Felavatták az újjáépített huszáremlékművet Alsópokorágyon - GALÉRIÁVAL
Méltóságteljes megemlékezéssel, az esős időjárás ellenére is nagyszámú érdeklődő részvételével avatták fel hétvégén az újjáépített rimaszombati hősi huszáremlékművet az alsópokorágyi temetődombon.
Az ünnepélyes keretek között megtartott avatáson számos magyarországi és határon túli szervezet, hagyományőrző közösség és közéleti személyiség vett részt. Beszédet mondott Illésfalvi Péter hadtörténész, Ohrné Bedő Csilla, az eredeti emlékművet állíttató Nagy Kálmán néhai huszárszázados unokája, Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Orosz Örs, a Sine Metu Egyesület elnöke, valamint Halász Attila, a Magyar Szövetség rimaszombati járási elnöke. A rendezvényen közreműködött az Andrássy Dénes Férfikar.
A Don-kanyarban elesett 33 rimaszombati huszár emlékére állított obeliszk az eredeti tervrajzok alapján, a régi emlékmű egyes köveinek felhasználásával készült el, mindössze néhány kilométerre az egykori szabatkapusztai helyszíntől.
Orosz Örs, a Sine Metu Egyesület elnöke beszédében az összefogás erejét emelte ki. Felidézte, hogy sokan úgy érezték, visszafordíthatatlan veszteség érte a közösséget az eredeti emlékmű lebontásakor, mára azonban bebizonyosodott, hogy a történet nem a pusztulásról, hanem a feltámadásról szól.
Ohrné Bedő Csilla, az emlékművet egykor állíttató Nagy Kálmán huszárszázados unokája beszédében az emlékezés fontosságát hangsúlyozta. Mint fogalmazott: nem a halál az igazi elmúlás, hanem az elfeledés – ezért is kell az emlékműnek újra állnia, hogy a Don-kanyarnál elesett hősök nevei, sorsai és emberi történetei ne vesszenek el az időben.
Illésfalvi Péter hadtörténész történelmi áttekintésében arra emlékeztetett, hogy Rimaszombat a második világháború idején huszárhelyőrség is volt, és a városból induló katonák közül harminchároman vesztették életüket a keleti fronton.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója arról szólt, hogy a történelem nem csupán évszámokból és dokumentumokból áll, hanem emberi sorsokból, ezért az emlékezet megőrzése közös felelősség.
Halász Attila, a Magyar Szövetség rimaszombati járási elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy az emlékműnek nem megosztania kell a közösségeket, hanem az együttélés, a kölcsönös tisztelet és az emlékezés szimbólumává kell válnia.
Az emlékmű megáldását követően számos szervezet és magánszemély helyezett el koszorút, de többen jelen voltak és lerótták tiszteletüket az egykori katonák leszármazottai közöl is. Díszőrséget álltak az ózdi Gömöri Lovas Hagyományőrzők és a rimaszombati 4. számú Hatvani István Cserkészcsapat tagjai.
A témáról bővebben beszámolunk a Magyar7 hetilap következő számában.
