2023. május 24., 18:44

Érdekességekre bukkantak az egyházasbásti templomban

Az egyházasbásti Szent István királynak szentelt plébániatemplom 1397-ben épült gótikus stílusban, később többször átépítették. Napjainkban időszerűvé vált az épület teljes felújítása. A templombelső renoválása már folyamatban van, erre 38 ezer eurót kaptak a magyar kormány templomfelújítási programjából.

Egyházasbást
Értékes freskók rejtőznek a festékrétegek alatt
Fotó: Nagy Adnrea

Egyházasbást neve arra utal, hogy egyházi központként szolgált Medvesalján. Temploma műemlék, lakossága római katolikus.

Turisztikai látványosság lehet

Az írásos említések alapján a település első, Szent Miklós tiszteletére felszentelt temploma már 1290 előtt állt, és bő száz év múlva épült a mai templom, amelyet az évszázadok folyamán többször átépítettek. 

A kereszt alakú templomban az oltár a keleti oldalon található. Legutóbb az omladozó vakolat, az elavult nyílászárók, a lemeztető minőségének romlása jelentette a legnagyobb problémát, de egyéb problémák is voltak, ezért pályázott a plébánia

mondta Mede Szabolcs, projektmenedzser.

Első lépésben a templom belseje újul meg, de a falu vezetése bízik abban, hogy sikerül forrást biztosítani külső felújítására is. Molnár Richárd polgármester szerint a megújult templom népszerű turisztikai látványosságként is szolgálhat a községben. 

Egyházasbást
Az egyházasbásti Szent István királynak szentelt plébániatemplom
Fotó:  Nagy Andrea

– Egyházasbást és vele együtt Medvesalja kistérség is, a Rimaszombati járásban található, és gazdaságilag az ország egyik leggyengébb régiója. Nagy a munkanélküliség, Gömör és Nógrád természeti és ember alkotta kincsei azonban vonzzák a turistákat... A templom nemcsak az egyházasbásti hívek, hanem a plébániához tartozó falvak, mint Vecseklő, Óbást és Hidegkút katolikus híveinek központjául is szolgál. Az egyházi tanács egyébként már évekkel ezelőtt adománygyűjtésbe kezdett, hogy a munkák költségeit fedezni tudják, és a hívek bizony szép számban adakoznak a mai napig – nyilatkozta a polgármester, hozzátéve, hogy a felújítás a helyi közösség hit-életéhez, valamint a kulturális közösség-építő események megvalósításához is hozzájárul.

Eltakart freskók

A közelmúltban zárult le a műemléki kutatás, amely során a restaurátorok megtisztították a falakat a szennyeződéstől, leverték a vizes vakolatot, rekonstruálták a régi ajtókereteket, rendbe tették a falak díszítőelemeit, és újrafestették a freskókat. Szabó Krisztián építészmérnök lapunknak elmondta, az ötven évvel ezelőtti felújítási munkálatok sok régi, értékes freskót takartak el, amelyeket most feltárnak. 

A feltételezések szerint a templom legöregebb része 13. századi. Az ősi templomot a törökök feldúlták, ezért sem találhatunk itt középkori freskókat, míg a nyelvhatáron túl, a szlovák településeken igen, mert oda már nem terjedt ki a török hódoltság

– mondta az építészmérnök, hozzátéve, hogy a dúlás ellenére néhány eredeti része megmaradt a templomnak. 

– A szentélybe vezető átjáró diadalívének a bal oldala eredeti. Szintén nagyon régi eleme a templomnak a szentségtartó, latinul pasztofórium, amit eredeti állapotában sikerült megmenteni. Ezeket a nagyközönség számára is bemutatjuk – magyarázta. 

Zách Felicián kriptája?

– Amikor az alaprajzi és homlokzati rajzokat készítettük, rátaláltunk egy két és fél méteres falszakaszra. Azt gondoltuk, hogy a sekrestye egyik fala lehetett, majd mellé építették a kereszthajót, és így keletkezett egy vastagabb fal. De még élnek a faluban azok az idős emberek, akik emlékeznek arra, hogy az 1970-es években, a legutolsó nagy rekonstrukció idején megtaláltak egy befalazott fülkét a sekrestyében. Ez főleg azért érdekes, mert gótikus jellegű faszobrokat rejtett, mégpedig a 13. századból! Állaguk jelentősen leromlott, jelenleg a Gömör-Kishonti Múzeumban, speciális anyagba burkolva tartják a szobrokat, hogy amennyire lehet, megóvják őket – fűzte hozzá az építészmérnök. 

A templom közepén található egy kripta is, ami a szóbeszéd szerint Zách Feli-cián és családtagjai maradványait rejti. Zách Felicián volt az, aki merényletet követett el Károly Róbert király ellen. 

– 1954-ben tárták fel a kriptát. Akkoriban Czuczor Ferenc plébános volt a helyi lelkipásztor, aki tudott erről a mendemondáról és utána akart járni, hogy kiket rejt valójában a kripta. Amikor felnyitották, különböző nagyságú női, férfi, valamint gyermekcsontokat találtak, ami arra enged következtetni, hogy nem csak papokat temettek oda. Tehát még akár igaz is lehet a mendemonda, de egyelőre nem nyert bizonyítást – avatott be Szabó Krisztián. 

Zajlanak a restaurátori munkálatok
Zajlanak a restaurátori munkálatok
Fotó:  Nagy Andrea

Az egyházasbásti templom belső felújításával idény nyáron szeretnének végezni. A Magyar Templomfelújítási Program részeként egyébként a Felvidéken 96 magyarok lakta településen 69 római katolikus, 25 református, 6 görög- katolikus templomot és egy zsidó imaházat újítanak fel mintegy másfél milliárd forint magyar állami támogatásból. A Rimaszombati járásból Rimaszombat és Egyházasbást katolikus templomát sorolták be a programba.

Megjelent a Magyar7 2023/20.számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.