Ha betér az égi király

Advent időszakában fontos a lélek simogatása. Az emberben él a kettős én – az egyik jóságos, kedves, nyitott a világ felé, a másik gonosz, irigy és bántó.

A napkeleti bölcsek beszélgetése

Fotó: Horváth Adrián

Az kerekedik felül, amelyiket az ember táplálja. Legyen most ez a fényesség, a jó befogadása, hogy összeérjen az Ég a Földdel.

Öregapámtúl hallottam, hogy jeles ünnep alkalmával – amennyiben kellőképpen felkészült, megfényesedett a test és a lélek – Ég a Földdel összeér. S a Mennyeknek kapuján olyankor bélátni. Úgy mesélte, hogy egyenest az Úristen szeme közi lehet olyankor nézni”

– kezdődik a Ha betér az égi király című ősi, kincses hagyományokra visszatekintő betlehemes játék Fabók Mancsi Bábszínházának előadásában. A galántai Pázmány Péter Alapítvány székházában sokan jöttek össze, hogy advent első hétvégéjén ősi hagyománnyal, bábtáncoltatással, dudaszóval, énekmondással köszöntsék a legkedvesebb téli ünnepkört.

Fabók Mariann és Keresztes Nagy Árpád vissza-visszatérő vendégek a Mátyusföldön – mindenkor értékes hagyományt és szívet, lelket vidámító előadást hoznak magukkal. A betlehemes játékot tradíciókra felépítve, néhol kacagtatóan, néhol könnyekre fakasztóan állították össze.

Azt gondolom, ma sem kell sokat módosítani a hagyományon ahhoz, hogy „eladhatóvá”, érdekesen előadhatóvá váljon az. A betlehemezés egy jól működő, jóízű humorú tradíció, igen szépen meg tudja nyitogatni a ma emberének szívét is, és segít az ünnepre való felkészülésben

– mondja az előadás előtt Fabók Marian. Elárulja, a bábszínház szinte állandó mozgásban van, így az advent időszaka is roppant aktív, rengeteg gyönyörű élményt szereznek ők maguk is. A közönséggel való találkozás mindenhol csodálatos élmény.

A színház a játszók és a közönség találkozása. Mindig ül valaki a nézőtéren, akinek ez az egyik legfontosabb színházi élménye, és nekünk ez a legjobb megerősítés. Ez adja az energiát ahhoz, hogy állandóan indulni, majd megérkezni tudjunk.

Hogy majd azon a szentséges éjszakán állni tudjuk az isteni tekintetet

Fotó: Horváth Adrián

„No, de emlékezzünk csak: hogy es vót ez a bizonyos születés történet, jó néhány évvel ezelőtt? Egyszer volt, hol nem volt, túl a zord üveghegyeken, még az Óperenciás-tenger jégtábláin es túl, éppen ott, ahol a kurta farkú malacka fagyott földet túr, ahol kidőlt kemencének bedőlt oldala es havas volt, s ahol a vénasszony szoknyájának a hetvenhetedik ráncába odafagyott a kicsiny, fehér bolha – ott volt egy mély álomba merült, sötét világ” – ezzel a mesével kezdődik a Ha betér az égi király betlehemi játék.

A betlehemi játékok általában véget érnek a pásztorok és a napkeleti bölcsek látogatása után. Szűzanyácska elaltatja a kisded Jézust. Nálunk ez a kisded nem tud elaludni, így a Szűzanyácska megkérdezi, mi bántja, mitől fél. Itt emeltük be a nagyheti éneket – egy álomjelenetben beszélget a már felnőtt Jézus Máriával. A népi kultúra is úgy épül fel, hogy egyben van minden ünnep, magába foglalja a kerekséget. A születésben már ott van a húsvét ünnepe és a pünkösd is

– magyarázza Fabók Mariann.

A galántai előadás után minden korosztály mást vitt lélekben magával az ünnepi időszakra. A gyerekeket leginkább Keresztes Nagy Árpád előadásában a dudaszó érintette meg, valamint nagyokat kacagtak a három király párbeszédein. Az idősebbek már átérezték a születéssel kezdődő és az álomjeleneten keresztül megelevenedő szenvedéstörténet fő mondanivalóját, hogy majd azon a szentséges éjszakán, december 24-én éjféltájban állni tudjuk az isteni tekintetet, és be tudjuk fogadni szívünkbe a földre születő isteni fényességet.

Megjelent a MAGYAR7 49. számában.

Lapajánló

2025. december 4., 12:40

Advent, a pillanatok őre és a tolvajtempó – megjelent a MAGYAR7 49. száma

Keresse, olvassa hetilapunkat, de legjobb, ha megrendeli.

Megosztás

Címkék