Előre eltervezte családja kivégzését a nagymihályi férfi
Az egész országot megrázta az a borzalmas hét eleji esemény, ami Nagymihályban történt. Az egyik panellakásban négy holttestre bukkantak a rendőrök. Médiainformációk szerint a családfő gyermekeit és feleségét megmérgezte vagy megfojtotta, saját magát pedig agyonlőtte. Mi vezethetett a tragédiához?
Amikor a rendőrök kedden behatoltak a lakásba, borzalmas látvány tárult eléjük.
Az egyik szobában rátaláltak a 14 éves Zuzanka és a 12 éves Martinko, valamint 44 éves édesanyjuk, Erika holttestére. Egy másik szobában pedig az 53 éves halott apára, Stanislavra. A rendőrség szerint ő volt az, aki kiirtotta családját és magával is végzett.
Motívumként a rossz anyagi helyzet, vagy a házastársak közti nézeteltérések jöhetnek számításba.
A család évekig átlagos életet élt egy lakótelepi négyszobás lakásban. Az apának, Stanislavnak sikeres IT-cége volt évekig. Ezt azonban öt évvel ezelőtt eladta. A környéken lakók jó véleménnyel voltak a jól nevelt gyermekekről és édesanyjukról. Az egyik szomszéd viszont arról számolt be, az apát mindig egy kicsit furcsának találta. Valahogy más volt, mint családja többi tagja. Úgy látszik, nem tévedett…
Minden valószínűség szerint az apa alaposan felkészült szörnyű tettére. Erre utal az is, hogy a családirtás előtti napokon szó szerint letörölte családtagjait a szociális hálóról. És pénteken, miután a gyerekek hazatértek az iskolából, teljesen elvágta őket a külvilágtól. Hiábavaló volt a barátok, az iskolatársak igyekezete, hogy a hétvégén kapcsolatba lépjenek velük.
Ondrej Macko IT-szakember szerint nem éppen egyszerű dolog az elektronikus adatok törlése, s az sem mindegy, hány szociális hálóról kellett eltüntetni a tartalmakat.
Ha több platformon is fent voltak a családtagok, ez akár három napot is igénybe vehetett. S még így sem biztos, hogy mindent sikerült törölni. Olyan ember, aki nem jártas az információs technológiákban, ezt nem tudta volna véghez vinni.
A törléshez azonban ismernie kellett a jelszavakat is. Ezek még most is léteznek az üzemeltetőnél, és a bűnügyi szervek hozzájuk tudnak férni.
Kedd délelőtt a szomszéd még látta a férfit a parkolóban. Nem látszott rajta semmi gyanús. Pár órával később viszont rendőrség a 158-as telefonszámra már egy hívást kapott, hogy a lakásukban valami történt. A rendőrök nem késlekedtek, a helyszínre siettek, a Fehérorosz utcába. A lakásban négy holttestet találtak. A halál pontos okát még nem hozta nyilvánosságra a rendőrség.
A szomszédok nem mindegyike találta furának az apát, voltak, akik problémáktól mentes férfinak, gondoskodó apának látták. Az egyik szomszéd szerint Stanislav egy helyi vállalatnál dolgozott, talán a fivérével együtt. Később onnét eljött és otthonról dolgozott. De hogy mivel foglalkozott, azt nem tudta. A szomszédi viszonyt normálisnak tartotta, ha találkoztak a folyosón, váltottak pár szót., sosem volt köztük vita vagy veszekedés. Semmilyen jel nem utalt arra, hogy tragédia van készülőben.
Az édesanya, Erika ideje jó részét a gyermekeinek szentelte, gyakran látta, hogy nyáron kint volt velük az udvaron, míg ők játszottak.
A szomszéd szerint Stanislav egy ideig az USA-ban dolgozott. Onnan való visszatérte után költözött a lakásba, amit előtte felújított, és ahol régebben a szülei laktak.
A gyermekek iskolájában sem tűnt fel semmi a pedagógusoknak, még közvetlenül a borzalmas cselekmény előtti napokban sem. A gyerekek még pénteken is ugyanolyan mosolygósak voltak, mint máskor.
De hétfőn már nem mentek iskolába, és az édesanyjukkal sem tudtak kapcsolatba lépni a pedagógusok. Ezt furcsállották, mert Erika mindig közölte velük, ha a gyerekek megbetegedtek. Másnap értesítették az iskola igazgatóját, hogy nem tudják elérni az anyukát. Az osztálytársak, iskolatársak sem tudtak kommunikálni a két gyermekkel.
Hogy mi történt, azt a hírekből tudták meg. Az osztálytársak, az iskola diákjai nehezen viselik a történteket, mindenki gyászol. Gyertyát gyújtottak a gyermekekért és egy füzetbe üzeneteket írtak hozzájuk.
