Érsekújvár: Egyszerre láthattuk az utca jelenlegi és régi arculatát - FOTÓKKAL
Az Érsekújvári Fotóalbum civil szervezet a Légújvár projekt keretében interaktív sétára invitálta az érdeklődőket a hétvégén. A város több pontjára 21 nagyméretű panelt helyeztek ki, különböző korokban készült történelmi fényképekkel. Így egyszerre láthattuk ugyanazon utca, tér, városrész jelenlegi és évtizedekkel vagy akár több mint egy évszázaddal ezelőtti kinézetét. Nem mindennapi élmény volt ily módon rápillantani a városra.
Melecski Lajos, az Érsekújvári Fotóalbum alapítója és elnöke ismertette, sokat dolgoztak a kivitelezésen, meghatározták a panelek helyszíneit, kiválogatták a fényképeket, melyeket nagyítottak, feljavítottak. Minden egyes panelt elláttak QR kóddal, amely mobilalkalmazáson keresztül leolvasható és segítségével további érdekes fényképek is böngészhetők.
Minden egyes látogató vihetett abból a kis füzetecskéből, amely a panelek fotóit tartalmazza és azokhoz kommentárt is fűz.
Sétánk arról a helyről indult, ahol az „új vár” Császár bástyája állt. Az egyik fényképen látható még a ferences kolostor néhai papkertjének fala, amely hosszan lefelé vezetett a Törökszalasztón. Építésére a lebontott vár köveit használták fel, de a 2. világháborús bombázások tönkretették, ezért lebontották. A jelenlegi Bernolák park helyén vásártér volt, ahol a múlt század fordulóján nemzetközi lóvásárok zajlottak.
A ferences templom és kolostor talán a város legrégebbi épületkomlexuma. Pázmány Péter érsek építtette, a ferencesek is az ő hívására érkeztek a városba. Ma azt látjuk, nincs a ferences templom előtt semmilyen épület, de egy 1940 körül készült képen még látszik a Mária-kongregációs központ.
A Főtér domináns épülete a régmúltban és mos is a plébániatemplom a maga karcsú, 70 méter magas tornyával. A tér szerves része a Szentháromság-szobor, melyet 1740-ben állítottak, a kommunizmus alatt száműzték, de ma már újra látható.
A Hercegprímás-palota a város legjelentősebb épülete lehetne, még a vár építésének idejéből. Persze csak ha állna. Igaz az 1945-ös bombázásban megrongálódott, de még javítható állapotban volt, ennek ellenére az akkori városvezetés a lebontás mellett döntött. Pedig olyan nagy nevek fűződtek az épülethez, mint Pázmány Péter, Széchényi György, II. Rákóczi Ferenc. Ma a Jednota bevásárlóközpont áll a helyén.
A mai Jednota előtt állt az 1906-ban emelt Kossuth-szobor is. Ezt a kor politikai eseményeinek következtében megsemmisítették. A VÚB épülete helyén pedig régen a Nemzeti Szálloda és Nemzeti Kávézó állt. Ahol ma az Újvárnak városi rangot adományozó Széchényi György szobra áll, ott volt a valamikori híres Arany Oroszlán Szálloda. Tartalmas színházi élet zajlott itt, pompás bálokat rendeztek. A mai városi hivatal ugyanazon a helyen állt, mint a néhai városháza.
Sajnos az érsekújvári korzó tipikus polgári utcaképe is a múlté. A város súlyos bombázása után új épületek nőttek a romokon, mint például a Béke-ház. A Zámčan áruház helye egy évszázad metamorfózisa: a sarkon álló csodálatos szecessziós lakóépületet, a Singer-palotát Tomáš Baťa megvásárolta és helyére bevásárlóközpontot épített. Cikta, Obuva, Odevy, Zámčan és ehhez jött még a 80-as évek rekonstrukciója. Mindegyik épület csúnyább lett az előzőknél.
A központon kívül is találhatóak panelek városszerte, többek közt a vasútállomásnál is. Köztudott, hogy a város mindig fontos vasúti csomópont volt, 1850-ben haladt itt át az első vonat. Körülbelül akkor épült a vasútállomás is, látványos építészeti megoldással. A két oldalsó emeletes szárnyat egy földszintes hosszú épület kötötte össze, benne a híres vasúti restivel. Ezt az épületet már hiába keresnénk, 1944 és 1945-ben a három tragikus bombatámadásban szinte teljesen megsemmisült. Sokáig csak földszintes, ideiglenes épületek álltak ott, a jelenlegi állomás épületét 1971-ben adták át.
A séta résztvevői nem csak rácsodálkoztak a változásokra, de többen elmesélték a látottakkal kapcsolatos emlékeiket, családjukban megőrzött történeteket.
A különleges kültéri fotókiállítás október 24-ig lesz megtekinthető.
