Felvidéki búzaösszeöntés a Bodrogközben
Idén a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program két rendezvénye is a Felvidéken zajlott. Májusban a gömöri Hanva gabonaföldjein szentelték meg a búzaszemeket a Kárpát-haza gazdái. Augusztus 12-én a bodrogközi Nagytárkányban öntötték össze az ország különböző szegleteiben begyűjtött búzát.
A felvidéki búzaösszeöntés a nemzeti összetartozásunk egyik nemes megnyilvánulása, amellyel a rászorulóknak is segítenek a magyar gazdák, mondta az esemény házigazdája, Nagytárkány polgármestere, Kassa megye képviselője, Kopasz József. Egyben utalt arra is, hogy nekünk, felvidéki magyaroknak most kellene csak igazán összefognunk, hogy megmutassuk szeptember 30-án, lehet eredménye a nemzeti összetartozásnak.
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem felvidéki koordinátora, a tájainkon megvalósuló búzaösszeöntés főszervezője, Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke ünnepi beszédében emlékeztetett, a gazdák számára a búzatáblák májusi megszentelésével, a jó termés reményével kezdődik a program, majd az aratás során begyűjtött búzafelajánlásaikkal folytatódik. A gazda meghatározhatja, hogy a megtermelt búzájából kinek szeretné felajánlani a megőrölt lisztjét, célirányosan így segítve a régió iskoláinak, óvodáinak, szociális intézményeinek, rászoruló családjainak valamelyikét. Mint mondta, Szlovákia mezőgazdaságának jelentős része a magyarok lakta déli régióban összpontosul.
Ebből a 15 falugazdász által az idén mintegy 60 tonna búza gyűlt össze, de még csak az Érsekújvári, a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járásban fejeződött be az aratás. A többi régióban a gazdák augusztus végéig aratnak, így a búzaadományok mennyisége is növekszik majd. Érdekességként megemlítette, hogy a felvidéki felajánlások tekintetében a 2021-es év tartja a rekordot, de ettől fontosabbnak véli a gazdák összefogását, azt, hogy a számukra nehéz, aszályos években is ugyanolyan jó szándékkal, szívesen adakoztak, mint a bőségesebb időkben.
Az idén ugyan az időjárás kegyes volt hozzájuk, sokan átlagon felüli terméshozamokkal számolhatnak. Ennek ellenére az alacsony felvásárlási árak miatt az eladásból befolyó összeg a gazdák költségeit sem fedezi majd.
A régió raktáraiban rekedt ukrán gabona okozta gazdasági károkat orvosolandó, az Európai Unió a szlovákiai gazdáknak is megítélt egy kompenzációs csomagot. Ennek pontos összegét a lapunk megjelenésével egyidőben zajló nyitrai Agrokomplex mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállítás és vásár során jelenti be a mezőgazdasági miniszter. Patasi Ilona véleménye szerint a gabonatermesztésre az agráriumnak a közeljövőben sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania. Gabonafélékből önellátóak vagyunk, a megtermelt mennyiségnek azonban csupán az egyharmadára van szükségünk. Ezért sokkal több malom kellene, véli a Szlovákiai Agrárkamara elnöke. Ezenkívül a lakosokat közvetlenül kiszolgáló, a hazai piacon maradó liszt kiskereskedelmi láncát is ki kellene építeni, és nem eladni külföldre a feldolgozatlan gabonát.
A Gazda polgári társulás 10 éve csatlakozott az anyaországi programhoz és négy évvel ezelőtt szólította meg a Szlovákiai Agrárkamarát. Így együtt erősebbek, mondta a társulás elnöke, Varga Péter, aki szerint a gazdák pontosan értik a program szellemiségét, hiszen évről évre egyre többen csatlakoznak, adott esetben a kevésből is ugyanolyan önzetlenül adnak, mint az áldásos évek terméséből. Bárcsak a felvidéki magyarság is úgy kovácsolódna össze, mint a lisztté őrölt búzaszemek az új kenyérben, fogalmazta meg óhaját beszéde végén Varga Péter, s idézte Wass Albertet: „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség”.
A Nemzeti Gazdasági Kamara, a MAGOSZ és a Magyarok Kenyere Alapítvány megbízásából Horváth Vivien második éve látja el azt a megtisztelő feladatot, hogy koordinálhatja a búzagyűjtést.
A legszebb és legnemesebb feladataként éli meg, hogy bejárhatja a Kárpát-medencét. Mint mondta, csodálatos emberekkel találkozott, szebbnél szebb népviseletbe öltözött helyiek előadásában ízlelhette meg népi kultúránkat és hagyományainkat.
A Magyarok Kenyere program is szimbolizálja kicsit, hogy sokunk szíve egyszerre dobban.
Ahogy mondta, a 13 éve indult baranyai kezdeményezésből rövid időn belül országos mozgalom lett, mára pedig már a Kárpát-medencén kívül, a diaszpóra magyarságát is elérte. Tengereken túli magyar közösségek jelentkeznek az alapítványnál azzal a kéréssel, hogy az összeöntött gabonából őrölt lisztből maguk sütnék meg ünnepi kenyerüket, megélve ezzel is a nemzeti összetartozást. A projektvezető Horváth Vivien emlékeztetett, a határon túli régiókban összegyűlt búza helyben marad, célirányosan osztják vissza a megőrölt lisztet. Az anyaországon belül felgyülemlett felesleget, az Alaptörvénnyel összhangban, a nemzeti felelősségvállalás szellemében igyekeznek oda juttatni, ahol arra szükség van.
Tavaly például a többtonnányi liszten kívül további 100 millió forint értékű adományt juttattak el a háború sújtotta Kárpátaljára.
Az élelmiszerek mellett vetőmagot is adományoztak, hiszen a program „a hal mellett hálót is adva” próbál segíteni, hogy szükség esetén helyben termeljék meg a mindennapi betevőt. Az évek alatt kikristályosodott, letisztult Magyarok Kenyere, a 15 millió búzaszem program ma már az egyházak bevonásával a búzaföld megszentelésétől a termés megáldásán át az ünnepi adakozó napokon magában hordozza azt az üzenetet is, hogy időnként a nagy rohanásban álljunk meg, figyeljünk oda egymásra és adjunk hálát.
A tavalyi államalapítási ünnepségre először sütötték meg a Magyarok Kenyere gluténmentes változatát is, amit idén is szeretnének folytatni. Mint mondta Horváth Vivien, augusztus 19-én Szolnokon a Nagytárkányban összeöntött felvidéki búza a Kárpát-medence több millió búzaszeme között elvegyülve, szimbolikusan megtestesíti az egységes magyar nemzetet.
Megjelent a Magyar Hét hetilap 33. számában.
