2022. január 10., 19:31

Emléktáblát helyeznének el a holokauszt ipolysági áldozataira emlékezve

Ipolyság történelmi mozaikjának egy újabb darabjaként egy többnyelvű emléktáblát helyeznének el az egykori ipolysági gettó bejáratánál.

ipolysági zsinagóga
Fotó: www.muemlekem.hu

Az emléktábla-állítás kezdeményezői, Márton István, Köteles Judit, Lőwy János, Révész Angelika, Tóth Tibor, Bendík Márta, Novák Margaréta, Baki Attila és Kapusta Krisztina azzal a kéréssel fordul a nyilvánossághoz, hogy anyagilag támogassák egy kb. 1800 euró értékű többnyelvű emléktábla létrejöttét. Amint az a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben olvasható, az emléktábla amellett, hogy emléket állít a holokauszt áldozatainak, lehetőséget ad arra is, hogy elgondolkodjunk a történteken, s figyelmeztet arra, hogy ez már soha többé nem ismétlődhet meg:

„Olyan időket élünk, melyekben a „tolerancia” szó sokak számára nem jelent semmit. Ítélkezünk egymás felett csak azért, mert más nyelvet beszélünk, más a bőrszínünk, vagy más templomot látogatunk. Mondhatnánk, hogy a 21. században ezek már elavult nézetek, hiszen nálunk demokrácia és szólásszabadság van. De az emberiség nem tanult a múlt hibáiból, és azok folyton megismétlődnek. Az antiszemitizmus évszázadok óta ismert fogalom a történelemben. A zsidókérdés mint probléma már a középkorban felmerült, majd a 20. század elején elterjedt a fajelmélet, amelyet a náci propaganda is felhasznált. Ennek ellenére Magyarországon fokozatosan megteremtődtek a társadalmi egyenlőségük feltételei.

Ipolyságon az első zsidók a 19. század közepén kezdtek letelepedni. Rendkívül aktív közösségüknek köszönhetően a városban az üzleti és társadalmi élet gyors fejlődésnek indult. Megalapították hitközségüket, felépítették zsinagógájukat, ravatalozójukat és iskolájukat, létrehozták szent egyletüket és jótékonysági szervezetüket.

A 19. század végére több mint 500 zsidó élt Ipolyságon, ami a város lakosságának 12%-át tette ki. Az elismert kereskedők, iparosok és földbirtokosok mellett sok orvos, jogász, tanár és mérnök is zsidó származásúnak vallotta magát. Az 1930-as években lassan elhalványult a remény, hogy egyenrangú állampolgárként integrálódhatnak a modern társadalomba. A második világháború kitörése után megerősödött az ellenük érzett gyűlölet, újraéledt a zsidóüldözés. Ekkor mintegy 855 zsidó származású ember élt a városban. Aki nem menekült el időben, azt deportálták, és a halálba küldték.

Több mint 1200 zsidót – nőket, férfiakat, gyerekeket és időseket – gyűjtöttek össze a Rózsa és a Malom utca között elterülő ipolysági gettóban. A gyűjtőtáborból mindenkit a vasútállomásra hajtottak, ahonnan marhavagonokban szállították őket Auschwitzba.

A gyerekeket és az öregeket azonnal elgázosították, az ipolysági gettóból elhurcoltak 90%-a nem élte túl a koncentrációs tábort. Ezekre az eseményekre már csak a város idősebb polgárai emlékeznek. A fiatal nemzedék tagjai hitetlenkednek, és gyakran megkérdőjelezik az egyes információk valódiságát. Nekünk ezért is fontos feladatunk, hogy rendszeresen megemlékezzünk a tragikus eseményekről, ezzel utat mutatva a fiataloknak egy toleránsabb társadalom felé.”

Hogyan járulhat hozzá a megvalósításhoz? Pénzbeli felajánlását átutalhatja a Pečať mesta Šahy – Ipolyság Város Pecsétje – Sigillum oppidi Saag, nem befektetési alap számlájára: Slovenská sporiteľňa, a. s., IBAN SK56 0900 0000 0002 2064 1985; variabilný symbol: 2022. Átutaláskor a „közlemény” rovatban kérjük tüntesse fel nevét és címét, hogy az Önnek kiállított adományozási szerződést postai úton el tudjuk juttatni aláírásra. Ne felejtse el beírni az utalás célját azonosító négyjegyű számot (variabilný symbol): 2022. Ha kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal: s.g.kapusta@gmail.com.
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.