Észak-Komáromban lép fel a nagymúltú Kerekes Band

Nevükhöz fűződik tavalyi a Vadászati világkiállítás hivatalos dala, a Körülöttünk Magyarország, melyben Baricz Gergely működött közre. Az együttes magyar népzenei alapokat ötvöz funk, dzsessz, rock és elektronikus műfaji elemekkel, az ethno funk képviselői. Még 1995-ben alakultak Egerben, azóta az egyik legkeresettebb magyar koncertzenekarrá nőtték ki magukat, több mint évi hatvan hazai és külföldi fellépéssel. A fellépések mellett az elismerések sem maradtak el a zenekar életéből: Fehér Zsombor, a zenekar vezetője megkapta a Népművészet Ifjú Mestere állami kitüntetést; 2008-ban az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Kerekes Bandet választotta Magyarország kulturális nagykövetévé, majd a zenekar megyei Príma-díjat szerzett.

Portálunk az együttes dobosával, Fehér Viktorral beszélgetett.

Mit kell tudnunk a Kerekes Bandról, hogy jellemeznéd a zenekart?

Egy szót mondanék, betyárok. Hivatalosan bűnözők, de a nép dalaiban, szabadságharcosok. A hatalom és elnyomás ellen vívott harcuk magasztos volt, dalaik mégis magányról és rabságról mesélnek. „Pásztor neveli a betyárt” – tartja a mondás, és mi a Fehér család pont egy ilyen pásztor családból származunk, melynek ősei az 1700-as évek óta juhászkodtak az egri érseknél, üknagyapánk bújtatta a leghíresebb mátrai betyárt, Vidróczki Mártont, akinek balladájából Kodály Zoltán írt vegyeskari művet. Szóval ez az örökség a zenekarunk ihlető forrása, és egyfajta törekvés a magyar népzene szűnni nem akaró megújítására. A pásztorfurulya, a csángók által használt koboz és mezőségi brácsa adja eklektikus hangzást, melyet alátámaszt a rock szabad lüktetése és az erős színpadi jelenlét. Kemény, ellentmondást nem tűrő, mégis szabad zene ez. Amilyenek a betyárok is voltak.

Fehér Viktor és Fehér Zsombor.

Fotó:  Barócsi Dia

Hogy viseltétek az elmúlt két év vírussal terhelt időszakát? Fellépések hiányában mivel foglalkoztatok?

A kezdeti teljes leállást néhány hét után felváltotta a felkészülés a Covid utáni időkre, így összességében talán az utóbbi évek legkreatívabb időszaka volt. Három koncertfilmet forgattunk: Tűz, Víz és Levegő cím alatt. Az „Levegőt” a hollókői vár tetején naplementében, a „Vizet” az egri Török Fürdő aranykupolája alatt, a „Tüzet” pedig a Hortobágyi Nemzeti Park egy teliholdas éjszakán forgattuk. Ezek mind-mind a térhez igazított tematikus koncertfilmek, amik elvezettek egy teljesen új Kerekes: Akusztik című műsorhoz, amit idén már több helyen is bemutathatunk.

A Kerekes Band nevéhez fűződik a Vadászati világkiállítás hivatalos dala is, melynek nagyon jó visszhangja volt. Számítottál erre? Mikor, hogyan jött a felkérés? Hogy éltétek meg ezt az egészet?

A Körülöttünk Magyarország című dalt a zenekar vezetője, bátyám Fehér Zsombor írta. Nagyon sok energiát és munkát tett mind a szövegbe, mind a zenébe. Inspirálta a Vadász himnusz szövege, a mondák világa, zeneileg pedig leginkább egy rockdalhoz hasonlít népi hangszereléssel. Baricz Gergely barátunk éneke teszi teljessé a dalt, amit élőben először a Világkiállítás megnyitóján adhattunk elő. Nagy megtiszteltetés volt.

Csütörtökön, Felvidéken, a komáromi Jókai Színházban léptek fel. Mikor koncerteztetek utoljára Felvidéken, és mit jelent számodra az elcsatolt területen élő magyarok előtt koncertezni?

Utoljára a pozsonyi fő téren léptünk fel a pandémia előtt. Úgy vettem észre, hogy kicsit más itt a kultúra fogyasztása, mint nálunk. Minden történés egyben közösség összetartó esemény is. Egy találkozás, egy kiállás. Ilyen szempontból minden esemény egy kicsit ünnep, amit egy jó előadás tovább tud emelni.

Mit kell tudni a mostani koncertről? Milyen témájú lesz? Milyen dalokat fogtok játszani?

A mostani koncert a Kerekes: Akusztik nevet viseli, és itt mutatjuk be először a teljes műsort. A program egy igazi zenei utazás: saját dalok áthangszerelve, magyar népzene, keleti és nyugati hatású zenék csendes, ülős verzióban. Vendégeink lesznek a somorjai születésű népdalénekes Méry Rebeka, és Baricz Gergő barátunk, akivel lassan 4-5 éve sok-sok közös koncertet adtunk, de akusztikus koncertet még sosem. Nagy köszönet a Petőfi Kulturális Ügynökségnek, aki segítette, hogy létrejöhet a koncert.

Ugye egri születésű vagy. Mit jelent számodra Felvidék?

Gyerekkoromban sokat kirándultunk szüleimmel Felvidéken, 25 éves korom után aztán magam is évente többször visszajártam. Mostanra nagyjából az egész Felvidéket bejártam, és mindig éreztem valami mélyebb kötődést ehhez a vidékhez. A dombokon és hegyeken túl a történelmi emlékek, amik a legjobban megérintettek. Vazul tömlöcétől Thököly sírján át a Madách kastélyig sorra a magyar történelem kiemelkedő színterei. Először a tájba, aztán a történelembe, végül egy somorjai lányba szerettem bele. Azóta együtt járjuk a környéket már, mint férj és feleség. Végre nyugodt szívvel mondhatom, hogy haza jövök.

Nem gyakori, hogy valaki dobosként énekel is. Nekem az ilyen kombinációról egyből Richard Starkey, azaz Ringo Starr, a legendás Beatles dobosa jut eszembe. Pár hete láttam a Hazafelé c. dalotok felvételét, melyben TE énekelsz, s mely dal hangulata nemcsak a szöveg és a dallam, de a Te hangod miatt is kimondottan nyugtató, kellemes hatású. Milyen volt a fogadtatása?

Igen, van egy dal, amit mostanában el szoktam énekelni koncerteken. Egy ismert palóc rabnóta, amit áthangszereltünk buzukira és mandolinra. Van benne valami nagyon sötét, nagyon emberi és embertelen. Közönség előtt először a Terror Háza előtt tartott jubileumi koncerten énekelhettem el. Megható és megrázó élmény volt. Bár a dalt nagyon sok verzióban hallottam, mégis mikor éneklem azt szoktam felidézni, ahogy nagyapám énekelte a nyári konyhában a sparhelt mellett ülve. Szép csendesen, lágyan, mindenféle manír nélkül, mint amikor az ember magában énekelget.

Milyen terveitek vannak még idén? Mik azok az események, koncertek melyeket kiemelnél?

Szerencsére nagyon erősen indult az év. A tavalyi évet a dubaji világkiállításon adott nagykoncerttel zártuk, majd zenéltünk a férfi kézilabda Európa-bajnokság záró ceremóniáján, aztán a Magyar Zene Házában adtunk teltházas koncertet a világhírű Huun-Huur-Tu zenekarral közösen. A nyári naptár lassan betelik. Itthon is, külföldön is lesznek koncertek. Úgy tűnik, lassan visszaáll az élet is. Szerencsére a Felvidékre is visszatérünk még a nyár folyamán.

Szóval legközelebb csütörtökön, Észak-Komáromban hallgathatnak meg titeket, igaz?

Igen, mégpedig a Komáromi Jókai Színházban, 19 órától. Mindenkit szeretettel várunk.