Felvidéki portrék és történetek
Új kiadvánnyal bővült a felvidéki irodalmi és művelődéstörténeti emlékek kincsestára. Felvidéki portrék és történetek című könyvében Oros László, a Bibliotheca Pro Patria magánkönyvtár megálmodója és létrehozója rajzol portrékat azokról a jeles személyiségekről, alkotókról, akiknek az emlékei megtalálhatók a könyvtárban.
A mátyusföldi Felsőszeli egy csendes utcácskájában bújik meg a felvidéki magyar irodalomtörténet és kultúra páratlan intézménye, a Bibliotheca Pro Patria. A magánkönyvtárat a valamikor katonatisztként tevékenykedő Oros László álmodta meg és hozta létre a családi háza melléképületében közel negyvenöt évvel ezelőtt.
Oros László 1977 óta gyűjti a (cseh)szlovákiai magyar kiadványokat. A páratlan gyűjtemény legtöbbje a szerző dedikálásával vagy ajánlásával van ellátva.
Napjainkban közel kilencezer kiadvány található meg a Bibliotheca Pro Patriában, Pázmány Péter írásaitól kezdve egészen a népszerű kortárs felvidéki szerzők munkáiig. A könyvtárat patronáló Lanz Roland, a Pannonia Polgári Társulás elnöke szerint
Oros László munkája felbecsülhetetlen értékű, a könyvtárat és annak rendkívül értékes állományát mindenképpen egészében kell megőrizni az utókornak.
Éppen ezért lehetőség szerint építenének egy kultúrközpontot a jelenlegi könyvtárépület közvetlen közelében, ahová majd idővel az egyre szűkösebbé váló könyv- és kiadványállomány átkerülhet.
Oros László semmiképpen sem szeretné, ha a könyvtár tartalma felaprózódna. Mint mondja, akadtak már érdeklődők, akik egy-egy értékes, hiánypótló kiadványt átvettek volna, de egyenként nem adja oda a becses darabokat senkinek.
Oros László azonban nemcsak a Bibliotheca Pro Patria létrehozásával, annak gondozásával és a folyamatos gyűjtéssel gazdagította az utókort, szerzőként is jegyzi őt a felvidéki szakirodalom. Feldolgozta már a felsőszeli evangélikus lelkészcsalád, az Endreffyek történetét, valamint öt évvel ezelőtt Irodalmunk emlékei címmel kiadta első könyveit, amelyekben bibliográfiai részletességgel ad számot a könyvtárában fellelhető értékes kiadványokról.
Legújabb könyve, amelynek ősbemutatójára Felsőszeliben került sor, a Felvidéki portrék és történetek címet kapta. A kiadvány részletes portrékat rajzol olyan jeles felvidéki személyiségekről, akik az irodalom, a művészet, a kultúra területén alkottak, de nevük és történeteik a feledés homályába vesztek volna. A történetek egytől egyig a Felvidékhez kötődnek, a kiadvány irodalomtörténeti jelentősége vitathatatlan.
Oros László rámutat, hogy már a kötet szépen megtervezett borítója (Patassy Sándor terve) is minden szegmensében a Felvidékhez, az egyetemes magyar történelemhez, a gyökerekhez kapcsolódik. A mű címe arra utal, hogy a könyvben szereplő történetek már jóval hosszabbak, nagyobb lélegzetvételűek, mint az Irodalmunk emlékei írásai.
– mesélt a kiadványról Oros László.
Most arra is törekedett, hogy a ma már elfeledett irodalmárok is teret kapjanak a kötetben. Ki ismeri például Maróthy Jenő nevét, aki a Trianon kiváltotta sebek felvidéki krónikása volt, vagy báró somorjai Lukachich Gézát, az isonzói csaták hősét, aki könyvében felidézi Doberdó védelmét és Magyarország megcsonkításának okait? Nevüket nem találjuk a lexikonokban, sem a digitális keresőkben, ezért lapozta át Oros László a korabeli szakirodalmat, folyóiratokat, sajtóhíreket.
Az írások egy része korábban már megjelent a Kassai Figyelő című lapban, ez a tény azonban még inkább emeli az irodalmi értéküket.
Oros László azt szeretné, ha a regionális Kassai Figyelőn kívül a Mátyusföldön, a Csallóközben vagy a Felvidék más régióiban is tudomást szereznének ezekről a történetekről, emlékekről.
A Felvidéki portrék és történetek történeteit Oros László rendszerbe szedte. A neves felvidéki történész, Kovács László ajánlását a szerző előszava követi, majd a felvidéki írók, személyiségek kategóriájában olyan nevekkel találkozunk, mint Darkó István, az állami díjas író, Jarnó József, Urr Ida és György vagy például Hentz Zoltán, a Mindszenty-per egyik elítéltje. A felvidéki kötődések fejezetben olyan szerzőkről, tudósokról, személyiségekről olvashatunk, akiknek a tevékenysége, életüknek bizonyos szakasza a Felvidékhez kötődik. Ebben a részben található a Palotai Erzsiről és Palotai Borisról szóló érdekes történet, vagy Dr. Thaly Kálmánnak, a kuruc kor krónikásának a bemutatása.
A kötet bemutatja a felvidéki színházi és művészeti élet elfeledett nagyjait, valamint olyan egyházi személyeket, mint Fraknói Vilmos történetíró, vagy Takács Menyhért premontrei szerzetes, jászói prépost. A felvidéki régiségek és felvidéki emlékjelek rész a királyok, uralkodók leveleit, okiratait rejtik. Wass Albertet, a vitatott költőt, az erdélyi havasok szerelmesét mutatja be Oros László az egyetemes magyar irodalom fejezetben. A könyv végén az Ünnepi Könyvhétről és a Bibliotheca Pro Patriában zajló életről, a fiatalok, az iskolások látogatásairól is szól a szerző. Zárszóként pedig a felvidéki magyar kultúra elmúlt száz évének a dokumentálása található.
A Felvidéki portrék és történetek című könyv kiadását Lanz Roland támogatta, a Csemadok felsőszeli alapszervezetével karöltve szervezte meg a kiadvány bemutatóját. Oros Lászlót az ünnepségen a neves néprajzkutató, a Kincskeresők mozgalom alapítója, Szanyi Mária is köszöntötte, akinek kérdésére a szerző elárulta, rengeteg olyan történet van még a tarsolyában, amelyek a szűkebb pátriához, a Mátyusföldhöz, Felsőszelihez kötődnek, s amelyek feldolgozását szeretné a közeljövőben elvégezni. A Csemadok felsőszeli alapszervezetének elnöke, a pedagógus, hagyományőrző Mészáros Magdolna szép szavakkal köszönte meg Oros Lászlónak, hogy ápolja, őrzi és vigyázza a felvidéki magyarság kulturális gyöngyszemeit.
Megjelent a Magyar7 2021/30. számában.
