Gyöngyök az embernek
Az idei királyhelmeci adventi ünnepkör első rendezvényére a Magyar Ház szervezésében Gyöngyök az embernek címmel került sor. A péntek esti színes összeállítás népdalokból és népi adventi dalokból válogatott.
A nagy számban megjelent közönséget az est háziasszonya, Bók Katica köszöntötte. A fellépő három bodrogközi éneklőcsoport közül a színpadra elsőként a királyhelmeci Árvalányhaj tagjait szólította.
A A 21 éve alakult éneklőcsoport az anyaországon kívül a Kárpát-medence magyarok lakta minden egyes országában számos alkalommal fellépett már. A a hazai és külföldi versenyekről 11 arany - és 8 ezüst minősítést hoztak el. Főleg régióbeli dalokat foglal magába repertoárjuk, de más tájegységek dalait is szívesen éneklik.
Az est első ünnepi szónoka Kopasz József, Nagytárkány polgármestere és Kassa megye képviselője kívánt az egybegyűlteknek áldott adventot. Ahogy mondta, Jézus születésének napja, a karácsony eljövetele csendes várakozási időszakának, vagyis az Adventus Domini-ből eredő advent történetét kutatva a 4.századhoz kell visszanyúlnunk. Ekkor még a pápa által meghatározott adventi időszak 6 hét volt, ami a görög katolikus egyházban a mai napig megmaradt, a katolikus egyház feje, VII.Gergely pápa által az 5. században módosított 4 héttel szemben.
Megemlítette eleink szép időszakát is, amikor még a szállást kereső szent család hagyományát sok helyen ápolták. A Bodrogközben is próbálják ezt feleleveníteni, egyik családtól a másikig járva, magukkal vive a Szent Család képét, utalva Szent József és Szűz Mária betlehemi szállás keresésére. Szólt még az adventi és a karácsonyi ünnepkörköz tartozó szimbólumok eredetéről és fokozatos meghonosodásáról tájainkon. S végül, de nem utolsó sorban a megjelenteket arra kérte, csendes elmélyedésükben a szomszédban dúló háborúban eleső civilek százai mellett a gyermek áldozatokra is gondolva, a békesség és a szerete ünnepén őket és minden nehéz sorsú embertársukat is foglalják imáikba. Áldott karácsonyt kívánva zárta gondolatait.
Második fellépőként a zétényi Bazsarózsa asszonykórus varázsolta el a jelenlévőket. A kezdetben csak bodrogközi rendezvényeken fellépő csopotot idővel számos anyaországi , valamint vajdasági fesztiválra hívták meg, hazai és külföldi versenyre benevezve megmérettették magukat, aminek köszönhetően már arany minősítéssel is büszkélkedhetnek.
Harmadikként a 23 éve alakult kisgéresi Borcsák asszonykórus egy helyi gyűjtésekből származó népdalcsokrot valamint citerával kísért karácsonyi népdalokat adott elő. Az idei Palóc Gálán a kórus arany páva díjjal gazdagodott.
Az est második ünnepi szónokaként Furik Csaba, Kisgéres polgármestere, Kassa megyei képviselő három témakör köré fűzte gondolatait. A református egyházban az adventtel kezdődő ünnepes félévbe lépve, elsőként a mai ember Istennel való kapcsolatát említette. A kétezer éves keresztény múltat alapul véve, véleménye szerint meghatározó a XX.századi ember istenkapcsolatának milyensége. Ugyanis erre az alapkérdésre adott válaszunk határozza meg az ünnepekhez való viszonyunkat is. Mint említette, a felszínes embereknek a szokások, hagyományok rabjaiként csak üres napjaik vannak, mert lehet, hogy a testet táplálják, de a lelküket nem. Az istennel bensőséges kapcsolatot ápoló, a Bibliát forgató mai embereken hatalmas a nyomás. Bevallotta, hogy ha elfárad, karácsony közeledtével megnézi az internetes algoritmus által kínált amerikai romantikus filmeket.
Több tucatot látva belőlük, a közös vonásukon gondolkodva, arra a felismerésre jutott, hogy a karácsonyról szólnak, de hiányzik belőlük az Isten. A szeretetről, az emberi kapcsolatokról szólva mindent (is) meg akarnának benne oldani, kivéve Istent.
Másodikként annak fontosságát említette, vajon milyen a mai ember ünnepi várakozása. A sokféleségből azokat említette elsőként, akik mindig hatalmas erővel rendelkeznek, pozitívak és istenhittel is irányítani tudják sorsukat.
Meglátása szerint egyre kevesebb az ilyen, öreg korára bölcs ember, akikkel nagyon jókat lehet beszélgetni. Sokan vagyunk úgy a karácsonnyal, hogy csak úgy „belezuhanunk“, nem hagyva elég időt arra, hogy megéljük az ünnepre várást, de ennek az ünnep milyenségén is meglesz a lenyomata.
Majd megemlítette az Ady-típusú embereket is, akik az élet csapásait, megpróbáltatásait követően ajándékként megkapják az advent csodáját, úgy, hogy nem is számítottak rá: az Isten egyszer csak csöndben átöleli őket. A negyedik út a közömbös hitetleneké, akik nem törődnek a megváltó megszületésének ünnepével.
Harmadik gondolatkörének középpontjában az ünnep milyensége állt. Véleménye szerint ünnepeljünk Istennel és ha lehet, csendben. Ez az, ami a mai embernek egyre kevésbé adatik meg, töménytelen körülöttünk a zaj és a lassan anarchiába torkolló káosz. Örök bölcsesség, hogy a csend adja vissza a suttogást, vagyis az igazán jó dolgokat az ember a csendben hallja meg. Véleménye szerint éppen ezért nagyon fontos, hogy megleljük önmagunkban és a világban is a csendet, ami segíthet túlélni a zajt. Márai szerint is kívül-belül készülni kell az ünnepre.
Zárásképpen a karácsonyi ünnepkör régi szimbólumrendszerére utalva az örök körforgás törvényszerűségét megemlítve elmondta, hogy a fény, a világosság mindig győz a sötétség felett, tél után mindig jön a tavasz, háború után a béke, ezek örök dolgok. Azt kívánta mindannyiunknak, hogy adja meg az Isten az idén is, hogy békés, boldog, szeretetteljes és csendes ünnepünk legyen.
Az ünnepi összejövetel szeretetvendégséggel ért véget.
