Fenntartásokkal fogadták a török emlékmű felállításának ötletét Érsekújvárban
Érdekes színfolt tarkította az érsekújvári önkormányzat képviselő-testületének decemberi maratoni hosszúságú tanácskozását.
A pozsonyi török nagykövetasszonyt érsekújvári látogatása során városnéző sétára invitálta a járási székhely polgármestere. Séta közben eljutottak a központban található Törökszalasztó utcába is. Az utca eredeti nevét viseli a mai magyar nyelvű változata arra utalva, hogy egykoron ezen át menekültek a várból a törökök.
Szlovákul az utcanév már „békésebb”, Török (Turecká), érezni a kettő között a különbséget, nyilván ez utóbbit hangsúlyozta a város első embere a látogatás során.
Itt világosodhatott meg a török diplomataasszony, hogy a 22 évig tartó török megszállás (1663-1685) miatt valahogy ki kellene engesztelni az érsekújváriakat. A város nem éppen legemlékezetesebb történelmi korszakát idéző utca átszeli a kissé elhanyagolt állapotban lévő Majzon teret, ahova megkésett megbékélési szándékként török kutat kívánt adományozni a nagykövetasszony egy olyan Korán idézettel, amely egyrészt arra emlékeztetné a város lakóit, hogy a tiszta víz isteni ajándék, másrészt a két ország barátságát jelképezné, melynek négyszáz éves gyökerei vannak.
Ez a gondolatmenet abban sántít, hogy egyrészt nem barátságban fogant 400 éve a hosszúra nyúlt török vendégeskedés, másrészt a török birodalomnak akkoriban nem Szlovákia volt a partnere, illetve ádáz ellensége.
Habár megjegyzendő, hogy például Szigetváron a Szulejmán emlékmű és a magyar-török park immár a két nép barátságát jelképezi, főleg azt követően, hogy a világhódító török szultán mellé került pár évvel később a világvédő Zrínyi Miklós szobra is.
Ha röviden pontokba foglalnánk Érsekújvár aránylag rövid, de izgalmas, 1542-től tartó történelmét, akkor a várépítés, várossá nyilvánítás, a 22 éves török megszállás mellett a Rákóczi szabadságharc, az elcsatolás, a visszacsatolás, az újra elcsatolás, a II. világháború befejezése előtti szőnyegbombázások és a szovjet megszállás tartozna ide. A török megszállás éveinek nem csak a Törökszalasztó utca állít emléket a városban, hanem a Czuczor Gergely Magyar Tannyelvű Alapiskola parkjában található emlékmű is, amelyet minden évben augusztus 19-én a török uralom alóli felszabadulás évfordulóján megkoszorúznak.
II. Rákóczi Ferenc érsekújvári kötődésének viszont nincs helyi emlékműve, pedig a nagyságos fejedelem 1706-ban hosszú ideig tartózkodott a várban, és itt írta alá 1706. május 20-án a fegyverszünetet az osztrákokkal.
Viszont van már a városban két cseh legionárius emlékmű és egy emléktábla is, pedig az 1919-es hadi események a sok helyi magyar áldozat miatt a városban és környékén finoman szólva is ellentmondásos megítélésűek.
A nagy port felkavaró török kezdeményes visszhangjai a közösségi oldalakon inkább elutasító jellegűek. Miért kell az egykori ősi ellenségnek emlékművet elhelyezni a városban? A kút után jöhet talán a mecset is, kérdezik sokan. Volt már erre példa a város történelmében. Megfogalmazódott olyan aggodalom is, hogy már a török kút is szolgálhat zarándokhelyként a térségben megforduló muszlimok számára. A képviselő-testület talán a kezdeményezést övező hangulat miatt visszautasította a török állam adományát, így nem lesz török kút a városban!
