2020. július 26., 18:58

Gömörpéterfala: készül a magyar közösségi ház kapuja

Alkotótáborban, közösségi munkával készül a gömörpéterfali magyar közösségi ház és egyben a Felföldi Dalia Iskola központjának faragott kapuja, mely a ház előtti tér éke lesz. Az előkészületek júliusban kezdődtek, és az augusztus első hetében megvalósuló faragótábor során folytatódnak.

Galéria
+7 kép a galériában

A kapu egykor a ház rendkívül fontos eleme volt, hiszen a belépő azt pillantotta meg először, az köszöntötte a ház urát vagy éppen a vendéget. A jól megfaragott kapu magában hordozza az épületben élők vagy dolgozók identitását, világszemléletét, a rajta lévő motívumok, díszítések mesélnek a hozzáértőknek. Gömörpéterfalán fellelhető néhány faragott székelykapu, így a magyar közösségi ház elé készülő alkotás nemcsak az épülettel, de az egész falu szellemiségével is összhangot alkot majd.

Megálmodója, Kopecsni Gábor, a Felföldi Dalia Iskola vezetője, a tervezésnél arra törekedett, hogy a felvidéki kapukra jellemző formát alakítson ki. Mint mondja, nehézséget okozott számára, hogy kevés faragott kapu maradt fenn napjainkra, illetve a motívumvilágot is csupán néhány könyv tárgyalja. Ezért részben írott forrásokra, részben saját gyűjtésre alapozott. Beszélgetésünk során elmondja, hogy a gömöri népi építészetben egykor a vakolatdíszítés kapta a főszerepet. Az oromfal legfelső csúcsát gyakran napkorong ékesítette, a padlásablakok köré rozmaringkoszorút mintáztak. De a vakolatba formált kis magyar címer, Szent István koronája, szív, kereszt, kehely, csillagok és a különféle virágmotívumok is kedvelt díszítőelemek voltak, amelyek az ott lakók lelkivilágáról árulkodtak. Ezt a tudást felhasználva alkotta meg a kapu motívumvilágát.

faragas2.jpg

– A minták között találhatók olyanok, amiket itt, Péterfalán lehetett felgyűjteni, illetve van egy régi vakolatdísz is, amit kicsit stilizáltunk, és a fának a méretéhez alakítottuk. Mivel az épület nem csupán közösségi házként, de a daliaiskola központjaként is szolgál majd, ezért némileg harcosabb jellegű motívumokat állítottam össze. Szerepel rajta például táltos, életfa, a magyar címer, a kerítés teteje pedig lándzsa- vagy nyílhegyformát kap. Fontosnak tartom, hogy a motívumokat tudatosan használjuk. Ne csak azért legyenek, mert szépek. Aki olvasni tudja őket, az megérti a mondanivaló üzenetét. Szeretnénk, ha a kapu elkészülte után olyan mondanivalót közvetítene, amely tükrözi a harcművészet és a magyar hagyományok iránt érzett elhivatottságunkat. Másrészt példát akarunk mutatni, hogy vannak saját, a Felvidékre is jellemző kapuk, amelyek nagyon szépen mutatnak, értéket képviselnek, így nem kell messzire tekintenünk.

Gábor a munkálatok során a közösség-építésre is hangsúlyt fektet, ami az alkotótáborban is érezhető volt. Kellemes, baráti légkörben folyt a munka, amelynek java a délutáni órákban, a napi teendők elvégzését követően indult, és egészen sötétedésig tartott. A napok során férfiak, asszonyok, gyermekek is megfordultak itt, hogy kipróbálják a faragást, segítsék a közös cél elérését. A tábort kettős céllal szervezték. Egyrészt, hogy megfaragják a magyar közösségi ház kapuját és kerítését, másrészt, hogy a résztvevők megtanulják a faragás fortélyait. Ebben a kisgyőri Soós Ferenc volt Gábor segítségére, aki több mint három évtizede műveli ezt a mesterséget.

– Kezdőket és haladókat egyaránt szívesen fogadtunk – mondja Ferenc. – A teljesen kezdők olyan feladatot kaptak, amivel az alapokat sajátították el, aki pedig korábban már faragott valamit, az tovább mélyíthette a tudását.

Ferenc a harcművészetek révén ismerte meg Gábort, s azóta rendszeresen részt vesz a péterfali rendezvényeken. Azt is elárulja, hogy a lakóhelyén évente szerveznek kézművestábort, amelynek fő témája mindig a faragás. A Miskolc közelében lévő Kisgyőrt egyébként a fafaragások falujaként is emlegetik Magyarországon. Faragott köztéri szobrok, emlékhelyek, padok, a temetőben elhelyezett harangláb, családi házak kapui és kerítései varázsolják egyedivé a községet. Ferenc szintén a kisgyőri faragótáborok során leste el a fával való munka csínját-bínját.

faragas4.jpg

– Jelenleg arra figyeltem, hogy technikailag rendben menjen a munka. Segítettem, hogy egy-egy minta kialakításánál milyen szerszámot, milyen csiszolópapírt használjanak. A gyerekek pedig virágokat, állatkákat faragtak, így számukra is hasznos időtöltést biztosítottunk. Igyekeztem hasznára válni a kis közösségnek.

Mivel a közösségi házban jelenleg is felújítási munkák zajlanak, ezért a tábort a községháza előtti füves területen tartották. A kerítés és a kapu egyaránt tölgyfából készül, ami garantálja a tartósságot, így a lekezelést és az elhelyezést követően remélhetőleg akár száz évig is a helyiek örömére fog szolgálni. A faragótábor második részét augusztus első hetére tervezik, amelynek fő témája a kerítés megalkotása lesz. Ha a munkálatok megfelelő ütemben haladnak, a jelenlegi vaskerítést várhatóan ősszel felváltja a népi motívumokkal díszített alkotás.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/30. számában)

Galéria
+7 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.