Gubík László: más párt nem is foglalkozik a számunkra fontos kérdésekkel – KÉPEKKEL
A februárban a kelet-szlovákiai Buzitán indult, majd a Csallóközben folytatódott, Országjárás pulóverben című rendezvénysorozat következő állomásán, a párttagokkal és párton kívüliekkel dugig megtelt, komáromi Béke utcai Barbell and Beer sörözőben március 6-án találkozott az érdeklődőkkel Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke. A közel kétórás, fesztelen együttlét elején az egyetlen felvidéki magyar párt előtt álló kihívásokról, a mielőbb pótolandó hiányosságokról, elvárásairól és eredményeikről beszélt, majd az „itt nincsenek tabutémák” kijelentésével teret adott a kérdéseknek.
Miután Varga Dávid szervező üdvözölte a különböző korú jelenlevőket, akik a laza, pulóveres körúthoz illő sört kortyolgatták, valamint a chipset és mogyorót ropogtatták, a pártelnök elmondta, hogy a körútja esetében honnan ered a pulóver mint jelkép. Öllös László az 1989. november 17-i bársonyos forradalom évfordulós konferenciáján leszögezte: a felvidéki magyar közösség talpra állítása érdekében nem öltönyös, hanem pulóveres politikusokra lesz szükség, hiszen a politikai mozgalmakat korábban is pulcsiban és farmerben építették.
Aztán megjegyezte, hogy mivel e találkozónak szinte valamennyi résztvevőjét személyesen ismeri, ezért átvált baráti tegeződő hangnembe. A felvidéki magyarság sorsa kapcsán hangsúlyozta: „Csoda, hogy még itt vagyunk, ám a jelenlegi nehéz helyzetben is tudnunk kell helyt állni és megbirkózni a különféle nagy kihívásokkal”. Azok közül megemlítette az oktatásügy optimalizációját, az önkormányzati rendszer átalakítását, a déli és északi térségek közti gazdasági különbségek kiegyenlítését és a történelmi hagyatékunk megfelelő kezelését. Megjegyezte: mindeközben az aggasztó demográfiai mutatók is nehezítik helyzetünket.
Gubík a fontos feladatok elvégzéséhez jó alapnak tartja a Magyar Szövetség létét és munkáját, ám hozzátette: a hazai magyarság megosztottsága az emberek tudatában is komoly károkat okozott, és sok sorstársunkat kiábrándította a politikából. „Lényeges, hogy minden szinten korszakot váltsunk, s ez ne csak marketingfogás maradjon! Az üzeneteinket minden magyar háztartásba el kell vinni, amihez új csatornákra, platformokra is szükség van, és a személyes találkozások továbbra is nagyon fontosak” – fejtette ki. Jó példaként említette a martosi Esterházy Akadémia „szájról szájra” történő reklámozását, hiszen 20-ból 18 érdeklődő azért jelentkezett oda, mert azt egy korábbi hallgató vagy jelenlegi oktató ajánlotta neki.
Önkritikát is gyakorolt, s beismerte, hogy az üzenetek terítése terén még bőven akad tennivaló, de mivel a Felvidéken hozzávetőleg 350 ezer választójoggal rendelkező polgár él, s a Magyar Szövetség majdani parlamenti bejutásához 5 százalékra lesz szükség, a hazai magyar parlamenti képviselőink léte kellő kommunikációval, önszerveződéssel, mozgósítással, hiteles véleményformálók bevonásával és kitartó munkával elérhető. Megemlítette a követendő jó példát: az erdélyi RMDSZ bejutását a magyar papok, lelkészek is segítették azzal, hogy a hívőknek hangsúlyozták: az ottani magyar párt által mutatott út, irány a helyes, ezért érdemes azt választani...
Kiemelte, hogy az itteni magyar párt pedig felettébb számít a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járásban élő szavazókra, ugyanis minden harmadik hazai magyar választópolgár e térségekben lakik, ahol a legtöbb, akár több tízezres tartalék található: „Nem túlzás azt állítani: javarészt a csallóközi magyarságon múlik az, hogy lesz-e parlamenti képviselőnk vagy sem, tehát leginkább e két járásban kell jobban megerősödnünk. Hozzáteszem: a 2027-es évi parlamenti választások előtt, az idei helyhatósági és megyei választásokon kiváló eredményt szeretnének elérni, növelve pártjuk hitelességét, ismeretségét. Eközben a vegyes házasságokban élő és roma polgártársainkra is számítunk, hiszen a Magyar Szövetség az ő érdekeiket is képviselni akarja”.
Rámutatott arra a korábban kialakult és Európában egyedinek számító, fura helyzetre, hogy míg országos viszonylatban, valamennyi szlovákiai pártot tekintve a magyar polgármesterek és a megyei önkormányzati képviselők számát illetően nagyszerűen teljesített az MSZ, annak egyetlen képviselője sincs a legfelső törvényhozásban, s ezen jövőre változtani kell. Megemlítette egy korábbi felmérés eredményét, miszerint a 350 ezer itteni magyar választópolgár 45 százaléka nem akar elmenni szavazni azért, mert kiábrándult a politikából, belefáradt a magyarok közti viszálykodásba, s nem bízik a gyakran csak ígérgető politikusokban, akik közül az új arcokat nem vagy csak alig ismeri... A további 35 százalékuk a Magyar Szövetségre, 20 százalékuk pedig inkább valamelyik szlovák pártra szavazna, mert nem érzi elég meggyőzőnek a „magyar kínálatot”.
Azt is elmondta: a felvidéki magyarokat ez idő tájt leginkább az érdekli, hogy a hónap végére mennyi pénz marad (ha marad) a pénztárcájukban, vagyis a bevételükből mire futja. Továbbá az infrastrukturális fejlesztések, a szociális és egészségügyi kérdések iránt is jobban érdeklődik, mint például a magyar oktatásügyünk helyzete és a Beneš-dekrétumok jelenlegi életünkre ható következményei iránt. Ezért is tartja fontosnak a pulóveres országjárását, mely során nemcsak a járási székhelyekre és a nagyobb városokba megy el, hanem bárhová, ahol találkozhat a magyar ügyek, sorskérdések iránt érdeklődő emberekkel. A komáromi találkozón is több kérdés hangzott el mindezekkel és a felvidéki magyar párt programjával kapcsolatban. „Komárom egy kincsesdoboz, amit a 2027-es választáson ki kell nyitnunk!” – hangzott el az elnöki kijelentés. Olyan jelenlevő is akadt, aki bevallotta, hogy előzőleg szlovák pártra adta le a voksát, de e közönségtalálkozón hallottak hatására talán a következő választásokig megváltozik a döntése.
A Gubík Lászlónak feltett kérdéseink nyomán megtudtuk, hogy örült e közös sörözős meghívásnak.
„Ahová meghívnak, oda szívesen elmegyek, nem csak a választások előtti, intenzív kampányidőszakban, hanem évközben máskor is. Mindenütt kíváncsi vagyok az emberek véleményére, meglátásaira, akár építő jellegű kritikájára is, szívesen elbeszélgetek velük. Bár már életvitelszerűen a sokak szerint a felvidéki magyar közösség fővárosának nevezett Komáromban tartózkodom, örökké lévainak fogom tartani magam, s ide is egy lévai családi eseményről érkeztem. Eközben igyekszem minél több komáromi polgárt megismerni, akik közül a fiatalokra is nagyon számítok. Itt és máshol is. Minden lépésemmel, szavammal, tettemmel azt kívánom sugallni, hogy a korszakváltást ígérő szlogenünk jegyében a húszas-harmincas-negyvenes generációt is kiléptessem a komfortzónájából. Értem azt, hogy a vállalkozásaikkal, másodállásaikkal elsősorban a saját és családjuk létbiztonságát akarják megalapozni, de a szűkebb-tágabb pátriájukért is akarjanak tenni valamit, hiszen most rajtu(n)k van a sor!” – felelte.
Arra is kíváncsi voltam, hogy milyen szándékkal érkezett, mit vár el a komáromi magyaroktól, s e határvárosban indít-e saját polgármester-jelöltet a Magyar Szövetség.
„Az volt a szándékom, hogy nyitottan, őszintén elbeszélgessek a jelenlevőkkel, a Magyar Szövetség itteni tagjaitól, támogatóitól és szimpatizánsaitól pedig sok-sok hatékony munkát várok. Tudatosítani kell azt, hogy egyetlen releváns magyar párt maradt porondon, ami önmagában nem elég, ez csak egy keret. Ugyanakkor biztos az, hogy csak ezen párt programja tartalmazza azokat a javaslatokat, melyekkel a déli térségekben élő emberek különféle élethelyzeteire megoldásokat kínálunk. Más párt nem is foglalkozik a számunkra fontos kérdésekkel, témákkal. Ha ezt tudatosítjuk, és az előttünk álló hatalmas kihívások közepette hajlandóak leszünk kellőképpen megszerveződni - megerősödni, akkor a magyar párt bejuthat a parlamentbe. Viszont ha a legfelső törvényhozásban nem lesz hozzáértő, problémáinkat ismerő és azok megoldásáért tenni akaró, saját emberünk, akkor romlani fognak a kilátásaink, lehetőségeink. Ezentúl az ideológiai nézeteltérések helyett olyan ügyekre kell fókuszálni, mint a régiók helyzete és a magyarság érdekeit befolyásoló történések (pl: Beneš-dekrétumok következményei stb.), hiszen ezek mindnyájunk helyzetét, sorsát érintik. Okulni kell a múltban elkövetett hibákból, a megosztás nem pálya! Remélem, hogy ezt az üzenetet e találkozó résztvevői is fogták, miután szemtől szemben, tiszta forrásból erről-arról értesülhettek” – válaszolta a pártelnök, akivel legközelebb március 10-én, Vámosladányban találkozhatnak az érdeklődők.
Végül hozzátette: arról, hogy Komáromban majd indítanak-e saját polgármester-jelöltet, végleges döntés még nem született. „Egyelőre teljesen semmi sem zárható ki. Bár jelen helyzetben nem feltétlenül látom értelmét annak, hogy megismétlődjön a négy évvel ezelőtti, magyar - magyar küzdelem”.
