Futrinkák és erdei orchideák – diákkonferencia Szencen
Önök tudták, mi az a téli kakukk, s hogy mi köze a kakukknak a karvalyhoz? És azt tudták, hogy az aprócska futóbogarak milyen szerepet töltenek be a kártevők szabályozásában? Vagy azt, hogyan kerültek vissza a pozsonypüspöki ártéri területre a színpompás erdei orchideák? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak azok, akik végighallgatták a kis diáktudósok előadásait a Szenczi Molnár Albert Alapiskola által szervezett VIII. Természettudományi Konferencián.
A konferencia bizottságának tagjai – Mészáros Alajos professzor, Fedorová Jana és Hamerlik László professzor, akik tudományos tapasztalataikkal, konstruktív kritikájukkal már több éve építik és fejlesztik a diáktudósok munkáját – idén nyugodtan hátradőlhettek a székükben, nem nagyon volt más dolguk, mint hogy élvezettel hallgassák a jobbnál jobb előadásokat. Kis tudósaink ugyanis alaposan felkészültek, mind a hat előadó ura volt a témájának, és az előadásmódjuk sem hagyott sok kivetnivalót maga után.
– mondta Párkány Antónia, a szenci alapiskola igazgatóhelyettese, a diákkonferencia motorja.
Mészáros Alajos, a konferenciabizottság elnöke szerint nagy köszönet jár a Szenczi Molnár Albert Alapiskolának, amiért évről évre megrendezi a tudományos diákkonferenciát.
– Fontos ugyanis, hogy az emberben munkálkodjon a tudásvágy, a megszerzett tudás azonban csak megfelelő kommunikációval adható tovább, amihez önbizalomra is szükség van – mondta Mészáros Alajos, aki szerint ezek az előadások is hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok magabiztosabban tudják a közlendőjüket másokkal megosztani, s az új ismeretek által is ösztönözni tudják egymást a tudás megszerzésére.
Az idei előadások igazán változatos témák kutatási eredményeit osztották meg a hallgatósággal. Janočko Júlia hároméves tapasztalatai alapján azt mutatta be, lehet cukor nélkül is édes az élet.
A pozsonyi Duna utcai MTAG diákja – felkészítő tanára Marták Zsolt – előadásából nemcsak általános információkat tudhattunk meg a cukorról és a cukorfajtákról, hanem sok érdekes tapasztalatot is megosztott a hallgatóságával arra vonatkozóan, mit eredményez, ha kihagyjuk étrendükből a hozzáadott cukrot. Podobek Francesca, aki a Szenczi Molnár Albert Alapiskola diákja, és felkészítő tanára Párkány Antónia volt, a kakukk költésparazitizmusát és a hibás fészekválasztás eseteit ismertette, illetve a karvaly ökológiai és kulturális szerepét mutatta be előadásában, de a kakukk és a karvaly – vagy ahogyan vidékükön nevezik a téli kakukk közötti hasonlóságoknak és különbözőségeknek is figyelmet szentelt, illetve a két faj színe közötti hasonlóság népi és evolúciós magyarázatát elemezte. A népi hiedelem ugyanis azt tartja, a kakukk télre karvallyá változik, azért lehet az, hogy olyankor kakukkot nem látni, míg karvalyt igen. Így jelenhetett meg a népnyelvben is a téli kakukk kifejezés a karvalyra.
Bíró Barbara előadásának már a címe is figyelemfelekeltő volt: 6 láb 2 szív. A Duna utcai diák – felkészítő tanára Janda Andrea – a lovak életéről, viselkedéséről, társas életükről, illetve a lovak betöréséről és a kiképzés lényegéről, a belovaglási és kiképzési folyamatokról, a lovas és a ló közötti harmónia kialakulásának feltételeiről osztotta meg saját és mások tapasztalatait.
– Hároméves koromban ültem meg először a lovat, majd kisebb kihagyás után, három-négy éve hetente több alkalommal is lovaglok – fogalmazott lapunknak Barbara, aki, mint mondta, sok mindent köszönhet a lovaknak.
– Leginkább talán az önbizalmat emelném ki. A lovaknak köszönhetem ugyanis, hogy meg tudok magamban és másokban is bízni, hiszen a lovasnak meg kell bíznia a lovában, egyébként nem lesz köztük harmónia – fűzte hozzá.
A pozsonypüspöki alapiskola diákja, Porubská Viktória, akinek felkészítő tanára Berta László volt, ezúttal a pozsonypüspöki ártéri terület növényvilágát vette górcső alá, különös tekintettel a vadon élő orchideákra. Amellett, hogy bemutatta a vizsgált területet, a bősi vízerőmű hatására is kitért a terület élővilágának vonatkozásában, illetve a nem őshonos fajok betelepítésére és az invazív fajok elnyomásának lehetséges természetes módjaira is. A színes, vadon élő orchideafajták megjelenése az ártéri erdő megbomlott ökoszisztémájának regenerálódását jelzi.
– fogalmazott Viktória.
A futrinka – legalábbis a korosztályomnak – leginkább a Futrinka utcát juttatja az eszébe, annak azonban egyetlen lakója sem volt futóbogár. Márpedig a szenci alapiskola diákja, Šimon Anna Mária témája – felkészítő tanára Párkány Antónia – éppen a futóbogarak életközösségét vizsgálta. Csapdák segítségévél iskolája kertjében és a lakóhelyén, szigorúan ügyelve arra, hogy a csapdába esett bogarakban ne essen kár. Az eredményeket aztán táblázatokba és grafikonokba rendezve prezentálta a hallgatóságnak. De hogyan kezd egy törékeny kislány éppen a futrinkákkal foglalkozni?
– Mivel a dunaújfalui Feketevíz partjához közel lakom, a sétáim során felfigyeltem ezekre a bogarakra, a futrinkákra. Első ránézésre teljesen egyformák, de közelebbről megvizsgálva látni, hogy nagyon is különböznek egymástól. Rájöttem, hogy bár egy érdekes fajról van szó, keveset beszélnek róluk, pedig nagyon fontos szerepet töltenek be a kártevők szabályozásában – mondta lapunknak Anna.
A szenci iskola tanulója, Oravec Anna (felkészítő tanára Párkány Antónia) előadásából pedig nemcsak azt tudhattuk meg, milyen módszerekkel lehet fermentált kovászos uborkát készíteni, hanem meg is kóstolhattuk az egyes eljárások eredményét.
– Nagy öröm számomra, hogy immár nyolcadik alkalommal szervezhetjük meg a természettudományi diákkonferenciát a Pozsony megyei magyar alapiskolák számára. Az érdekes előadások mindegyike azt tükrözi, hogy a diákokban még megvan a szándék és az akarat arra, hogy tudományos munkát végezzenek – fogalmazott a konferenciát szervező Párkány Antónia. Mint mondta, olyan lehetőség ez a magyar diákok számára, ahol számot adhatnak az általuk végzett tudományos munka eredményeiről, anélkül, hogy a fordításon gondolkodniuk kellene.
– Évről évre ugyanis azt tapasztalom, hogy a hasonló szlovák konferenciákon a zsűri azt várja el a gyerekeinktől, hogy talán még tökétesebben beszéljenek szlovákul, mint a szlovák anyanyelvű diáktársaik. Így a mi diákjaink kettős kihívással állnak szemben: egyrészt hitelesen be kell mutatniuk a biológiai tartalmat, másrészt tökéletes szlováksággal kell előadniuk – mondta az igazgatóhelyettes.
A kutatómunkával foglalkozó diákoknak a diákkonferencián kívül további lehetőségeik is vannak kutatási eredményeik prezentálására.
– Évek óta együttműködünk a Duna utcai alapiskolával, ahol az Enviromentális napokon is bemutatkozhatnak a diákjaink, ezenkívül az iskolánkban évente megrendezzük a Föld napját – mondta Párkány Antónia. Hozzátette, örömmel tölti el, hogy számos diákja a későbbiekben sem fordított hátat a természettudományoknak, esetleg orvostanhallgatóként, gyógyszerészhallgatóként folytatja tanulmányait.
Megjelent a Magyar7 2025/49. számában.
