„Ez a történet az utódaink jövőjéről is szól...”
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma idén az április 25-e és 29-e közötti időszakra hirdette meg a Fenntarthatósági Témahetet, amelynek célja a fenntarthatóság üzenetének terjesztése az iskolákban. Az esemény szervezője a PontVelem Nonprofit Kft., kiemelt támogatója a Kék Bolygó Alapítvány és az EMMI, fővédnöke pedig Áder János leköszönő köztársasági elnök, aki a Föld napján a komáromi Selye János Gimnáziumban tartott érdekfeszítő tanórát.
Andruskó Imre, a gimnázium igazgatója üdvözlő szavai után Matolcsy Miklós, a PontVelem Nonprofit Kft. igazgatója szólt a programról, melyen az SJG diákjai pedagógusaikkal és a meghívott vendégekkel együtt egy korábbi sikeres pályázatuknak köszönhetően vehettek részt. Ráadásul az intézményt a környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvényeinek és környezettudatos fejlesztéseinek köszönhetően idén Zöld Tündér díjban részesítették.
A Fenntarthatósági Témahetet 2016-ban indították el, s mindig a Föld napja táján rendezik meg. A program fővédnökévé Áder Jánost kérték fel, aki szívesen vállalta azzal együtt, hogy a komáromihoz hasonló tanórákat is tartson. Sőt, a Kék Bolygó Alapítványán keresztül anyagilag is támogatja a kezdeményezést. A szervezők a tanórák mellett pályázatokat írnak ki, versenyeket hirdetnek, tájékoztatott Matolcsy Miklós.
– Globális felmelegedés, vízhiány, csökkenő energiakészlet, klímaváltozás... és hasonló veszélyek fenyegetik Földünket, ha gyorsan nem változtatunk szemléletünkön és magatartásunkon. Mivel a szemléletváltásra a gyermekek a legfogékonyabbak, ezért fontos, hogy már diákkorukban tudatában legyenek személyes érintettségüknek, hiszen némi odafigyeléssel ők is sokat tehetnek bolygónk védelméért.
Áder János A vízválságtól a fenntartható fejlődésig – Hol tartunk és mit tehetünk? címmel tartott, vetítéssel és kísérletezéssel egybekötött előadásában kifejtette, az idei továbbgondolásra érdemes témák a víz, az egészségvédelem és a felelős fogyasztás. A gimiben a vízre fókuszált, interaktív játékokba vonta be a diákokat, és a kérdéseikre is válaszolt. Hangsúlyozta, a kezdeményezés jelentőségét számok is bizonyítják, hiszen tavaly már 1630 iskola csaknem 400 ezer diákja vett részt a Fenntarthatósági Témahét programjain. „Bízni lehet abban, hogy ennek a munkának lesz eredménye” – szögezte le. Mivel sokkal több vizet fogyasztunk, illetve használ fel a mezőgazdaság és az ipar, mint amennyit a természet pótolni tud, a vízhiány globális, így a termelésre is kihat a súlyos dominóhatás. Konkrét példákon át érzékeltetve, mindvégig élvezhető módon magyarázta el például azt, hogy bolygónk vízkészletének több mint 97,5 százalékát a tengerek és óceánok sós vize képezi, vagyis csak a maradék 2,5 százalék édesvíz.
A felszíni, folyékony édesvízkészlet azonban az összes vízmennyiségnek csupán 0,007 százaléka (!), amelyen az embereknek más élőlényekkel együtt kell osztoznia. Miután a víz körforgása a nagyon szélsőségessé vált időjárás miatt drámai mértékben felgyorsult, ezért az egy főre eső tiszta víz mennyisége is sok országban megdöbbentő módon csökkent. Az aszály miatt Afrikában emberek milliói halnak éhen. Eközben az ősszel megrendezendő, katari labdarúgó-világbajnokság nemcsak hatalmas kiadással jár, hanem a környezetet is terheli.
„Ennek az egy hónapig tartó sporteseménynek a klímalábnyoma akkora lesz, mint egész Magyarországé egy hónap alatt” – jelentette ki Áder János. Arról is beszélt, hogy az Ukrajnában dúló háború élelmezési szempontból nemcsak Európának, hanem Afrikának is óriási problémát jelent majd, hiszen a búza 30-70 százalékát Ukrajnából vagy Oroszországból importálják. Háborús helyzetben azonban nem végezhetők el a szükséges mezőgazdasági munkák, szünetel a műtrágya gyártása, amihez még aszály is párosul. „Az előző évi mennyiséghez képest akár 50 százalékkal is csökkenhet az idei búza mennyisége, s az nagyon drága lesz.” A vízhiány a magyarországi Homokhátság félsivatagos területét is sújtja, ahol több mint 8030 ezer ember él. Ott a vízháztartás megőrzése és javítása érdekében 200 milliárd forintos beruházást kell megvalósítani, tudtuk meg Áder János előadásából.
Egyes helyeken a kevés, más helyeken pedig a sok víz okoz nagy gondot. Miután Kína egyik tartományában négyszer több eső esett, mint korábban bármikor, a váratlanul lezúduló sok víz a búzatermés egyharmadát tönkretette, veszélyeztetve a lakosság élelmezését. Majd hazai példát hozott fel a leköszönő köztársasági elnök: a Tisza vízszintje 24 óra alatt 6-8 métert képes emelkedni, s e téren 8-10 évente újabb és újabb rekordok dőlnek meg. Ezért a gátak emelésén kívül sok pénzből 6 szükségtározót létesítettek, további 4 építése pedig tervben van. Nagy áradáskor azokba engedik a vizet, ekképp egy méterrel csökkentve a folyó vízszintjét.
A vízzel kapcsolatos harmadik égető gondot a vízszennyezés jelenti. Világszerte másodpercenként 20 ezer darab PET palack készül. Egyes afrikai és ázsiai országokban nincs szervezett szemétgyűjtés, ezért úszó szemétszigetek lebegnek a vizek felszínén. A többi között nagyon szennyezett a Niger, a Nílus, az Indus, a Gangesz, a Sárga folyó és a Mekong, ahonnan a hulladék az óceánokba ömlik.
„Az óceánokban három nagy és több kisebb hulladéksziget alakult ki, amelyek egy India nagyságú területet tesznek ki, s az űrből is láthatóak. 2050-re több műanyag szemét lesz az óceánokban és tengerekben, mint hal. A mikroműanyag a táplálékláncba is bekerül, ám az emberi szervezet azt nem tudja lebontani...” – jegyezte meg az előadó, majd az ipari és kommunális szennyezés beláthatatlan következményeit ecsetelte. Az elmúlt száz évben megnégyszereződött az emberek száma, a vízfogyasztás kétszer, az energiafogasztás pedig háromszor olyan gyorsan nőtt, mint korábban. Míg ma 2,5 milliárd ember él vízhiányos térségben, a számuk 2050-ben 4 milliárd lehet.
A szén-dioxid-kibocsátás mértéke is egyre nagyobb, s mindez sok területen komoly kihívást jelent. „Egy-egy természeti katasztrófa vagy a Covidnál még súlyosabb, majdani világjárványok nem regionális, hanem globális problémák, amelyek felelősségteljes megoldása közös ügyünk” – hangsúlyozta. Végül arra is kitért, hogy a fogyasztási szokásaink megváltoztatásával, a pazarlás megfékezésével, innovációkkal, nanotechnológiás módszerekkel mi mindent tehetünk az áldatlan helyzet javításáért, mert „ez a történet nemcsak a bolygónkról, hanem a saját sorsunkról és az utódaink jövőjéről is szól”, hangsúlyozta a komáromi Selye János Gimnáziumban tartott rendhagyó tanórán Áder János leköszönő köztársasági elnök.
Megjelent a Magyar7 2022/17.számában.
