2025. október 23., 19:36

Háromezer éves temetkezési hely Tornalja alatt

A régészeti leletek szerint már több ezer évvel ezelőtt is éltek emberek Tornalja környékén. Ezt több feltárás, köztük a közelmúltban elvégzett ásatások is bizonyítják. Az önkormányzat a város ősi múltja előtt egy új emlékmű felállításával tisztelgett, amelyet az idei Városnapok keretében avattak fel.

 

A Tornalján feltárt bronzkori régészeti lelet leleplezése
A Tornalján feltárt bronzkori régészeti lelet leleplezése
Fotó: Virsinszky Tamás

Az emlékmű egy hamvasztásos urna másolata, amelyet a Tornalja–Dobogó nevű lelőhelyen találtak. A replika az 52/68-as számú bronzkori sírból, Kr. e. 1500 és 1200 közötti időszakból származik. Az eredeti urnát több mint 50 éve tárták fel a környéken, ahol több mint kétszáz hasonló edény került elő. A temetkezési hely a pilinyi és kiétei kultúrához tartozott.

A most felállított emlékmű a volt textilgyár (Ozeta) bejárata közelében található, szimbolikusan megidézve a régészeti lelőhely jelentőségét. A város polgármestere, Győrfi Erika az avatáson arra is emlékeztetett, hogy a főtéri parkban már korábban is nyílt kiállítás a badeni kultúra urnáiról, amelyek szintén azt bizonyítják, hogy a terület már a Kr. e. 3. évezredben is lakott volt.

Az emlékmű fontosságát Alexander Botoš, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum régésze is megerősítette. Elmondása szerint a Dobogó nevű helyszínen, a termőréteg alatt egy bronzkori temetőt és településnyomokat tártak fel. A lelőhely egykor egy természetes védelemmel bíró magaslaton feküdt, amelyet a Sajó ártéri területe vett körül, így ideális volt a megtelepedésre.

Tornaljai emlékmű
Fotó:  Virsinszky Tamás

A bronzkori közösségek által lakott terület kiterjedése jelentős volt: a Tornallyay-kastély (a mai Zoltán-kert környéke) és az egykori Ozeta textilgyár között húzódott. A terület régészeti feltárása már 1921-ben megkezdődött, majd 1937-ben folytatódott és Vojtech Budinský-Krička, a szlovák régészet kiemelkedő alakja is értékes leleteket azonosított itt.

A legjelentősebb feltárásokat Václav Furmánek professzor végezte 1965 és 1968 között. Három kutatási szezon alatt 226 hamvasztásos sírt és egy településrészletet azonosított. A temető mérete (mintegy 400 x 400 méter) és a sírok sűrűsége alapján Furmánek professzor arra következtetett, hogy a helyszínen akár 10 ezer sír is lehetett. Ez pedig arra utal, hogy a környéken jelentős és hosszú ideig fennálló közösség élt. Alexander Botoš szerint valószínű, hogy a temető részben átnyúlt a szomszédos Sajógömör község területére is, ahol bronzkori kincsleleteket találtak. A régész úgy véli, ezen a helyszínen mintegy 750 éven keresztül folyt temetkezés, ami jól mutatja a terület történelmi jelentőségét.

Megjelent a Magyar7 2025/41.számában.

Megosztás