Gimnáziumok a változó oktatási térben
Júniusban a gimnáziumok még a végéhez közeledő tanév hangulatában, de már szeptemberre készülve összegzik az idei év eredményeit, és vizsgálják a következő tanévben rejlő lehetőségeket. Az érettségiző negyedikesek már elballagtak, s mindeközben kirajzolódni látszik, mennyi elsős lakja be majd a kiürült osztályokat az új tanévben.
Az Érsekújvári járás két magyar gimnáziuma hasonló demográfiai kihívásokkal szembesül, mégis más intézményi helyzetből keresi a válaszokat. Az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumban Peternai Zsuzsanna igazgató szerint az idei felvételi időszak is azt mutatta, továbbra is van igény a magyar gimnáziumi oktatásra. A párkányi gimnáziumban Karácsony Beáta igazgató arra figyelmeztet, a következő években egyre erősebben érezzük majd, hogy kisebb évfolyamok érkeznek az alapiskolákból.
Érsekújvárban idén húsz diáktól búcsúztak el, és hivatalosan ugyanennyi tanuló érkezhet szeptemberben.
– Bár csak húsz diákot vehetünk fel, az érdeklődés ennél nagyobb volt idén. A jelentkezés során huszonheten jelölték meg első helyen a gimnáziumot, összesen pedig negyvenhárom sikeres felvételizőnk volt – mondta Peternai Zsuzsanna. A felvehető létszámot évek óta a minisztérium határozza meg, ami akkor okoz gondot, ha az érdeklődés meghaladja a kapacitást.
– Előfordul, hogy valaki szeretne hozzánk járni, de nem kerülhet be az iskolánkba. A törvény három további diák felvételét engedi, ezt a fenntartó általában jóvá is hagyja, ezt meghaladóan azonban már ritkán adnak kivételt – fogalmaz.
Párkányban az idei végzős évfolyam egy korábbi, alacsonyabb létszámú év következménye.
– Ebben a tanévben azok a diákjaink vettek tőlünk búcsút, akik négy évvel ezelőtt, egy úgynevezett szűkös évben érkeztek hozzánk – magyarázza Karácsony Beáta. Idén 23-an végeztek a két tagozaton, a következő két tanévben viszont nagyobb érettségiző évfolyamok ülnek a zöld asztal elé.
– Jelenleg három összevont középiskolaként működünk, és szerencsére mindhárom intézménybe elegendő jelentkező tanulóval számolhatunk. A végleges létszám azonban csak a tanév kezdetén lesz ismert. Addig ugyanis – az érvényben levő törvények szerint – a szülő még dönthet arról, hogy végül hová adja gyermekét.
Mindkét intézmény hosszabb távú befektetésként tekint a gimnáziumi képzésre.
– mondja Karácsony Beáta, hozzáfűzve, hogy korábbi végzőseiknek nagyjából a kétharmada hazai, egyharmada pedig külföldi egyetemeken szerzett diplomát.
Peternai Zsuzsanna szerint a továbbtanulási irányokban nagyjából kiegyenlített a humán és a reál terület. A Pázmányban végzettek stabil tudással érkeznek az egyetemekre.
– emeli ki az igazgató.
Az iskolák a diákok későbbi pályájában látják munkájuk értelmét. Karácsony Beáta szerint egy iskola rangját az adja, kik tanítanak benne, kik tanultak ott korábban, és kik tanulnak benne ma. Párkányban az anyanyelvi tanulás biztonságát is hangsúlyozzák.
– Az anyanyelven való tanulás mindig hatékonyabb volt, és az is marad, mint amikor a diák államnyelven próbál alapos ismereteket szerezni – fogalmaz az igazgató.
Érsekújvárban az iskola arculatát az anyanyelven való tanulás minősége, a nyelvtanulás és a nemzetközi tapasztalatszerzés határozza meg. Peternai Zsuzsanna szerint a családok számára vonzó a gimnáziumuk szemlélete.
– A külföldi utak, a nyelvi kínálat és a proeurópai irányultságunk mind fontos részei az iskolánk arculatának – mondja. A Pázmány 2009-től kapcsolódott be intenzíven a diákutaztatási programokba, amelyek később a tanári mobilitással és hosszabb távú egyéni programokkal bővültek.
A két gimnázium közös kihívása a demográfiai háttér változása. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint az Érsekújvári járásban a magyar nemzetiségű anyáktól született gyermekek száma a 2009 körüli erősebb évek után most alacsonyabb szintre került. 2009-ben 1363 gyermek született a járásban, közülük 394 magyar nemzetiségű anyától. 2011-ben már csak 304, 2017 és 2018 között pedig 334-ről 266-ra csökkent ez a szám. A statisztika nem pontos beiskolázási előrejelzés, de jelzi, milyen szűkülő demográfiai háttérből meríthetnek a magyar intézmények.
Karácsony Beáta szerint a demográfiai kihívásokra szakmai megújulással kell válaszolni.
– Fel kell készülnünk az új oktatási módszerekre és az új témákra, amelyekkel érdekesebbé tehetjük a megszokott tanítási óráinkat. Példaként említi a párkányi tanári kar FinQ pénzügyi képzését, amelynek tudását beépítik majd a tanításba.
A működési keretek terén eltér a két iskola helyzete. A párkányi gimnázium 2025. szeptember 1-jétől már három összevont középiskola egyik szervezeti egységeként működik. Karácsony Beáta nem szépíti a változást.
– A középiskolák összevonásának senki sem örült ebben az országban, ez tény. Ha már így történt, ki kell hoznunk belőle a legtöbbet és a legjobbat. Az első évben gazdasági szempontból könnyebbé vált a működés, az oktatásszervezés viszont sok egyeztetést kívánt.
– Tartottunk attól, hogyan tudjuk majd megoldani az oktatást az összevont iskolában. Nem mondom, hogy minden simán, gond nélkül ment, de közös erővel megoldottuk – fogalmaz.
Érsekújvárban Peternai Zsuzsanna a hosszabb távú optimalizációt tartja a legnagyobb kérdésnek.
– Idén tíz éve, hogy csak négy osztállyal működünk, és mostanra látjuk, hogy ez hosszú távon nem igazán fenntartható. A kisiskolai működés korlátai a pályázati lehetőségekben is megmutatkoznak. Anyagilag ki tudunk jönni, de nincsenek olyan lehetőségeink, mint egy nagyobb létszámú iskolának. Nem saját épületben működünk, ezért például épületfelújításra sem tudunk úgy pályázni. Sok pályázatból a létszám miatt is kiesünk, hiszen a tanulóink száma nem éri el a százat – magyarázza az igazgató.
Peternai Zsuzsanna szerint az érsekújvári magyar oktatási központ gondolata továbbra is fontos lépés lehetne, amely hosszabb távon óvodától középiskoláig erősíthetné a magyar nyelvű oktatást, illetve a magyar közösséget. Ezzel viszont nem minden érintett fél ért egyet, de az igazgatónő kiemeli, intézményként minden alkalmat megragadnak arra, hogy erről beszéljenek, és ezt a megoldási lehetőséget közvetítsék.
A két gimnázium más-más úton jár, a tét mégis közös: megtartani és tovább építeni a magyar középiskolai oktatás lehetőségeit a járásban. A számok szűkülő hátteret mutatnak, az igazgatói válaszokból mégis az látszik, hogy mindkét intézményben van szakmai akarat, tapasztalat és közösségi felelősség a járás magyar diákjaiért.
Megjelent a Magyar7 2026/25. számában.
