Gubík László: 1500 magyar diák hiányzik a szlovákiai magyar középfokú oktatásból
A fagyosszentek ugyan pár napot késtek, de hétfőre a tavasz már ismét a szebbik arcát mutatta, így Gubík László a „pulóveres turné” szentmihályfai állomásán, első alkalommal, a körút névadó ruhadarabját pólóingre cserélte, ami ugyan a lényegi dolgokon nem változtatott. A Magyar Szövetség pártelnökének célja továbbra is az, hogy visszanyerje a választók bizalmát, és a politikai szubjektumot ne egy megközelíthetetlen, bürokratikus gépezetként láttassa, amely csupán a kampányidőszak során képes aktivizálni magát „szavazatvadászat” ürügyén, hanem a választások közti – úgynevezett – „holt időben” is a lehető legmagasabb frekvencián „pörögve” próbálja a maximumot nyújtani, továbbá az emberek közé lépve első kézből értesülni a véleményükről, problémáikról, meghallgatva, s akár felhasználva tanácsaikat, ötleteiket a továbblépéshez.
Nyilván már eleve az is vita tárgya lehet, hogy valójában beszélhetünk-e holt időről, hiszen ha a felvidéki magyarságról beszélünk, a Lex Beneš óta – ahogy mondani szokták – „helyzet van”, és ez a helyzet – a legendás A tanú című filmből kölcsönvett jelzővel körülírva – azóta is egyre csak fokozódik. A párton belüli aktivitás rezgésszáma pedig mérhetően növekszik, ami nemcsak abban rejlik, hogy a politikai kommunikáció ereje, minősége és gyorsasága is javult, hanem a pártelnök már hónapok óta stabilan jelen van a meghatározó szlovák mediális felületek különféle platformjain, legyen szó a klasszikus vagy az online írott sajtóról, rádióról, illetve televízióról, és legyen az ominózus megjelenés interjú, avagy politikai pártok véleményeinek ütköztetése.
A szentmihályfai kultúrházban megtartott találkozó kezdetén a község polgármestere, Borbély Gyula köszöntötte a megjelenteket, de rögtön át is adta a szót a Magyar Szövetség elnökének, aki ezúttal is egy hosszabb bevezetőben vázolta fel a szlovákiai magyar politika szubjektumainak – hangsúlyosan a Magyar Szövetségnek és elődpártjainak – az elmúlt év(tized)ekben kifejtett ténykedését és kudarcait. Gubík László ismét hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet csupán azért jobb, mint a néhány évvel ezelőtti, mert senkivel sem kell egyezkedni, ugyanis jelenleg csak egy szlovákiai magyar párt létezik, a Magyar Szövetség, amely el tudott oda jutni, hogy berkeiben már nincs viszálykodás és a párton belül stratégiai nyugalom honol. A legnagyobb gond azonban még mindig az, hogy a párt parlamenten kívüli, éppen ezért a legfontosabb teendő az, hogy ez megváltozzon. Ehhez viszont az is kell, hogy országos szinten egy olyan aktivistákból álló háló alakuljon ki, amely minden felvidéki magyar választót el tud érni.
– szögezte le a pártelnök.
Gubík emlékeztetett arra a kutatásra is, hogy a szlovákiai magyar választók körében a legelutasítottabb két párt pont az, amely Szlovákiában évek óta a legnépszerűbb, a Smer és a PS. Innen szép győzni, mondta egy sporthasonlattal, majd kifejtette, hogy a Magyar Szövetség a választásokig eredetileg nem szerette volna kizárni egyik párttal sem az együttműködés lehetőségét, azonban az utóbbi hónapokban a Smer barátságtalan lépései ezt mégis indokolttá tették. Ez viszont nem jelenti automatikusan azt, hogy máris „összebútoroznának” a jelenlegi ellenzékkel, hiszen az együttműködéshez bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. A Smer jelenlegi politizálása a Magyar Szövetség belső kutatása szerint a magyar választók 70 százalékának nem tetszik, közülük is 50% elégedetlen, 20% pedig kifejezetten károsnak tartja azt az irányt, ami felé az utóbbi időben a kormányfő vezette párt halad.
Médiacsaládunk kérdésére, hogy az úszori „lángosos” adóbotrány végkifejletéből kiindulva közösségünk egységes erővel sikeresen felléphet-e a hatalmi arrogancia ellen, a pártelnök a következőket válaszolta.
Amikor Róbert Kaliňák a közelmúltban, a parlamentben azt mondta a Beneš-téma kapcsán, hogy itt tulajdonképpen nem is történtek földlopások, vagy ha történnek is, akkor igazából az örökösök lopják meg az államot, akkor éreztük, hogy ez az utolsó csepp a pohárban, hiszen mi nagyon mást gondolunk nemcsak a világról, hanem az igazságról.
Egy hozzászóló a nemzetpolitikával és a magyarországi pályázati rendszer felvidéki magyarokkal kapcsolatos kérdésére reagálva Gubík László elmondta, hogy mind Magyar Péter, mind pedig Tarr Zoltán szavak szintjén arról biztosította, hogy az ezen a területen eddig elért vívmányokat megtartják azzal a kitétellel, hogy a transzparenciára nagyobb súlyt helyeznek.
– mondta Gubík László, ami a legfrissebb hírek tekintetében hosszabb ideig is eltarthat.
Szintén egy hozzászóló vetette fel a szlováktanítás ingadozó színvonalát a magyar iskolákban, ami sok esetben hozzájárulhat ahhoz, hogy a vegyes (vagy akár a színmagyar) házasságokban élő gyermekeket szlovák iskolába íratják. A hozzászóló kifejtette, hogy annak idején maga is elgondolkozott ezen. Gubík László szerint ez a probléma sokkal összetettebb, mint azt elsőre gondolnánk, hiszen a demográfiai adatok, a magyarság lélekszámának gyors fogyása és azok a hírek, hogy valahol megint bezárnak egy magyar iskolát, még jobban demoralizálhatják a közhangulatot. Saját példáját is megemlítette, mi szerint Léván ő még olyan intézményben ballagott el, ami ma már nem létezik.
Azonban ha egy illető nem adja magyar iskolába gyermekét, az attól a hatalmas kulturális, nemzeti és népművészeti kincstől is megfosztja, ami sokak szerint páratlan és egyedi, nem beszélve arról, hogy ez az identitást is komolyan befolyásolhatja. A pártelnök szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a közeljövőben lesz 2-3 olyan év (ez nagyjából a Covid idejére vezethető vissza), amikor a magyar iskolába beírandó elsősök száma 3000 alá esik vissza (jelenleg ez nagyjából 3300-3600 között mozog).
Gubík kifejtette, hogy azzal lehetne valamit kezdeni, a 250 tanuló alatti iskolák összevonása nemzetiségi alapon ne történhessen meg, hiszen ez kisebbségek esetében sokkal nagyobb „rombolást“ eredményezhet, hiszen míg a szlovák gyerekeket maximum elviszik a közelben egy másik iskolába, addig a magyar iskoláknál a legtöbb esetben erre nincs lehetőség. A jelenlegi oktatási minisztertől ugyan kaptak ígéretet arra, hogy a kisebbségi iskolákat máshogy kezelnék, de konkrét eredmények egyelőre nem születtek, amiatt is fontos a Magyar Szövetség parlamentbe jutása, ahol ezeket a követeléseket jóval nagyobb eséllyel lehete érvényre juttatni, húzta alá a pártelnök. Visszatérve magához a kérdéshez, Gubík kifejtette, hogy a szlovák tanításának alternatív – tehát idegen nyelvként – történő tanítása a magyar iskolákban már elvileg adott, csak hiányzik ehhez a szakirodalom, a tankönyvek és az egyéb infrastruktúra.
Gubík arra is rátért, hogy Gömörben és Bodrogközben bizonyos térségekben a roma ajkú magyar gyerekek száma már nagyobb mint a nem roma magyarságé, és a születési rátát figyelembe véve belátható időn belül minden negyedik szlovákiai magyar roma származású lesz. Sokan vélt vagy valós okok miatt (például lányos szülők nem igazán szeretnék, hogy az osztályban több évvel idősebb fiúkkal legyen együtt gyermekük) inkább a közeli szlovák iskolát választják, ezért is fontos lenne egy olyan program, hogy a szlovákiai magyar romákat, akik között sok a hátrányos helyzetű család, néhány évtized alatt az alsó középosztály szintjére juttassuk, és ez összefügg a Magyar Szövetség romapolitikájával. Hiszen – mint mondta Gubík László – 1500 diák hiányzik a magyar középfokú oktatásból, ami miatt bedőlnek a szakközépiskolák (meg amiatt, hogy a legjobbak Magyarországra mennek).
A pulóveres országjárás tovább folytatódik, június 2-án a hidaskürti kultúrközpontban találkozhatnak az érdeklődők Gubík Lászlóval.
