Főúri lakodalomra készül Királyhelmec
Új hagyomány van születőben a Bodrogköz szívében – a múlt megelevenedik és élménnyé válik. Egy elfeledett főúri esküvő és egy fontos történelmi személyiség nyomára bukkantak Királyhelmecen. A korabeli feljegyzések nyomán egy négyszáz évvel ezelőtti lakodalom elevenedik meg újra a városban, ősszel.
A királyhelmeci Mailáth József Regionális Múzeumban nemrégiben olyan történelmi forrásokra bukkantak, amelyekből kiderül, hogy a négyszáz évvel ezelőtti Királyhelmecen a mindennapok része volt a katolikus és a református egyház közötti feszültség, ráadásul a főúri világ pompája, valamint a rangért és befolyásért folytatott játszmák is jelen voltak a városban. Egy olyan világ, amelyet sokan főként a történelmi filmekből és sorozatokból ismerhetnek.
A menyasszony Nyáry Krisztina, a vőlegény Thurzó Imre, a nádor egyetlen fia. Ez a történet hosszú időre feledésbe merült – egészen mostanáig.
– emelte ki Pakosta Andrea igazgató.
Adódik a kérdés: miért éppen Királyhelmecen tartották ezt a jelentős esküvőt? Egy ilyen rangú eseményt a korban inkább nagyobb városokhoz vagy főúri központokhoz kötnénk. Éppen ezért különösen érdekes, hogy a választás mégis erre a településre esett. Bár erre nincs egyértelmű válasz, Pakosta Andrea szerint elképzelhető, hogy Nyáry Krisztina erősen kötődött a városhoz. Az viszont, hogy a nádor rangos családja is elfogadta, arra utalhat, hogy akkoriban Királyhelmec jóval jelentősebb és rangosabb hely volt, mint ahogyan ma gondolnánk.
Nyáry Krisztina pontos társadalmi helyzetéről kevesebb adat áll rendelkezésre, az azonban beszédes, hogy a nádor, Thurzó György egyetlen fiának éppen őt választották feleségül. Egy ilyen házasság rangot, vagyont és politikai szempontokat is tükrözött. Ha őt tartották a legmegfelelőbb választásnak, az is biztosra vehető, hogy jelentős háttérrel és kellő ranggal rendelkezett.
Nyáry Krisztina csendes, visszahúzódó természetű nő volt, akinek életét már fiatalon befolyásolta a hit kérdése. Anyja erőszakos eszközökkel is fellépett a reformátusság terjesztése érdekében, saját lányát is ebbe az irányba kényszerítve. Gyermekéveit több helyen töltötte – Kisvárda, Királyhelmec és Lelesz egyaránt szerepelnek a feljegyzéseiben.
Házassága révén a korszak egyik legjelentősebb főúri családjához kapcsolódott, de később férje, Thurzó Imre korai halálát követően Esterházy Miklós nádor felesége lett és katolizált. Nyáry Krisztina az Esterházyak ősanyjaként vált ismertté. A történészek szerint öröksége és helyzete nem kisebb mértékben járult hozzá a család felemelkedéséhez, mint magának Esterházy Miklós nádornak az érdemei. Mindez azonban csak később következett. Nyáry Krisztina története már korábban, egy királyhelmeci eseménnyel beíródott a történelembe.
1618 novemberében Királyhelmecen olyan főúri menyegzőt tartottak, amely méretében, szervezettségében és költségeiben inkább egy hadjáratra emlékeztetett, mint családi ünnepre. Már a készülődés is rendkívüli volt. A lakodalomhoz szükséges javak egy részét Bécsből szerezték be: fűszerek, különleges élelmiszerek, drága kelmék érkeztek a vendéglátás és az ünnepség fényének emelésére. A részletes jegyzékekből kiderül, hogy a szervezés nemcsak bőségről, hanem pontosan megtervezett logisztikáról is szólt.
Az ünnepség hetekig tartott, több helyszínen, gazdag lakomákkal, vendégségekkel és szórakoztató programokkal. A fennmaradt adatok szerint több tucat szarvasmarhát, több ezer baromfit és halat használtak fel az ellátás során. A lakodalom nemcsak ételben és pompában, hanem „szellemben” is gazdag volt: játékok és udvari előadások is színesítették az ünnepet.
Pakosta Andrea és munkatársai egy látványos, korhű esküvő megrendezésén dolgoznak, amely a lehető legközelebb viszi a mai közönséget a 17. század világához. A tervek szerint az eseményt szeptember 15-én tartanák a római katolikus templom előtti téren korhű öltözékben, lovas kísérettel és ünnepi felvonulással.
– mondta a múzeum igazgatója.
A térséghez kötődő történelmi női alakok közül Báthory Erzsébet és Gertrudis királyné neve talán a legismertebb, mert mindkettőjükhöz különleges történetek és legendák fűződnek. Báthory Erzsébetet afféle „vámpírként” emlegetik, Gertrudis kapcsán pedig máig él a hagyomány, hogy kezét a leleszi monostorban helyezték el. Nyáry Krisztina neve ezzel szemben alig ismert, pedig élete több ponton is a Bodrogközhöz kapcsolódott. A királyhelmeci esküvő évenkénti felidézése vélhetően hozzájárul majd ahhoz, hogy ez a név végre a helyére kerüljön, miközben egy új hagyomány is születik: a múlt évenkénti megidézése, közösen átélhető formában. Egy olyan kezdeményezés, amilyen eddig nem volt a térségben – és amely valódi, különleges élményt ígér.
Megjelent a MAGYAR7 16. számában.
