Fűtött sátrak, mobilházak a migránsoknak
A migrációs válság a választási kampány főbb témái közé tartozott, a választást követően azonban mintha magától megoldódott volna a menekültprobléma. Szeptember végétől az erdőkből és a határ menti falvakból fokozatosan a fővárosba telepedtek át a migránsok, amihez hozzájárult a környező országok fokozott határellenőrzése is. Így aztán szinte mindennapos látvánnyá vált a pozsonyi főpályaudvar területén lézengő migránsok kisebb vagy nagyobb csoportja.
A főpályaudvaron kívül a kormányhivatal környékén is egyre több a migráns, a legtöbben azonban a Pozsonyszőlős területén lévő idegenrendészet közelében tartózkodtak. Október 7-én a pozsonyi magisztrátus rendkívüli helyzetet hirdetett a főváros területén a tranzitmigráció miatt, hogy a város operatívabban és hatékonyabban kezelhesse a segítségnyújtást. A migránsoknak ugyan kedvezett a viszonylag enyhe szeptemberi, októberi időjárás, de az októberi éjszakák már hűvösebbek voltak, a kormány viszont nem sokat tett a helyzet megoldásáért. Az önkormányzatok leginkább megint csak magukra számíthattak a területükön összegyűlt migránsok helyzetének megoldásában.
Pozsonyszőlős a pozsonyi városrészek közül elsőként szerzett tapasztalatokat a migránsokkal – akik nyár eleje óta kezdtek idejárni. Akkor még nem maradtak sokáig itt, s amíg meleg volt az idő, a szabadban alvással sem volt gond. A városi rendőrség szerint sem volt velük különösebb probléma. Peter Borka, a városi rendőrség kommunikációs vezetője is azt nyilatkozta, a helyzetet ellenőrzésük alatt tartják, szabálysértést vagy bűncselekményt nem regisztráltak a migránsok részéről.
A humanitárius segítséget nyújtó Mareena civil szervezet igazgatója, Michaela Pobudová szerint a fokozottabb határellenőrzések miatt a migránsok nem tudnak szabadon átjárni a határokon, ezért itt ragadtak, és a számuk egyre csak nőtt.
„Továbbmenni nem tudnak, mert többnyire nincs útlevelük, az egyetlen okmány, amivel rendelkeznek, az az, amely feljogosítja őket arra, hogy Szlovákia területén tartózkodjanak” – nyilatkozta korábban a civil szervezet igazgatója.
A városrész polgármestere, Michal Vlček október elején írta ki a közösségi oldalán, hogy „a tanzitmigráció terén megint csak az önkormányzat menti a helyzetet.” Pedig ezekben az ügyekben véleménye szerint elsősorban az összehasonlíthatatlanul nagyobb személyi, anyagi és logisztikai kapacitásokkal rendelkező államnak kellene fellépnie. „Aki az elmúlt hónapokban figyelemmel követte, mi mindent csinálunk Pozsonyszőlősön, látnia kellett, hogy megpróbálunk segíteni. Emellett meg kellett nyugtatnunk a helyi lakosokat is, hogy ne legyen felesleges félelemérzetük. Ez azonban olyan helyzet, amit az önkormányzat nem tud megoldani, csak segíteni tud. Ebben állami kezdeményezésre van szükség, nekünk ehhez nincs meg a hosszú távú és rendszerszintű kapacitásunk” – szögezte le a polgármester.
Ódor Lajos akkori miniszterelnök még október közepén megígérte, hogy fűtött sátrakat állítanak fel Pozsonyban a migránsoknak. Az állam azonban újfent késlekedett ígérete teljesítésével. A belügyminisztérium tíz ideiglenes mobilház felállítását tervezte az idegenrendészet közelében, de a házak átadását többször is elhalasztották, így a főváros és a civil szervezetek vették át a kezdeményezést, mivel nem nézhették tétlenül, hogy az egyre hidegebb éjszakákat a kisgyerekek is a szabadban töltik. A pozsonyszőlősi idegenrendészet közelében felállítottak két fűtött sátrat, és humanitárius segítséget is nyújtottak a migránsoknak.
– Civil szervezetekkel együttműködve takarót, élelmiszert, gyógyszert, illetve tolmácsolást is biztosítottunk – nyilatkozta lapunknak Peter Bubla fővárosi szóvivő, hozzátéve, az adott kérdés megoldása elsősorban az állam feladata lenne.
– tette hozzá Bubla.
A belügyminisztérium által épített mobilházakat végül október 18-án adták át rendeltetésüknek. Az összesen 150 fő befogadására alkalmas mobilházakat a belügyminisztérium üzemelteti a civil szervezetekkel együttműködve, s a házak elsősorban a kiszolgáltatott csoportok, főleg a gyermekes anyák és idősebbek szálláshelyéül szolgálnak. A minisztérium azt állítja, a tranzitmigráció kezelésében az elsődleges feladata a migránsok feltartóztatása és az ügyük kezelése az idegenrendészet által. Az egyik ilyen gyűjtőpont az apátújfalui migrációs iroda.
– A Pozsonyszőlősön működő ideiglenes menhely továbbra is nyitva áll, ma átutazó nem volt a helyszínen. Ezért jelenleg a helyiségek fertőtlenítése és további karbantartása zajlik – nyilatkozta lapunknak múlt hét csütörtökön a tárca sajtóosztálya. A belügyminisztérium adatai szerint októberben csökkent a migránsok száma. Júliusban 6034, augusztusban 9089, szeptemberben 13 381, október 15-ével pedig 4162 fő volt a regisztrált illegális bevándorlók száma.
Az új kormány november 23-áig meghosszabbította a szigorított ellenőrzést a magyar határon, amire kétmillió eurót különített el. „Ha nem újítottuk volna fel a belső határellenőrzést, folytatódott volna az illegális migránsok beáramlása területünkre, ami meghosszabbítaná a szlovákiai közrendet és közbiztonságot fenyegető súlyos veszélyt” – indokolta a tárca az intézkedést. A fokozott ellenőrzés azonban nem csak a határátkelőhelyeken zajlik, a katonák a zöldhatárt és a vízi utak feletti átkelőhelyeket is őrzik.
Egyelőre tehát úgy tűnik, sikerült megfékezni a tranzitmigráció növekedését, legalábbis egy időre. Az érintett önkormányzatok azonban az új kormánytól rendszerszintű megoldást várnak.
„Ez a helyzet szolgáljon tanulságul, hogy az állami hatóságok felkészüljenek az ilyen helyzetekre” – írta közösségi oldalán Pozsonyszőlős polgármestere, hozzátéve, nem kezelhetik a végtelenségig ezeket a helyzeteket csak az önkormányzatok és az önkéntes szervezetek. „Sehol a világon nincsenek egyszerű megoldások a migráció problémájára. Ez nem elsősorban pozsonyszőlősi vagy pozsonyi probléma, sőt nem is csak szlovákiai, hanem európai probléma. Ezért szisztematikusan és hosszú távon kell megoldani, hogy a hasonló helyzeteket elkerüljük. Az új kormánytól nemcsak konkrét helyzetekben várjuk a segítséget, hanem a válsághelyzetek rendszerszintű megoldásait is” – írta Vlček.
Már csak azért is, mert azt látjuk, hogy a feszültségek nem csökkennek Európában, hanem éppen ellenkezőleg, növekednek. Az államnak pedig kötelessége felkészülni a különféle válságforgatókönyvekre és megoldania az ilyen helyzeteket.
Megjelent a Magyar7 2023/45.számában.
