Gazdasági fejlődést vagy az etnikai arányok megváltozását hozza-e magával az R7-es? Csallóközi polgármestereket kérdeztünk
Előny vagy hátrány? Az R7-es megépülése hasznos-e a csallóközi magyar községeknek? Gazdasági szempontból nem kérdés, de vajon felgyorsul-e ennek következtében a betelepedés? Valóban megváltoznak-e az etnikai arányok a Csallóközben? Ma7-ankét csallóközi polgármesterekkel.
„Az R7-es megépítése Csallóköz és a tágabb régió számára csakis előnyt jelenthet. A most átadott autópálya ugyanis egyfajta gazdasági ütőérré válhat. Ahogyan valamikor az Amerikai Egyesült Államokban is sokan szkeptikusak voltak a nagy vasútépítéssel kapcsolatban, úgy most is vannak Csallóközben olyanok, akik negatívan látják az R7-es átadását, de tudnunk kell, ha gazdasági szempontból is fejlődni akarunk, ilyen infrastrukturális beruházásokra szükségünk van, mindez ugyanis a különböző befektetők érkezését is magával hozhatja” – vélekedett Balódi László, aki szerint az autópálya-építés az emberek életszínvonalának javítását is befolyásolhatja, gondoljunk csak a fővárosban dolgozó ingázók nem kis csoportjára.
Nemeshodos hidas polgármestere ugyanakkor elismeri, az R7-es megépítésére nem csak gazdasági szempontból lehet tekinteni. „Már az építkezés alatt felmerültek olyan hangok, hogy ez majd mennyire meggyorsíthatja a dél-szlovákiai magyarok asszimilációját. Én azonban azt gondolom, hogy a szlovákok betelepedését nem az R7-es fogja felgyorsítani, hanem az a fajta gondolkodás, mentalitás, amely nem lát semmi kivetnivalót az asszimilációban, identitásunk feladásában. És abban, hogy szüleink házát néhány száz vagy ezer euró pluszért cserébe jellemzően inkább pozsonyi szlovák, mint fiatal magyar családoknak adjuk el. Szerintem a betelepedés problémájának ez a valós gyökere” – hangsúlyozta Balódi.
Az R7-es közvetlenül ugyan nem érinti a Nagylég kataszterét, de Szitási Ferenc független polgármester előnynek tartja, mivel arra számít, hogy az áthaladó forgalom csökkeni fog: a gyorsforgalmi út ugyanis „elviheti” a messzebbről érkezőket. Noha még rövid idő telt el az átadás óta, a polgármester szerint községen áthaladó teherautó-forgalomban már most érezni az R7-es hatását.
A betelepedés a faluban már a gyorsforgalmi út átadása előtt is folyt, tehát ez nem írható a sztráda számlájára, inkább Nagylég fővároshoz való közelségére – vélekedett Szitási, aki a betelepedést többéves folyamatnak tekinti. Persze ez módosíthatja az etnikai arányokat, de ebben a polgármester – bár eddig nem csináltak felmérést – egyelőre nem lát komoly változásokat, mert a betelepülők jelentős részét azok teszik ki, akik a déli járásokból érkeznek. Itt elsősorban a Komáromi, a Galántai járást említette, illetve a Dunaszerdahelyi járás délkeleti részét. Tehát egyesek már tudatosan a környező falukat választják a pozsonyi munkahelyhez.
Szitási Ferenc azt is elmondta, hogy a gyorsforgalmi út valós hatására még várni kell, egyelőre túl rövid idő telt el az átadástól, például sokan még azért nem használják az R7-est, mert nincs sztrádajegyük.
„Egyelőre úgy tűnik, hogy az R7-es gyorsforgalmi út egyetlen előnye községünk számára, hogy 25-30 percen belül eljuthatunk a fővárosba. Persze, hogy ez a gyorsaság mennyire lesz jellemző szeptembertől, amikor elkezdődik az iskolaév, az még nagy kérdés” – tudtuk meg Iván Lajostól, a falu polgármesterétől, aki független jelöltként indult a választásokon.
Elmondja azt is, hogy a gellei csárdánál van egy lefutó a körforgalomról, onnan folytatódik a 63-as főút. Bíznak abban, hogy néhány éven belül megépül az R7-es folytatása Ollétejedig (Dunaszerdahely része), ami egy 8-9 kilométeres szakasz, s a forgalmat elviszi tőlük az út új szakasza.
„Cséfa és Csentőfa falurészeink az út másik oldalára kerültek, és nekünk az az érdekünk, hogy minél kevesebb autó jöjjön be a községbe, s így a közlekedés azokba a falurészekbe minél biztonságosabb legyen. Amitől a leginkább tartok, hogy falunk iránt megnőtt az érdeklődés, s ennek megfelelően a telekárak is megugrottak. Úgy látom, itteni embernek már-már megfizethetetlen ár az, amennyit kérnek egy-egy telekért, házért. Félő, hogy további idegenek költöznek majd ide, amit semmiképpen sem szeretnénk hagyni elharapózni. Élhető, természetesen gyarapodó faluban akarunk élni, nem kívánatos, hogy csak lakni jöjjenek ide az emberek, hanem az lenne a jó, ha az ideköltözők bekapcsolódnának a mindennapokba is. Tiszteletben tartva azokat, akik generációk óta itt élnek Gellében” – tette hozzá.
„A közvetlen, azonnali hatásokról még nem tudunk beszámolni, mivel a nyári időszak miatt egyébként is kevesebb az autó az utakon. Az első benyomás természetesen az, hogy nagyon meggyorsult a Pozsonyba való feljutás, de itt is meg kell várnunk, hogy mi lesz majd szeptember elseje után. A közlekedésben az igazi hatást majd akkor látjuk meg, ha teljes egészében elkészül a összefüggő hálózat, mert jelenleg csak a főváros határáig oldja meg torlódásmentes feljutást; azon túl ismét dugókkal lehet majd számolni” – vélekedett Földváry Terézia, Sárosfa független polgármestere.
Szerinte az, hogy az R7-esnek köszönhetően lényegesen könnyebbé válik a Csallóközbe való lejutás, azt is magával hozza majd, hogy most már nemcsak Somorja környékére, hanem előbb-utóbb Dunaszerdahelyig tágul az a sáv, ahová Pozsonyból leköltöznek.
„15 évvel ezelőtt valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy napjainkra ilyen nagy lesz a leköltözési kedv. Amíg ilyen különbségek lesznek a keresetekben és ingatlanárakban Pozsony és a Csallóköz között, biztos, hogy egy pozsonyi számára könnyebben lehet majd finanszírozni egy környékünkön levő házat vagy lakást. Kevés az olyan helyi tulajdonos, aki földrajzi alapon különbséget tenne a vevők között. Aki jobb árat hajlandó fizetni, annak értékesíti a lakóingatlanát, függeltenül attól, hogy a vevő helybeli vagy betelepülő” – mondta Földváry Terézia, aki szerint a falvak önkormányzatai ezt csak a területfejlesztési tervekkel tudnák korlátozni, de azt is be kell látni, hogy ha nincs ingatlanfejlesztés a faluban, az a saját lakosaik számára is kedvezőtlen lenne.
„A lényeg, hogy az új lakosok is érezzék magukénak az új életterüket, kapcsolódjanak be a falu életébe és mindenekelőtt legyenek tisztességes, jó emberek!” – emelte ki.
Csallóközcsütörtökön másodosztályú út halad keresztül, mondja a településvezető, őket kataszterileg sem érinti az R7-es. Egyelőre nem is érzik a faluban, hogy változott volna a forgalom ilyenkor szokásos intenzitása. Nyilvánvaló, hogy a Dunaszerdahely felől érkezőknek nyújt némi előnyt az autópálya, ugyanakkor Őry szerint az nem jelent optimális megoldást a főváros küszöbén kialakuló tölcséreffektus miatt. Úgy véli, nehéz előre megmondani, milyen következményei lehetnek az R7-esnek a Csallóköz jövője szempontjából.
Nyilvánvaló, hogy a régió ipari, mezőgazdasági lehetőségei bővülnek ezzel, de az etnikai, kulturális, nyelvi viszonyok megváltozására mindenképpen figyelnünk kell – hangsúlyozza Csallóközcsütörtök MKP-s polgármestere. „Ez a településvezetők számára is nagy felelősség!” – tette hozzá.
Diósförgepatony község fontos szerepet játszik a Csallóközben, hiszen a település közelében lévő autóversenypálya ezreket vont egy-egy futam alkalmával a vidékre és a vonatösszeköttetés eddig is elérhető távolságba hozta a fővárost. Ebből a szempontból nem csoda, hogy az R7-es megépítése fontos mérföldkőnek számít számukra.
Gálffy Szilárd, a település polgármestere előnynek tartja a gyorsforgalmi út megépítését, amely hasznos a vidék számára. Kérdésünkre válaszolva megjegyezte, természetesen ennek következtében felgyorsult a betelepedés. „Biztos vagyok benne, hogy megváltoznak az etnikai arányok. Már eddig is változtak és a gazdasági alapú betelepedés csak növekedni fog.”
Az viszont érdekes kérdés, hogy a változás milyen mértékű lesz - emelte ki végül a polgármester.
