Értékek, slágerek, jelen és jövő a Kassai Figyelőben
Márai Sándor Régi Kassa, álom című kötetének fotójával a címlapján és a szokásos gazdag tartalommal megjelent a Kassai Figyelő márciusi száma.
Mű és érték című vezércikkében Mihályi Molnár László arról ír, hogy a műalkotás – képzőművészeti, irodalmi, vagy zenei – is lehet olyan, mint a templom, érezhető benne az isteni jelenlét.
Tovább lapozva a kassai Csemadok-rendezvényekről olvashatunk, többek közt a magyar bálról is.
A Kassai Magyar Kultúra és Történelem Napjáról is tudósít a Figyelő, amit még Kolár Péter álmodott meg, és 2013 óta minden évben február 15-én ünnepelik. Hogy miért éppen akkor, az is kiderül a cikkből.
Tudták, hogy a sportnyelv az egyik legdinamikusabban fejlődő szaknyelv? Erről hallgathattak egy érdekes előadást az érdeklődők a kassai MaJel Rovás Központban.
Ugyanitt Soha többé! címmel a kassai székhelyű DÁLESZ (a Deportálások Áldozatainak és Leszármazottainak Szövetsége) rendezett közös kiállítást a MaJellel.
Az I. Szlovákiai Magyar Diákfilmfesztivál egyes kategóriának győzteseit is megismerhetjük a lapból, de a Szepsiben megrendezett XIII. Felvidéki Népviseletes Bálról is olvashatunk, ahol Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért felelős államtitkára mondott beszédet.
Képes beszámolót találunk a Figyelőben Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet Kassán tett látogatásáról.
Lila akácok, Helló baby, Honvédbanda szól a Stefánián, Teve van egypupú… Ki ne ismerné ezeket az örökzöld slágereket. De vajon az tudják-e, ki volt a szerzőjük? Kiderül a lapból.
Terítékre kerül még a Család nélkül nincs orvosság, avagy bohózat a tornai Vár-Lak színjátszó csoport előadásában is.
Az egyre nagyobb problémát jelentő űrszemét a témája annak a beszélgetésnek, amit a lap felelős szerkesztője, Gaboda László készített a királyhelmeci Tamáš Ádámmal, a Kassai Műszaki Egyetem hackatoncsapatának egyik tagjával.
Rómában készül hivatására Dévald Dániel, királyhelmeci alszerpap, aki ugyanazon az egyetemen tanul, mint Szent II. János Pál pápa és I. Bertalan pártriárka. A vele készült interjúban arról mesél, hogy került az olasz fővárosba, milyen tanulmányokat folytat, de arról is szót ejt, hogy bizony már vágyakozik vissza az ő kis Bodrogközébe.
A Kassai Napló 1923-as márciusi cikkeibe is betekintést nyerhetünk, ami igazán érdekes olvasmány lehet a múlt kedvelői számára.
