Hacsi Attila lett Uzapanyit első díszpolgára
Uzapanyit község díszpolgárává avatták Hacsi Attilát, a gömöri magyar újságírás megkerülhetetlen alakját, akit nyolcvanadik születésnapja alkalmából barátai és pályatársai is köszöntöttek.
Hacsi Attila 1944. február 21-én született Uzapanyiton. Nagyapját, aki Alsópokorágy polgármestere volt, kitelepítették, csakúgy mint serkei származású felesége szüleit. Mint elmondta, ezekre a történésekre és az általuk kiváltott közfelháborodásra fiatal kora ellenére is emlékszik. Az ’50-es évek elejére már némileg normalizálódott a helyzet, így ő már anyanyelvén kezdhette meg iskolai tanulmányait a településen, majd a felsőbb osztályokat Rimaszombatban végezte, később pedig a losonci építészeti középiskolában folytatta.
A tanulásnál azonban sokkal jobban érdekelte a sport, főként a labdarúgás. Felidézte, hogy tisztán emlékszik a patinás sporthetilap, a Képes Sport egyik lapszámára 1952-ből, amely a helsinki olimpia 16 magyar aranyérméről számolt be. Akkor határozta el, hogy ő is sporttal szeretne foglalkozni, az újságírással pedig huszonévesen, a katonaság után jegyezte el magát végleg. Szinte a kezdetektől a Gömöri Hírlap szerkesztője volt, majd az Új Szó regionális tudósítójaként dolgozott egészen a rendszerváltásig. Később visszatért a Gömöri Hírlaphoz, amelynek főszerkesztője lett 2005-ben történt nyugdíjazásáig.
Nyugdíjba vonulása után megírta a rimaszombati labdarúgás százéves történetét, Legendák a legendákról címmel, illetve a város tenisz múltját Keserédes teniszkenyér címmel feldolgozó kötetét, valamint Juhász Dósa János szerkesztővel közösen kiadták az Így írtuk a Gömöri Hírlapot című antológiát. Jelenleg a gömöri regionális foci, vagyis főként a falusi futballegyesületek történetének feldolgozásán dolgozik.
– Bő negyven esztendőt adtam az életemből az újságírásnak. Munkám nagy részét a Gömöri Hírlapnál töltöttem, és közben tíz évig volt olyan időszak, amikor az Új Szónál dolgoztam tudósítóként. Ebből az időszakból a rendszerváltás utáni évekre vagyok a legbüszkébb, amikor már szabadon írhattam és talán ezek a legsikeresebb évek, ami az újságírói munkásságomat illeti. Ekkor már teljes erővel és lendülettel foglalkoztam azzal, amit igazán szeretek, ez pedig a sport-élet. Ezen belül is a labdarúgás az, amelynek a történetével foglalkozom, és még szeretném ezt folytatni, amennyiben az erőm engedi – fejtette ki Hacsi Attila, hozzátéve, hogy még sok mindent ki kell keresnie, fel kell kutatnia a témában.
Gömörből több híres labdarúgó származik, akinek a történetét már részben feldolgozta, mint ahogy a rimaszombati, losonci és füleki labdarúgás történetét is. A kisebb csapatok, falusi egyesületek maradtak hátra, amelyek kisebb-nagyobb szünetekkel, kihagyásokkal működtek, de a többségük mára már végérvényesen megszűnt.
Hacsi Attilát a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete és Uzapanyit önkormányzata által szervezett ünnepi fogadáson köszöntötték fel a szülőfalujában. Ebből az alkalomból megkapta a község díszpolgára címet, amelyet a falu történetében elsőként neki ítéltek oda. Az elismerő oklevelet Bozó Zsolt polgármester adta át, majd további tíz balogvölgyi tollforgató (Koós István, Pál Dénes, Lehotai Aladár, Gaál Lajos, Fehérné Tamás Judit, Pósa Homoly Erzsébet és Pósa Dénes, Gyurán Ágnes, Furman István, Zsíros Jolán) köszöntötte és ajándékozta meg saját könyvével a jubiláló újságírót.
Pósa Homoly Erzsébet elmondta, hogy a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete immár húsz esztendeje foglalkozik kiadói tevékenységgel, különböző publikációkat jelentetnek meg. Ezért a legutóbbi taggyűlésen úgy gondolták, hogy jó lenne összefogni és bemutatni azokat az alkotókat, akik a Balog völgyében tevékenykednek.
Egy kedves apropót is találtak ehhez, mégpedig Hacsi Attila, rangidős gömöri újságíró 80. születésnapját.
– Szerettük volna felköszönteni és úgy gondoltuk, meghívjuk ide a többi tollforgatót is, hogy mutassák be könyveiket, azokat, amelyek az elmúlt esztendőkben születtek. További célkitűzésünk, hogy külön-külön megjelentessük a Balog-völgy 15 településének monográfiáját, hogy valóban letegyük az asztalra ezeknek a községeknek a történelmi, kulturális értékeit, amelyeket őriznek, őrzünk.
Hacsi Attila a kétezres évek elején hiánypótló kezdeményezést indított Rimaszombatban, amikor létrehozta a Mikszáth Kálmánról elnevezett újságíró akadémiát. Elsősorban újságíróknak, tudósítóknak biztosított képzést és továbbképzést. Itt kezdte a pályáját maga Pósa Homoly Erzsébet is, a felvidek.ma hírportál munkatársa, aki elmondta, hogy a mai napig hálás Hacsinak, amiért az iskola növendéke lehetett és tulajdonképpen ennek köszönhetően indulhatott el az újságírói és szerkesztői pályán.
Csipai István, a Gömöri Hírlap jelenlegi főszerkesztője is nagyon jó kezdeményezésként emlékszik vissza az akadémiára, hangsúlyozva, hogy a képzések során elsajátíthatták a szakma alapjait. Mintegy húszan voltak a csoportban, többnyire gömöriek, a vizsga egy riport megírása volt, a témát pedig szabadon választhatták.
– Amikor a Gömöri Hírlap szerkesztő nélkül maradt – tiszteletből, szeretetből, a kellemes emlékek miatt, amelyek olyan sok idő után is elevenen éltek bennem –, jelentkeztem. A sors úgy hozta, hogy én lettem az új szerkesztő és bedobtak a mélyvízbe. Fennmaradtam, megmaradtam és ebben sokat segített Homoly Erzsó, Martin Ambróz szerkesztő kollégám, az azóta sajnos elhunyt Michal Murárik tördelőszerkesztő és Szántó István hivatalvezető, aki annak idején együtt dolgozott Hacsi Attilával. Már lassan öt éve, hogy írom, szerkesztem a lapot, és most már a tördelést is mi, szerkesztők csináljuk. Nem könnyű munka ez, de már értem és érzem, hogy hogyan tudta például Hacsi Attila is annyi éven át csinálni. Ezért is igyekszem, hogy amíg rajtam múlik, fennmaradjon a Gömöri Hírlap – jelentette ki Csipai István, aki tulajdonképpen Hacsi Attila tevékenységének köszönhetően lett maga is szerkesztő, s Hacsi utódja a hírlapnál.
Megjelent a Magyar7 2024/10.számában.
