Épül és szépül az izsai Leányvár
A Limes Romanus kulturális örökséghez tartozó izsai Leányvár – Kelemantia római tábor „felélesztése” és a római kori emlékeket bemutató létesítmények bővítése évek óta többféle hazai és uniós pályázati támogatásból történik. Hamarosan befejeződnek a túlparti Almásfüzitővel közösen elnyert uniós támogatásból megvalósuló fejlesztések, amelyekről Domin István mérnökkel, Izsa polgármesterével beszélgettünk.
Legutóbb egy interreges pályázatuk volt sikeres. Ennek a támogatásnak köszönhetően mi mindennel gazdagodhat a Leányvár?
Izsa a magyarországi testvértelepülésével, Almásfüzitővel 2017-ben az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország együttműködési program keretében közösen bő 1,8 millió euró támogatást nyert.
Magyarország és Szlovákia az összeg 10-10 százalékát állta, a két érintett önkormányzatnak pedig 5-5 százalékos önrészt kellett biztosítania, s ehhez nekünk áthidaló hitelt kellett felvennünk. A projekt célja a már meglévő intézmények bővítése volt, s ezzel összhangban Almásfüzitőn az Azaum római tábor játszótérrel, labirintussal, interaktív kiállítással, katonai faluval bővült. Izsán, a Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeum udvarán pedig 1136 négyzetméteren 16 iparművészeti műhely létesült, azok közül kettő akadálymentesített, megkönnyítve a mozgáskorlátozott érdeklődők helyzetét. A műhelyekben folyamatosan a helyi hagyományos és római kori mesterségek bemutatása, illetve azok alapjainak az elsajátítása valósul meg. Mindezekhez közösségi tér is tartozik, valamint konyha, étkező és az átriumos udvarban helyet kapott kültéri kemencék. Hamarosan elkészül a két római kori őrtorony, amelyek majd jelzik a volt római kori település létét, és látható lesz a Kelemantia 3D-s makettje is. Tervben van még egy római kori piactér és a tábor területe felett vezető turisztikai függőfolyosó kialakítása is.
Jegyezzük meg, nem ez volt az első sikeres pályázatuk, a korábbi hasonló fejlesztéseket is uniós, állami vagy megyei támogatásokból finanszírozták. Azok milyen fejlesztések voltak?
A szintén Almásfüzitővel megcélzott „Interreg III-A“ program keretében a régi óvodaépületünket Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeummá építettük át.
Mindezt jól kiegészítik a római kori tematikájú nyári gyermektáboraink, évközben a múzeumpedagógiai foglalkozásaink és a különböző korosztály érdeklődését kiváltó alkotóműhelyeink. Nagyon fontosnak tartjuk a helyi lakosság szülőföldhöz való ragaszkodásának az erősítését, valamint a fiataljaink és az idelátogató turisták figyelmének felkeltését nemcsak a helyi, hanem a komáromi Lapidáriumban, illetve a túloldali Brigetio és Azaum táborban található történelmi-régészeti és szellemi értékek iránt. Ugyanezt szolgálják a saját kiadású publikációink is, így A rómaiak nyomában a Duna mentén című turisztikai kalauz és a Hagyományos receptek Izsáról és Almásfüzitőről című brosúra is. Turistacsalogató eredménynek tartjuk, hogy az EUROVELO 6 nemzetközi kerékpárútra már Izsán keresztül is lehet csatlakozni, így nőtt a túraútvonalak száma.
Egyidejűleg a Duna menti környezetvédelemért és a helyi vállalkozások felvirágzásáért is sokat tesznek.
Az sem mellékes, hogy a pihenés és tudásgyarapítás céljából érkező látogatók a községünk turisztikai potenciálját is erősítik, amely pozitívan hat a helyi vállalkozásokra és szolgáltatásokra, s egyúttal új munkahelyek létesítését is eredményezi. Jó példaként emelném ki a falunktól keletre működő Bokros-panziót, amely hangulatos szálláshelyeket és étkezési lehetőségeket is kínál, valamint évente helyet ad nemzetközi képzőművészeti alkotótáboroknak. Tehát egyértelműen nyomon követhető a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi és kulturális fejlődés. Ugyancsak prioritásunk a Limes Romanus tárgyi és eszmei örökségének nemzetközi szinten való népszerűsítése.
Ez utóbbi terén eddig milyen lépéseket tettek?
Célunk az UNESCO Világörökségi listájához való mielőbbi csatlakozás, s ennek érdekében korábban szakértőkkel együttműködve kidolgoztunk egy pályázatot, melyben kértük a világörökségbe való felvételt.
Immár 11 éve vagyok tagja annak a munkacsoportnak, amely a szlovákiai nevezésért felelős. Ez ügyben Szlovákiából Izsán kívül a Gerulata római kori tábor kapcsán Oroszvár is érintett. A legutóbbi találkozásunkkor, június 11-én azonban sajnálattal értesültünk arról, hogy Magyarország 2019 után újból, idén júniusban – röviddel a július végén esedékes döntéshozó ülés előtt – visszavonta az UNESCO-hoz benyújtott világörökségi címért folyamodó pályázatát, melynek nyomán végre a nemzeti örökség részévé válhatna a Dunamenti régió. Tudvalevő, hogy Magyarország 2019-ben az aquincumi helytartói palotát vette ki a nominációs dokumentációból, amit akkor az elbírálók a magyar félnek visszaadtak átdolgozásra. Miután az anyagból kihagyták a palotát, anélkül újból beadták a dokumentációt, ám most a teljes indítványt visszavonták.
Én ezt a döntést inkább nem kommentálom, de tény, hogy mi a csatlakozásra már készen állunk. Szlovákia Műemlékvédelmi Hivatala erről azonnal tájékoztatta Ivan Korčok külügyminisztert. Lehet, hogy ő kapcsolatba lép a velünk egyet értő német és osztrák féllel, annak érdekében, hogy az UNESCO továbbra is foglalkozzon a közös kérelmünkkel.
Megjelent a Magyar7 2021/27. számában.
