a Mailáth család eredeti kottáit is megtekinthette. Külön érdekesség, hogy ezeket Mailáth József eredeti kottatartóján állították ki. A vendégeket pezsgővel, kávéval és süteménnyel várták, közben pedig dedikálás és kötetlen beszélgetés is zajlott.
A rendezvény vendégei között ott volt Gris Emese Diána, Magyarország Kassai Főkonzulátusának elsőbeosztott konzulja, Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere és Pakosta Andrea, a Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet igazgatója is, emellett Homonnáról, Panyoláról és Ófehértóról is érkeztek résztvevők.
A kastély, ahol természetes volt a muzsikaszó
A Mailáth-kastély a 19. század végére nemcsak reprezentatív főúri rezidencia, hanem élénk társasági és kulturális élet színtere is lett. Az 1899-es átépítést követően az épületben már 52 helyiség volt, köztük szalonok, ebédlők és külön zenei nagyterem is. A korabeli leírások egyszerű eleganciáról, ugyanakkor helyenként nagy pompáról számolnak be.
A zene fontos eleme volt ennek a világnak. A Mailáth család tagjai maguk is muzsikáltak, és több hangversenyen is közreműködtek. Egy 1898-as tudósítás szerint például Mailáth József harmoniumon, felesége, gróf Széchenyi Mária zongorán játszott egy trióban, mellettük Szeretin Hugó gordonkázott. A korabeli lap az előadást kifejezetten magas színvonalúnak értékelte. Egy 1904-es hangversenyen Mailáth József ismét harmoniumon játszott, Mailáth Erzsébet grófnő zongorán, Dános Miklós pedig hegedűn kísérte az énekest. A zenélés tehát láthatóan szerves része volt a család kulturális életének.
Mailáth Józsefet ma elsősorban közéleti, gazdasági és szociális tevékenységéről ismerjük, pedig zeneszerzőként is tevékenykedett, több zongoradarabot írt. Feleségével együtt jelentős szerepet vállaltak Perbenyik és a tágabb Bodrogköz gazdasági és közösségi életének alakításában is. Életük, mindennapjaik és a kastély egykori világa ma már egyre több részletében válik ismertté, ebben pedig nagy szerepe van Cap György perbenyiki helytörténeti kutató munkájának.
Huszonöt éve kutatja Perbenyik múltját
A helyi múzeum és könyvtár vezetésével is megbízott Cap 2001 óta foglalkozik nyilvánosan helytörténeti témákkal, kutatásainak középpontjában pedig hosszú ideje a Mailáth család áll.
Első könyve, az Élet a kastélyban 2008-ban jelent meg, és elmondása szerint azóta is keresik az olvasók. A most bemutatott Házizene a kastélyban ennek egyfajta folytatása és bővítése: új információk és új fényképek kerültek bele, korábbi adatok pontosításával és kiegészítésével, az egészet pedig ezúttal a zene fogja össze.
Cap György eddig hét nagyobb és két kisebb önálló kötetet jelentetett meg, további kettőt pedig Tomojka Tündével közösen jegyez. Korábbi munkáiban a kastély életét, a Mailáth család történetét és a híres perbenyiki lipicai ménest is feldolgozta. Tervei szerint még két kötetet szeretne elkészíteni, közülük az egyiket jövőre, a perbenyiki zsidó hitközség egykori életéről.
A szerző szerint éppen az teszi izgalmassá a kutatást, hogy újabb és újabb adatokra, fényképekre és történetekre bukkan, amelyek további irányokat nyitnak meg előtte. Mint hangsúlyozta, számára elsősorban Perbenyik, valamint a Mailáth családnak a falura, a Bodrogközre és Zemplénre gyakorolt hatásának bemutatása fontos. Még két kötetet tervez, jövőre a perbenyiki zsidó hitközség egykori életét szeretné feldolgozni.
