Enyhülhetnek a lakásgondok Nemesradnóton
Jelentős fejlesztések mentek végbe az utóbbi időben Nemesradnóton. A Rimaszombati járásban található községben új iskolaépület és harminc új szociális lakás épült, valamint megújult a községi hivatal épülete is. A növekvő lakosságszám miatt azonban további lakásokra és egy új óvodára is szükség lenne.
Alakások építése több mint két évvel ezelőtt kezdődött. Eleinte nehezen indult meg a munka, de tavaly már gördülékenyebben haladtak, és már csak apróbb kiigazítások, illetve az épületeket övező területek füvesítése van hátra.
Bari Aladár polgármester hetilapunknak elárulta, hogy a tervek szerint még augusztusban sor kerülhet a kollaudálásra, és kora ősszel az első lakók is beköltözhetnek.
A 49 négyzetméteres, alacsony komfortú lakásoknak a földszinten van a bejáratuk. Az alsó szinten található a fürdőszoba zuhanyozósarokkal, és egy nyitott helyiség egyben a konyhával. A kis előszobából vezet fel a lépcső az emeletre, ahol egy további szoba van. A lakások bútorok és berendezés nélkül kerülnek átadásra, de kályha mindegyikben lesz, mivel a lakóteret fával fogják fűteni. Minden lakáshoz tartozik majd egy fatároló is a közös udvarban, továbbá egy pár négyzetméteres, kis kertecske.
Bari elmondása szerint az ilyen lakhatás leginkább a 3 és 4 tagú családoknak felel meg. Nem nagy lakás, nem luxus, de azoknak a romáknak, akiknek nincs saját ingatlanjuk, ez is nagyon nagy segítség.
Az új házak átadásával enyhülnek ugyan, de nem oldódnak meg teljes mértékben a lakásgondok a faluban. Az érdeklődés ugyanis a vártnál sokkal nagyobb, a lakásokra ötszörös túljelentkezés volt, ami azt jelenti, hogy az önkormányzathoz több mint 150 lakáskérvény futott be.
Még nem eldöntött, hogy kik jutnak hozzá az új lakásokhoz, de nehéz lesz igazságosan elosztani, ismeri el a polgármester. Van olyan család, ahol külön él az anya és az apa, ők most költöznének egybe, és akadnak olyanok is, akik zsúfoltan élnek, egy szoba-konyhában vannak tizenöten. Viszont csakis a faluban bejelentett állandó lakhellyel rendelkezők igényelhettek lakást, ezzel is elősegítve a helyben maradást, mutat rá Bari. A polgármester azt is elárulja, hogy a nagy igényre való tekintettel a jövőben további ötven bérlakást szeretnének létesíteni.
Bari Aladár elmondja, hogy a mostani beruházás költsége körülbelül egymillió euró, amit az Állami Lakásfejlesztési Alap által nyújtott hitelből és a közlekedési minisztérium támogatásából finanszíroz az önkormányzat.
Ezt az összeget harminc év alatt kell törlesztenie a falunak. Bari hangsúlyozta, nem ingyenes lakásokról van szó, az ott lakók természetesen – egy több tételből (alapbér, közös áramfogyasztás, javításokra fordított alap, szemétdíj) álló – lakbért fizetnek. További kitétel, hogy csak olyan szociálisan hátrányos helyzetű romáknak adhatják bérbe a lakásokat, akik anyagi szükséghelyzetben lévő segélyezettként szerepelnek a munkaügyi hivatal nyilvántartásában.
A lakáshiány csak az egyik gond Nemesradnóton, mondja Bari Aladár. A másik legsúlyosabb probléma a faluban éppen a munkanélküliség. Nemesradnótnak jelenleg közel 1000 lakosa van, és az önkormányzat adatai szerint a lakosok mintegy 96 százaléka roma származású, a munkanélküliség pedig 95 százalék körüli.
Az érem másik oldalát megvizsgálva kiderül, hogy a lakosság egy része nem is szeretne dolgozni, megfelel nekik a segélyből való tengődés. Ezek száma azonban a polgármester szerint elenyésző. A romák legtöbbje egyszerűen nem tud a képességeinek megfelelő munkát találni. Néhányan a miskolci Bosch gyárban dolgoznak, vagy varrónőként Rimaszombatban, de van olyan öttagú család is, amely kiköltözött Csehországba, ahol valamennyien dolgoznak, sőt akadnak olyanok is, akik egészen Németországig mentek.
Mivel a községben nagyobb a születési arány, mint a halálozási ráta, ez azt is eredményezi, hogy folyamatosan nő a lakosság lélekszáma, s ezzel együtt az iskolaköteles gyerekek száma is. A felmérések szerint Nemesradnóton magas a 18 év alatti fiatalok aránya (360), akiknek a harmada 3 és 6 év közötti.
Az előző tanévben 97 gyerek járt a helyi magyar iskolába, közülük 73-an szociálisan hátrányos helyzetű családból származtak.
A magas létszám miatt egy osztályt az óvoda épületében kellett megnyitni, mert az iskolában nem volt elég hely. Szeptembertől azonban már birtokukba vehetik a gyerekek az iskola új, négy tanteremből álló épületszárnyát, amelyet kétévnyi munka után szintén a napokban fejeztek be. A kivitelezésre a járásfejlesztési projekt keretéből 200 ezer euró állami hozzájárulást kapott a település.
Az óvoda kapacitását ugyancsak bővíteni kellene, ám mivel ez a jelenlegi helyszínen nem kivitelezhető, így egy új, 98 férőhelyes óvoda megépítésével is számol az önkormányzat.
Itt már megkezdődött a közbeszerzési eljárás, s a polgármester reményei szerint két hónapon belül a munkálatok is megkezdődhetnek.
Megjelent a Magyar7 2020/33. számában.
