Eljutni az emberek szívéhez - a magyar nyelv hete
A magyar nyelvet 1844-ben nyilvánították Magyar Királyság hivatalos nyelvévé. Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2022-ben 56. alkalommal szervezte meg a magyar nyelv hete elnevezésű rendezvénysorozatot, és első ízben tartották határon kívül, Somorján a nyitóünnepséget.
A programba több szlovákiai magyar település is bekapcsolódott, hiszen ,,ez a nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságunknak és szellemi függetlenségünknek”.
Magyarországon 1967-ben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a csillagászati hét mintájára szervezte meg az első magyar nyelv hetét Grétsy László professzor, az Anyanyelvápolók Szövetsége tiszteletbeli elnökének a kezdeményezésére.
A fentebb olvasott idézet tőle származik. A Felvidéken nem hivatalos nyelv a magyar, hivatali használata azonban engedélyezett a magyarok által lakott területeken, vagyis minden magyar anyanyelvű állampolgárnak joga van a magyar nyelv használatára.
Idén Felvidék-szerte több régió kapott kiemelt figyelmet az Anyanyelvápolók Szövetségének jóvoltából, hogy a programsorozat rendezvényeivel emlékeztessék az embereket az anyanyelv használatának fontosságára.
– Mert magyar nemzetünk egyik fő ismérve a mi magyar nyelvünk, ami összeköt bennünket, éljünk bárhol is a nagyvilágban. Nekünk, számbeli kisebbségnek a létünket, mindennapi megnyilvánulási formánkat, megmaradásunkat és a jövőnket jelenti a mi édes anyanyelvünk. Ne feledjük el azt sem, hogy minden magyar felelős minden magyarért – mondta a somorjai ünnepségen a Csemadok országos elnöke. Bárdos Gyula szerint nem volt véletlen, hogy az 56. alkalommal megrendezett magyar nyelv hete nyitórendezvényét Somorjára szervezték, ugyanis a város mindig fontos szerepet játszott a Csallóköz kultúrájában és a néphagyományok őrzésében. A Csemadok helyi szervezete és a Városi Művelődési Központ hozzájárulása a rendezvénysorozathoz pedig becsülendő és követendő példa.
A nyitóünnepségen fellépett a Somorjai Csali, a felvidéki magyar közösség egyik legfontosabb kulturális intézménye, amely nevel és értékeket közvetít.
Az együttes jelenleg négy korcsoporttal működik: a Pici, a Kicsi, a Nagy és az Ifi Csalival. A tánccsoport szerves része a Csali Zenekar is, amelynek célja a gyermekek és a fiatalok értékítéletének fejlesztése, a szlovákiai magyarok kultúrájának ápolása. A csoport egyik legnagyobb sikerét a Felszállott a páva elnevezésű televíziós vetélkedőn érte el, amikor első helyezést ért el a néptáncegyüttesek kategóriájában.
Az emberközpontú nyelvművelés azt jelenti, hogy az emberek sokkal közelebb fordulhatnak egymáshoz, s egészen másfajta, minőségi életet élhetnek, ha meg tudnak küzdeni azért a hagyományért, amelyet még az ősök hagytak ránk, magyarokra, mondta Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke.
– Az 56. magyar nyelv hete megújulás és egyben alkalmazkodás a mai helyzethez, emellett pedig visszatekintettünk hagyományainkra is. Más tétje volt régebben a magyar nyelvnek, más most. Azt várjuk el, hogy a magyar versenyképes legyen a többi világnyelv, valamint a digitalizáció és technikai fejlődés során is. A legfontosabb feladatunk azonban eljutni az embe-rek szívéhez! Meg kell mutatni nekik, hogy azáltal lesznek többek és jobbak, ha igényesebben használják a magyar nyelvet.
Ha nemcsak a mobiltelefon jelenti a kultúra forrását, hanem a könyv és az olvasás is Nekünk megadatott, hogy eredetiben olvashatjuk Arany Jánost, Petőfi Sándort és Márai Sándort, élnünk kell ezzel a kinccsel.
Április a beíratások hónapja, így még inkább érdemes rámutatni arra, hogy a magyar szülők gyermeke magyar iskolában tud a leginkább kiteljesedni. A szlovákiai magyar iskolák színvonalas oktatást biztosítanak, a bennük munkálkodó pedagógusok odafigyelnek a tehetségápolásra és a gyermekek képességeinek fejlesztésére.
Neszméri Tünde, a Csemadok ifjúságért felelős elnökségi tagja bízik abban, hogy számos szülő dönt a magyar iskola mellett, és megadják a lehetőséget gyermekeiknek a tudás biztos alapjának az elsajátításához.
– A magyar iskolának több pozitívuma van, de van két olyan célja, amit érdemes figyelembe venni még akkor is, ha a gyermek vegyes házasságból származik is: az egyik, hogy az államnyelvet mindenképpen elsajátítja, mellette azonban megtanul magyarul is. Az elődeink szavai jussanak eszünkbe, ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy! A másik cél, hogy a gyermek olyan szinten ismerheti meg a gazdag magyar kultúrát, amelyet csak a magyar iskola képes biztosítani. Vendégelőadóink egyébként több magyar iskolába látogattak el, bejártuk Ipolyságot, Lévát, Buzitát, Kassát és Királyhelmecet – tette hozzá Neszméri Tünde. A felvidéki településeken a tájszavak és a nyelvjárások különlegességére, ízére, színességére hívták fel a figyelmet, mert ez az itteniek egyik legfontosabb értéke, ám ezt sokan nem tekintik annak.
Megjelent a Magyar7 2022/17.számában.
