Elkísér Forgács Péter második novelláskötete
Bemutatták Forgács Péter Veled marad, elkísér című új novelláskötetét a szerző szülővárosában, Párkányban. A városi könyvtárban tartott fesztelen hangulatú könyvbemutatón Takács Krisztina kérdezte a szerzőt, a kötetből Sinkó Gyula olvasott fel.
Hat éve még a Szuperhold ragyogott be az olvasók ablakain, most a Veled marad, elkísér című, a Kalligram kiadónál megjelent kötetet vehetik kezükbe az olvasók. Sinkó Gyula kezdésképpen az Ablak című novellából olvasott fel, Takács Krisztina pedig azonnal a borítóról faggatta a szerzőt, mivel azon is egy ablak látható. Forgács Péter elmondta, a kötetben négy év alkotói termését foglalta össze. A Dialóg szervezet Dráma’21 pályázatára készült Istenhegyi történet című színművével második helyezést ért el annak ellenére, hogy előtte nem foglalkozott drámaírással. A siker hatására a friss kötet harmadát alkotó Ablak novella alapján is született egy színpadi mű az író tollából. Ahogy írásai legtöbbjében, ebben is organikusan keveredik a fikció és a valóság.
– Ha az ember írni kezd, van, amit kitalál, de van, ami adott, azt felesleges újra kitalálni – véli a szerző.
– Az első kötetben a bogaras emberek világlátása izgatott, most inkább a társadalomba jobban beágyazódott emberek életét befolyásoló drámai pillanatokra fókuszáltam – fogalmazott Forgács Péter.
Ízelítőt kaptunk a kötet egyik legizgalmasabb kérdését feszegető írásból is, amelynek főhőse a tökéletes játszmára áhítozó sakkozó.
– Régóta vallom, világunkban túl sok a tárgy, lassan már lépni sem tudunk tőlük. Főhősömet is a túlzsúfolt életterünk foglalkoztatja, és fokozatosan jut el a matériától a puszta gondolatig. Egy tökéletesen megkomponált sakkjátszmához először feleslegesnek találja az ellenfelet, majd a sakktáblát, sőt, végül már magát a lépést is. Egyébként egy írásmű megalkotása is javarészben ilyen, a lényegi munka a szerző fejében megy végbe. Csak akkor kell leírni, ha azt szeretnénk, hogy más is hozzáférjen, de tulajdonképpen a művet a gondolat szüli, és akkor is befejezettnek tekinthető, ha sose lesz papírra vetve.
– fejtette ki Forgács Péter.
Az író első kötete, a Szuperhold 2019-ben felkerült az elsőkötetes szerzőknek évente odaítélt Margó-díj TOP 10-es listájára. Ez a siker hatással volt a könyv további sorsára is: kortárs irodalmi műként két iskolában érettségi tétel lett, így abban az esztergomi középiskolában is, ahol matematika–fizika szakos tanárként oktat. Kollégái szólni szoktak, ha valaki őt húzta, és ez mindig megmelengeti a szívét.
– Nyilván a szerző gyakran merít önmagából is, a keresztrejtvény-készítő és a sakkozó is dolgozik benne, amikor a szépirodalmi műveiben is egyfajta enigmatikus dimenzió kialakítására törekedik – vélekedett Sinkó Gyula, a szerző barátja és egyben a könyvbemutató közreműködője, majd egy újabb novella felolvasásába kezdett. Tüstént egy szocialista feldolgozó üzem udvarán találtuk magunkat egy óriási spenóthalom meglehetősen bizarr rejtelmeibe bonyolódva. Ki gondolná, hogy ennek a szövegnek is van valóságalapja, pedig van! A szerző ugyanis egyetemi évei alatt egy fagyasztóüzem gyártósorán szembesült a történet alaphelyzetével.
Sokan a novelláskötetek olvasásakor szabályszerűen felfalják a rövid történeteket és többre vágynának.
Olyan, akár egy kis ékszerdoboz: ha felnyitod, azonnal elkápráztat. Ettől függetlenül most már kacsingatok a hosszabb írások felé is, kezd hiányozni a másik véglet: hadd mozgassak több szereplőt, hadd tekeregjenek a cselekmény szálai! Szóval egyre inkább vonz egy regény megírásának a gondolata, mégpedig egy családregényé. Ez még csak terv, meglátjuk – osztotta meg a szerző a jövőre vonatkozó elképzeléseit a könyvbemutató közönségével. Elgondolkodtató, tartalmas este volt.
Megjelent a Magyar7 2025/1. számában.
