Fizessünk! De mégis, miből?
A szakértőnek semmiképpen nem nevezhető, decemberben megbukott és a napokban szétesett kormány az elmúlt három év során számos elhamarkodott, fejetlenséget okozó törvényt és intézkedést hozott. Ezek egyikének a gyakorlatba való átültetése során felmerülő gondokkal küzd éppen jó néhány bodrogközi polgármester. Érdekes módon az Ung-vidékiek számára mindez ismeretlen probléma.
Szlovákia demográfiai mutatói nem a legrózsásabbak, fokozatosan elöregszik a lakosság, emelkedik a gondozásra szorulók száma. Ez a Bodrogközben sincs másképp. Ha hirtelen jött betegséget, kórházi kezelést követően a még dolgozó családtagok nem tudják vállalni idős hozzátartozójuk otthoni gondozását, komoly feladatot jelent számukra a szociális intézményben való elhelyezésük. A régióban kevés az idősotthon, a jelentkezők várólistára kerülnek. A Vöröskereszt által üzemeltetett intézmény mellett egy községi fenntartású is működik a régióban, de többségben vannak azok az idősotthonok, melyeket két magánszemély üzemeltet. Ez utóbbiakra vonatkozik a problémás törvény.
Bohács Atila, Boly régi-új polgármestere a településvezetést megelőzően ügyvédként tevékenykedett, így őt kértem meg arra, vázolja a törvény lényegét, majd magát a problémát is. Azzal kezdi, hogy két héttel ezelőtt az egyik idősotthont képviselő ügyvédi irodától kapott egy felszólítást, hogy három napon belül 1200 eurót fizessen be a község azon polgárai után, akik az intézmény lakói.
A felszólítás a 448/2008-as törvényre, annak is a legutolsó, 2022. január 1-én hatályba lépő 488/2021-es módosítására hivatkozik, amely szerint a község köteles hozzájárulni a szenioroknak szociális szolgáltatást nyújtó nem állami intézmények (neverejný poskytovateľ sociálnej služby) költségei-hez. A törvény 1200 euróban szabja meg egy-egy ellátott után a község által kötelező minimális hozzájárulás összegét a 2022-es évre.
Nagyon meglepte a követelés, mondta Boly polgármestere, mert azok az intézmények, amelyek szociális szolgáltatást nyújtanak, anyagi támogatásban részesülnek egyrészt az államtól, bizonyos feltételek teljesítése mellett a megyétől és végül, de nem utolsósorban magától a gondozott személytől is. Ezek összege az egyes felek közötti szerződések tárgyát képezik. Polgármesterként nincs rálátása arra, milyen pénzösszegekkel gazdálkodnak a magánszemélyek által működtetett idősotthonok. Vagyis, az alapkérdés véleménye szerint az, vajon ezek az intézmények rá vannak-e egyáltalán szorulva erre az aktuálisan, az önkormányzatoktól igényelt plusztámogatásra? Éppen ebből kifolyólag, a levélre válaszolva Bohács Atila felszólította az intézmény üzemeltetőjét, nyilatkozzon arról, mekkora a jövedelme, illetve konkrétan írja szét arra a három bolyi személyre vonatkozó tételes kiadásait, akik a 2022-es év egy részében, elhalálozásukig intézményük lakói voltak. Közpénzekkel gazdálkodva, polgármesterként nem hajlandó kifizetni egy olyan összeget, aminek megalapozottságát, gazdasági indokoltságát nem látja világosan, a felszólításból ugyanis hiányoznak ezek a részletek. Kötelessége tudni, hogy a szociális ellátást biztosító otthon konkrétan milyen szolgáltatásért és mennyit kér egy-egy érintett személy után naponta, illetve ezen összeg milyen arányban oszlik meg az egyes támogatók között.
Bohács Atila, Boly polgármestere rámutat arra az alapvető tényre, hogy efféle derült égből villámcsapásként érkező pluszkiadásokra egyetlen község sincs felkészülve. Véleménye szerint ez a törvény alibisztikus és különböző visszaélések táptalaja lehet.
– mondta a polgármester.
A szóban forgó törvény óriási hiányosságának tartja, hogy nem taglalja pontosan, mi mindent számolhat bele az intézmény fenntartója a község számára kötelező havi minimum 100 euró/fő hozzájárulásba. Felháborítónak tartja, hogy a községtől követelik az említett összeget, miközben az érintett személyeknek vannak közeli hozzátartozóik, akiknek a családjogról szóló törvény értelmében eltartási kötelezettségük van. Más kérdés, ha egyedülálló személyről van szó, tette hozzá Bohács Atila, ebben az esetben még meg is tudná érteni a községtől igényelt költségkülönbözet megtérítését.
Kukó Miklós, Zétény polgármestere két idős polgára kapcsán érintett, akik különböző magánintézmények lakói. A közelmúltban szintén megkapta az ügyvédi iroda által megfogalmazott felszólítást, amire a fentiekben említettekhez hasonlóan reagált. Azt furcsállta, hogy a fenntartó különböző összegeket határozott meg attól függően, ki melyik település lakója. A királyhelmeci bentlakó hozzájárulási összegének többszörösét számlázta a zétényinek, amit nem igazán értett. A személyes tárgyalás során a fenntartó hajlandóságot mutatott arra, hogy jutányosabb összeget számlázzon, remélhetőleg sikerül konszenzusra jutniuk – mondja.
Kollégájához hasonlóan ő maga sem érti a törvényhozó valóságtól elrugaszkodott logikáját. Egy konkrét esetet is említett: egy jómódú ismerőse gond nélkül hajlandó állni szülője megemelkedett költségeinek teljes összegét, de tudomására jutott, hogy ennek ellenére a magánintézmény a községnek is kiszámlázta a törvény által előírt támogatási összeget. Furik Csaba, Kisgéres polgármestere két hete kapta kézhez az ügyvédi iroda felszólítását, tőle 3000 eurót igényelnek.
Az átgondolatlan, kaotikus törvény margójára megjegyezte azt a nem elhanyagolható tényt, hogy a törvényhozó országosan fix összegben szabta meg az intézményben lakó személy utáni községi hozzájárulást, holott az állami költségvetésből a településeknek visszaosztott támogatások összegeit bonyolult képletek alapján számolják ki. Mint köztudott, ezek a képletek a magyarok lakta déli régió településeire nézve eleve diszkriminatívak. Arról meg már nem is beszélve, hogy most, az első negyedév elteltével kellene előteremtenie a pénzt, amikor a költségvetéseket már tavaly év végén elfogadták, és eleve gondjaik voltak és vannak vele, mert az energiaárak minden vastartalékukat elviszik.
A teljesség igénye nélkül Kopasz József, Nagytárkány polgármestere is elmondta lapunknak, hogy az elsők között kapta meg az ügyvédi iroda 2100 euróról szóló, 3 napon belüli befizetését kérő levelét, de érdekes módon esetében havonkénti részösszegek szerepeltek az érintett 3 személyre.
A fenntartó a községnek már az idei évre is megküldte a hozzájárulást igénylő kérvényét, amiben egyelőre nem szerepelt az átalány összege.
Az érintett polgármesterek megegyeztek, hogy közösen lépnek fel, és akár jogi útra is terelik a vitát. Lapzártánkig sajnos nem sikerült az idősotthonokat üzemeltető magánszemélyek véleményét kikérni.
Megjelent a Magyar7 2023/20.számában.
