Friss, ropogós, kortárs – játékos verselés a párkányi könyvtárban
Az internet korában két kattintással hozzáférhetünk bármilyen művész, előadó vagy alkotó profiljához, éljen a világon bárhol. De vajon tudunk-e azokról, akik köztünk élnek, ismerjük-e munkásságukat, tudunk-e osztozni sikereikben?
A Párkányi Városi Könyvtár december 2-i rendezvénye épp a helyi irodalmárokat vonultatta fel: Dufek Mária költőnő, Hajtman Kornél költő, irodalomtanár, Forgács Péter tanár, Arany Opus Díjas prózaíró, valamint a kultúrház újdonsült igazgatója, a rapper-költő Baranyovics Borisz voltak az est vendégei.
Az irodalmárok a legtöbbször egy kalapból húzták a kérdéseket, így rengeteg téma felmerült a beszélgetés során. Mélyebben megismerhettük az alkotás folyamatát, módjait, megtudhattuk, hogyan inspirálódnak, melyek a kedvenc témáik. Hajtman Kornél legfontosabb témáiként a vallási tematikát, a környezetvédelem és a test témáját nevezte meg, Dufek Mária költészete szintén vallási alapokon nyugszik, az Istennel való kapcsolatot boncolgatja, de gyakran foglalkozik a szerelem-házasélet kérdéskörével is. Baranyovics Borisz kiemelte, mindegy, hogy lírát vagy prózát olvasunk-e, vagy a modern rap vagy slam poetry műfajait kedveljük, a lényeg, hogy az olvasással, kultúrafogyasztással fejlesszük belső énünket.
„Mondjon kritikát saját műveiről!” – ez a kérés Forgács Péternek jutott. Kifejtette, az önreflexió mindig elfogult, s vannak is kétségei, ugyanakkor végső soron az embernek hinnie kell abban, amit papírra vet, különben nem az írásban teljesedne ki – emellett persze nyitottnak kell lenni arra, hogy fejlessze tudását. Megéri meghallani a jó szándékú kritikát - fogalmazott. Hajtman Kornélt arról kérdezték, vajon foglalkozik-e a költő a költészet elméleti részeivel? József Attila erről írt gondolataival ellentétben a párkányi költő nagy örömét leli az elméletben, hiszen irodalomtanár is. „Ezek az elméletek egyfajta szemüveget adnak, mely által különbözőképpen lehet olvasni egy-egy szöveget.” – foglalta össze.
Izgalmas vélemények hangzottak el azzal kapcsolatban is, vajon mennyi igazság lehet abban, amikor a verselemzések során azt találgatjuk, mit akart kifejezni a költő. A mű megírásával az alkotó másodlagossá válik, a mű az olvasóban születik újjá, azzá lesz, amit kivált a befogadójából. A művészek egyetértettek abban, hogy felesleges találgatni az alkotó gondolatait, hiszen úgysem lelhetünk ezek kapcsán teljes bizonyosságra, s saját verseik által is tudják, mennyire eltér olvasóik értelmezése attól, amit ők átéltek egy-egy mű létrehozása során. Forgács Péter zenei példával élt: ha tetszik egy dal, tetszeni fog anélkül is, hogy ismernénk az előadót, a keletkezés körülményeit vagy a zenekar történetét. „Ha csak a mű lenne fontos, akkor ma nem ülnénk itt!” – világított rá a kérdés összetettségére. Egyetértés volt abban is, hogy az önkifejezés ezen formája az alkotó számára öröm, élmény, kiteljesedés, terápia, feldolgozás. Az alkotni tudás kiváltsága.
A párkányi könyvtár remek rendezvényén Rigó Hanna Róza előadásában hallhattuk Dufek Mária, Baranyovics Borisz, Forgács Péter és Hajtman Kornél műveit, a közönségnek pedig ki kellett találnia, melyik szerző művét hallja épp. Egyéni stílusjegyeiket ismerve, a közönség a legtöbbször jól tippelt. Frappáns alkotások születtek egy improvizációs játékból is, az irodalmároknak három szóból kellett verset faragniuk a helyszínen – nem kis derültséget vagy ámulatot váltva ki a hallgatóságból. Emellett eddig meg nem jelent műveikből is ízelítőt adtak. A kétórás beszélgetőest során jobban megismerhettük művészeinket, akikre méltán lehet büszke egész Párkány és az egész közösség. Sok sikert és remekművet, az alkotás örömét kívánjuk nekik továbbra is.
