Fesztivállesen a gútai hajómalomnál - VIDEÓVAL
Az eredeti júliusi időpont helyett, a koronavírusjárvány „jóvoltából“, augusztus 13-14-én tartották meg a IV. Hajómalom Fesztivált Gútán, a vízimalom és az ún. Dögös vadregényes térségében.
A helloGúta Polgári Társaság, a Gútai Jazzbarátok Köre, a Gútáért Polgári Társulás és más társsszervezők közös rendezvényének megvalósítását, amelyen családi és közéleti műsorokból, valamint koncertekből és gasztronómiai örömökből sem volt hiány, a Kisebbségi Kulturális Alap is támogatta.
A főszervező elmondta, nem is bíztak benne, hogy a járványügyi korlátozások miatt meg tudják majd szervezni a rendezvényt, ezért nagy eredménynek tartja, hogy megvalósulhatott a rendezvény. A lakosok is kiéhezve vérték a koncerteket, amit az is bizonyít, hogy pillanatokon belül elfogytak a jegyek.
A Hajómalom Fesztivál műsorai napközben ingyenesek voltak, ám 17 órától pénteken 10, szombaton pedig 7 euróért kellett belépőjegyet venni a 12 évnél idősebb látogatóknak, amiért cserébe a felvidéki előadók közül az Endorfin, a Funk You és Noémó koncertjét, illetve DJ Sonnie Black és DJ Zöld produkcióját kapták cserébe.
A magyarországi nagyágyúk közül pedig élvezni lehetett a Bagossy Brothers Company slágereit, a Besh o droM magával sodró zenéjét, s akár vasárnap hajnalig ropni a Csángálló zenekar táncházában.
Halász Béla társszervező pénzügyileg is támogatta rendezvényt, mert úgy gondolta, a lakosoknak a hosszú bezártság után szüksége van a színvonalas kikapcsolódásra. A Bagossy Brothers Companyt azért hívták meg a rendezvényre, mert erdélyi zenekarként az összetartozás üzenetét is hozták egyben, nem csak a minőségi zenét.
Eközben a szervezők karszalagok segítségével igyekeztek betartani az egyidejű maximális ezer fős jelenlétre vonatkozó járványügyi előírást.
A szombati mustránk során gyerkőcök hada ostromolta az ugrálóvárat és a hintákat, vagy éppen a Dögösben lovaskocsikázott, esetleg frissen festett arccal és hennával mázolt karokkal, magát indiánnak képzelve kenuzott a hajómalom mesés környékén. Ajándékot pedig a kirakodóvásárban választhattak, ahol a hajpántárus a termékei árából egy-egy eurót jótékony célra ajánlott fel, vagy festett üveg emléktárgyakat saját kezűleg is készíthettek maguknak a workshop alatt.
Megérdemelt tapsviharban részesült Fabók Mancsi Bábszínháza, amely a halhatatlanság országába kalauzolta el a kicsiket és az örökifjakat.
A háttérben nyugodtan legelésző és megsimogatható szamár pedig ripsz-ropsz gyermekkedvenccé vált...
Az érdeklődők az Erre varrjál gombot! című könyve születéséről Szalma Nikolettától alias Vidutól kulisszatitkokat is megtudhattak, miközben a szerzővel Szendi Tünde beszélgetett.
A Béke veled Békavár?! című, kötöttségek nélküli beszélgetés során pedig a helyi régészeti emlékről, az ún. Békavárról hangzottak el újdonságok.
Szalai Erika újságíró beszélgetőpartnere Angyal Béla néprajzi gyűjtő, hely- és politikatörténeti szakíró, továbbá Orosz Örs értékmentő, a Nyitra Megyei Önkormányzat idegenforgalmi bizottságának elnöke, illetve a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője, valamint Halász Béla, Gúta város építésügyi és városfejlesztési bizottságának elnöke, városi képviselő, aktivista volt. Tudvalevő, hogy Érsekújvár török kézre kerülése után (1663), a vasvári békeszerződés (1664) feltételei szerint, a Kis-Duna és a Vág között palánkvár épült, amelyet az említett egyezség miatt először Békevárnak neveztek el. Miután azt 1708-ban Bottyán Jánoséknak sikerült elfoglalniuk és leromboltatniuk, elveszítette a katonai jellegét az enyészeté lett és Békavárrá nevezték át. Azt követően a helyiek a nagy árvizek idején a földhalmaiba temetkeztek, a környékét pedig Dögösnek nevezték át. A gútai patrióták célja az, hogy a telekrendezés után pályázati támogatásból újraépíttessék a hajdani vár hű mását.
Az Irodalom és pszichológia című tudásgyarapítás során Jakobovits Kittivel, az Irodalomterápia című könyv szerzőjével Hunčík Péter pszichiáter beszélgetett. Egyebek mellett azt taglalták, hogy miként fejleszthető az önismeret a pszichodráma segítségével.
A fesztiválra a helyi lakosokon kívül más településekről is érkeztek látogatók, akik Leczkési Mária vezetésével a jelenleg múzeumként működő hajómalom belsejében is körülnézhettek.
A nemzeti kulturális emléknek számító létesítményt az 1920-ban készült dunaradványi hajómalom valósághű másaként 1982-ben a volt komáromi hajógyárban, a Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti Karának tervei alapján építették. A malomtest számos eredeti alkatrészt, például egy eredeti malomkövet is tartalmaz is tartalmaz.
Azt is megtudtuk, hogy a legtöbb, összesen 17 malom a 18-19. században működött Gútán. Az utolsó helyi malmok egyikét egy 1933-ból származó képeslap ábrázolja a múzeumban, ahol Nepomuki Szent Jánossal, a folyók, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentjével is „találkozhattunk“. E fesztiválok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Gúta egyik legfontosabb jelképének számító hajómalom még jobban bekerüljön a köztudatba, ezáltal népszerűsítve a legmagyarabb hazai várost is.
