Felújítják a rimaszombati volt Iparoskör épületét

2021. február 22., 21:00
Virsinszky Tamás

Teljesen megújulhat az egykori rimaszombati Iparoskörnek otthont adó épület, amely jelenleg a Gömör-Kishonti Regionális Művelődési Központ székhelye. A felújításra több mint 600 ezer eurót szán a Besztercebányai Megyei Önkormányzat.

A három nagy beruházás egyike

A megye vezetősége szerint a közművelődési központ épületének felújítása egyike a három nagy beruházási tervnek, melyeket az idén kulturális téren készülnek megvalósítani. A rekonstrukció költségeit már korábban belefoglalták a megye 2021-es költségvetésébe. A teljes átalakítás az egész épületet érinti, beleértve a dísztermet, az öltözőket, a mosdókat, az irodai és a közös helyiségeket.

– Az épület nagyon rossz állapotban van, főleg a színházterem, amelyet néhány éve tűz is megkárosított – nyilatkozta Lenka Štepáneková kerületi szóvivő. Hozzátette, hogy a terem ebben az állapotában semmilyen rendezvény megtartására nem alkalmas. Ez azonban hamarosan megváltozhat. Az épület többi helyisége ma is használatban van, kézművesműhely-teremként hasz- nosul, illetve néhány iroda bérbe van adva.

A Besztercebányai Megyei Önkormányzat már korábban is jelentős összegeket fordított a tető és a külső nyílás-zárók cseréjére, ezek az elmúlt években megvalósultak.

Az idei évre betervezett munkákat minél hamarább szeretnék elkezdeni, ez azonban jórészt a járványügyi helyzet függvénye. A közbeszerzési folyamat már elkezdődött. Az építési munkák befejezésének időpontját még nem határozták meg pontosan, de a megye reményei szerint az épület átadására még az idén sor kerülhet.

A felújított épület továbbra is a Gömör-Kishonti Regionális Művelődési Központ igényeit és a nyilvánosságot fogja szolgálni. Különböző helyi és regionális szintű kulturális-társadalmi és oktatási-nevelési rendezvényeknek adna otthont, és a következőkben más intézmények is igénybe vehetik ilyen szándékkal, tette hozzá a megyei szóvivő.

Háromszor leégett

Darina Kišáková, az intézmény igazgatója elmondta, hogy több éven át pályáztak és küzdöttek azért, hogy végre történjen valami előrelépés a tatarozás ügyében. A több száz fő befogadására alkalmas dísztermet nem tudták használni, mert az a korábbi bérlők gondatlanságából háromszor is leégett. Az egykor híres és népszerű színház- és báltermet a rendszerváltás utáni években diszkóknak, illetve fallabdateremként használták. Az utolsó tűzeset mintegy 20 éve történt, azóta az épületnek ez a része használhatatlan.

Gmos

– A terem csodálatos, az akusztikája pedig egyedülálló. Ami minket illet, a felújítással új lehetőségek nyílnak számunkra, mert számtalan rendezvényt tudunk majd itt megvalósítani – közölte az igazgató asszony.

Mint elmondta, az épület felújításába már korábban is belekezdtek, ezek a munkálatok azonban csak részlegesek voltak, amelyek során az ablakokat, a bejárati ajtókat és a radiátorokat cserélték ki.

2019-ben elkészült a teljes projektdokumentáció az épületszárny átfogó felújítására, az idén a megyei támogatásból a terv első fázisa valósulhat meg. A második fázisban következhet a homlokzat tatarozása, a kerítés felújítása, valamint a garázsokkal is rendelkező belső udvar rendbetétele.

Az Iparoskör rövid története

A két világháború közti időszakban számos társadalmi szervezet, kör és magyar egyesület alakult Rimaszombatban: Polgárikör, Katolikus Olvasó-egyesület, Levente Egyesület, Iparoskör. Mindegyikben pezsgő társadalmi élet folyt, lelkes amatőr színjátszó gárdával, irodalmi estekkel, bálokkal, énekkarral, kuglizással, szolid sörözéssel és borozással, kártyázással. Az Iparoskör első elnöke id. Rábely Miklós volt, aki az elnöksége alatt több mint százezer koronát spórolt össze. Ebből az összegből az Ipartársulat számára egy saját irodaházat kívánt vásárolni. Végül az ipartársulat tagjai egy új székház felépítése mellett döntöttek, amelyet a rozsnyói Szilvássy Miklós tervei alapján építettek fel.

„Édesapám életrevaló s jövőbelátó indítványa helyett a nagyratörő s ambiciózus fiatalabb generáció merész javaslatát fogadta el a közgyűlés, egy új, mindent magába foglaló székház építését, amelyben a téli és nyári szórakozások lehetősége is biztosítva lesz: két irodahelyiség, kis- és nagyterem, amely gyűlések, előadások s mulatságok rendezését szolgálná, kibővítve egy szolgalakással is. A kertben kuglizó, szabad tűzhely, betonozott tánchely s a többi szükséges mellékhelyiségekkel beépítve” – írta visszaemlékezéseiben ifj. Rábely Miklós, aki az Ipartársulat székházának megépülése és klubszerű berendezése miatt a Polgári Kör gyengülésétől tartott.

Az épületet 1930. december 26-án adták át. Mivel a költségek több mint felét hitelből fedezték, az Ipartársulat valóban klubszerű egyesületté formálódott, ahol különleges ételekkel és italokkal, kártyajátékokkal igyekeztek szórakozási lehetőséget biztosítani a tagoknak és a vendégeknek.

Érdekesség, hogy 1939 júliusában gróf Teleki Pál miniszterelnök Gömörben járva látogatást tett az Iparoskörben is. A második világháborút követő újabb államfordulattal azonban a pezsgő polgári élet megszűnt, a társadalmi köröket államosították, miként az Iparoskör épülete is állami kezelésbe került.                   

Megjelent a Magyar7 2021/7.számában.

 

Kövesse facebook oldalunkat is!