Görgei tábornok a magyar hadtörténelem legkiemelkedőbb alakja - KÉPEKKEL
A Felvidéki Huszár és Hagyományőrző Egyesület szervezésében ma délután érkeztek a 25. Felvidéki Tavaszi Emlékhadjárat résztvevői Szőgyénbe Görgei Artúr mellszobrához, ahol szónoklattal, kultúrműsorral, koszorúzással és díszőrséggel emlékeztek személyére, az 1849-es év tavaszának dicső hadi eseményeire, győztes csaták sorozatára.
„A Felvidéki Tavaszi Emlékhadjárat ötletgazdáinak és szervezőinek célja az volt, hogy a hősi katonai cselekedetekre emlékezzünk és emlékeztessünk. Aki nem tudja, mire emlékezünk, annak ezt el kell mesélni, magyarázni. Ezt tartjuk mi hagyományőrzők a feladatunknak – mondja Dr. Vass László hagyományőrző ezredes Szegedről.
Kitét arra, a Görgei tábornok vezette tavaszi hadjárat volt a szabadságharc csúcspontja, fényes magyar győzelmekkel. Az április 1-től 26-ig tartó hadjárat két részből állt. Az első rész Hatvantól az isaszegi csatáig tartott, a felvidéki hadjárat április 6-án kezdődött, melynek Komárom felszabadítása volt a célja.
„Úgy kellett megoldani, hogy elérjék a Pesten és Budán lévő császári hadsereg visszavonulását. Ha szemből támadták volna az osztrák csapatokat, az nagy véráldozattal járt volna, ezért az a lehetőséget választották, hogy a Duna vonalán jutnak el Komáromig. A probléma az volt, hogy az 1849-es év elején hatalmas árvíz volt, nem csak a Duna, de a mellékfolyók is megáradtak és nem tudtak átkelni a túlpartra. Egészen Léváig kellett északra menni, hogy Óbarsnál és Léva alatt hidakat tudjanak verni. Átkeltek és elindultak délre Komáromnak. Ekkor teljesen véletlenül, egy találkozási ütközet bontakozott ki Nagysallónál. Ködös nap volt és egyszer csak ott álltak egymással szemben a magyar és osztrák seregek. Ebből szerencsére egy nagy mértékű magyar győzelem kerekedett, olyannyira, hogy az osztrák csapat három részre szakadt. Egy részüket Köbölkútnál érték utol, ott szét is verte a három-három és fél ezres sereget Pöltenberg tábornok 7. hadteste. A megmaradtak a párkányi hídhoz igyekeztek, de előtte való nap egy huszárőrmester társaival felgyújtotta a párkányi hidat, elvágva a menekülés útvonalát” – emlékezett a harcokra a hagyományőrző ezredes hozzátéve, e dicső hadjárat is bizonyítja, hogy Görgei Artúr a magyar hadtörténelem legkiemelkedőbb embere. Méltatlanul volt eddig félreállítva.
A megemlékezésen beszédet mondott Kedves Gyula történész-egyetemi tanár, aki beszédében kiemelte, az összefogás volt az, ami a szabadságharcot maradandóvá tette. Toborzótáncot és éneket a Komárom Vármegyei Hamary Dániel Hagyományőrző Nemzetőr Zászlóalj előadásában láthattunk-hallhattunk. Közreműködött Vesztergám Miklós tárogatón.
Szőgyénben Görgei Artúr szobra az első Felvidéki Tavaszi Emlékhadjárat során került felavatásra. 1997-ben a Magyarok Világszövetsége, Nágel Dezső polgármester és a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya megegyeztek abban, hogy nem Petőfi Sándor-mellszobrot (ez volt a kezdeményezők javaslata) állítanak a 150. évforduló alkalmából, de szívesen venné a község, ha Görgei Artúr mellszobrát helyezhetnék el a településen. A bronz mellszobrot Magyarországon önttette a Magyarok Világszövetsége.
